Informcik rendszerezse a knyvtrban 1 2019 oktber Dr

Információk rendszerezése a könyvtárban 1. 2019. október Dr. Kiss Danuta SOE Központi Könyvtára

Könyv – dokumentum – információ Könyvtár típusai, jellemzői, feladatai A könyvtár olyan intézmény, amely a szétszórtan jelentkező és önmagában áttekinthetetlen információ tömeget összegyűjti, rendszerezi/feldolgozza, megőrzi/tárolja és szolgáltatja. Ezzel lehetővé teszi, hogy bárki megtalálhassa a számára szükségeset. • Információgyűjtés • Gyűjtött információ feldolgozása • Gyűjtött információ tárolása • Gyűjtött, feldolgozott és tárolt információ szolgáltatása Információ hitelessége (megbízhatósága) Információhoz való hozzáférés: motivációs-, fizikai-, készségi

Az információ Ismeretelmélet szempontú megközelítésben: „…olyan ismeret, tapasztalat, amely valakinek a tudását, ismeretkészletét, ennek rendezettségét megváltoztatja, átalakítja, alapvetően befolyásolja, ami átmenetileg a tudásbeli bizonytalanság növekedésével is járhat. ” (Drótos László: Informatikai jegyzetek http: //www. bibl. u-szeged. hu/~drotos/informatikai-jegyzetek/) 3

Dokumentumok fajtái Dokumentum = Információ hordozó + információ Osztályozás szempontjai • Információ hordozó szerint (kő, fa, agyag, papirusz, pergamen, papír, mágnesszalag, mágneslemez, CD-ROM, DVD) • Publicitás (egyediek pl. oklevél, sokszorosítottak; kettő között található az ún. szürkeirodalom) • Időszakosság (egyszeri megjelenésűek pl. könyvek, időszaki kiadványok pl. hírlapok, folyóiratok, évkönyvek) • Az információ aktualitása szempontjából: primer, szekunder… Gyakorlatban jelen van a felsorolt kategóriák szinte minden kombinációja (kivétel: papiruszon vagy agyagtáblán közölt szoftver ) 4

E-könyvek, e-folyóiratok Elektronikus, mágneses vagy magnetooptikai hordozón tárolt dokumentum • e-folyóirat elektronikus eszközökkel létrehozott, digitális formában tárolt folyóirat • e-könyv elektronikus eszközökkel létrehozott, digitálizált könyvek (állagmegóvás vagy forrásmegosztás céljából) Nem képformátumú, hipertext alapú e-könyvek 5

E-folyóiratok Az első elektronikus folyóiratok Nature folyóirat 1993. október 21 -i (345. szám) közlése E-folyóiratok típusai - A nyomtatott és az online változat teljesen azonos, és ISSN számuk is közös - A nyomtatott és az online változat megegyezik, de ISSN számuk eltér - Csak elektronikusan jelenik meg • Html: Hyper Text Markup Language; Könnyen másolhatók a részletek, képek stb. Linkek, ugrópontok a dokumentumon belül, nehéz menteni • PDF: dokumentumcsere formátum (Portable Document Format) Acrobat Reader szoftverrel jeleníthető meg Nem szerkeszthető, menteni könnyű Elektronikus közlés azonosítója: DOI - Digital Object Identifier 6

Elektronikus szakfolyóiratok jellemzői • • Magas színvonal Kifogástalan szabatossággal megfogalmazott szöveg Tudományos dolgozatok formai előírásának betartása Megbízható adatok közlése szerzői jogi törvények betartása • Online kiadás előnyei Elfogadott, folyamatban levő cikk közlése: Online first közlésforma (Springer lapoknál) Article in press (Science Direct lapoknál) Advance online publication Osztott használat – egyidejűleg sok felhasználó fér hozzá Közös kereső felület és információkereső nyelv használata Letölthető információk letöltött információk rendezési lehetőségek 7

E- könyvek • Digitálizált könyvek (állagmegóvás vagy forrásmegosztás céljából) • Nem képformátumú, hipertext alapú e-könyvek • Először enciklopédiák, referenszművek jelentek meg • Jellemzői Multimédiás alkalmazások Kereshetőség 8

Dokumentumok azonosítói Könyv: ISBN – International Standard Book Number 978 -963 -9883 -76 -5, 978 -963 -9883 -46 -8 9789632542348 (nyomtatott), 9789632545745 (elektronikus) Időszaki kiadvány (folyóiratok, sorozatok): ISSN - International Standard Serial Number 1417 -8885, 1786 -691 X (nyomtatott), 1787 -064 X (online) Digitális objektum (szövegek, képek, hanganyagok és audiovizuális művek): DOI – Digital Object Identifier DOI: 10. 1016/j. forpol. 2013. 08. 008 9

Szakirodalom Az írásos dokumentumok lehetnek kézzel írottak vagy nyomtatottak Nyomtatott kiadványok lehetnek időszaki kiadványok - újságok, folyóiratok Egyszeri megjelenésűek – könyvek Könyvek tartalom szerint lehetnek: • Ismeretközlő – tudományos, szakkönyv, ismeretterjesztő • Szépirodalmi művek Ismeretközlés tudásgyarapítás céljából = szakirodalom 10

Szakirodalmi publikációk számának exponenciális növekedése 11 Évente kb. 60 millió oldalnyi publikált szakirodalom, 40 -50 ezer tudományos folyóirat, 200 ezer szakkönyv

Szakirodalom feldolgozása Megjelenítés, rendszerezés, feldolgozás, szolgáltatás UNESCO által koordinált tudományos tájékoztató szervezetek: IFLA - International Federation of Library Associations FID – Fédération Internationale de la Documentation UNISIST – United Nations Information System for Science and Technology 12

Tudományos kommunikáció csatornái Formális csatornák - szakkönyvek, tudományos folyóiratok, különlenyomatok Informális csatornák - jelentések (reportok), preprintek, konferencia anyagok Szakirodalom osztályozása Elsődleges – primer Új információkat közöl - kutatási jelentések, konferenciaanyagok, folyóiratok, disszertációk, szabványok, szabadalmak Másodlagos – szekunder Az elsődleges dokumentációkat dolgoz fel - szakkönyvek, kézikönyvek, enciklopédiák, szakfordítások, összefoglaló cikkek, referátumok, bibliográfiák, katalógusok Harmadlagos – tercier Bibliográfiák bibliográfiája, folyóiratok és könyvek címjegyzéke, adatbázisok katalógusai 13

Szürke irodalom A műfaj, téma és az információ hordozótól függetlenül azt jellemzi, hogy nehezen hozzáférhető és kívül marad a kereskedelmi kiadásiterjesztési hálózaton Szürke irodalom, mint információforrás Térben (országonként) és időben is változó, mi tartozik a szürke irodalom közé. (doktori disszertációkat vagy a szabadalmi dokumentumok példája) Szürkeirodalom tipikus példái a kormányzati és tudományos intézetek, az üzleti élet szereplői által kibocsátott dokumentumok Grey. Source válogatás http: //www. greynet. org/greysourceindex. html 14

Tájékozódás a szakirodalomban Szakirodalom értékelése Bibliometria, Tudománymetria • A bibliometria a 20. század hetvenes éveiben indult el a tudománnyá válás útján. Bibliometria a publikációk mennyiségi viszonyaival foglalkozó tudományág, törvényszerűségei statisztikus érvényességűek. A tudományos szakirodalom növekedése hozta létre. • Fő vizsgálati területe a primer szakirodalom – elsősorban a folyóiratok és a folyóiratokban közölt cikkek. • Bibliometria gyakorlati szakterületei a könyvtár (=libriometria) és a tudomány (=tudománymetria) Tudománymetria: azoknak a mennyiségi módszereknek az összessége, amelyek az információs folyamatként értelmezett tudomány vizsgálatával foglalkoznak. 15

Tudományos publikációk - Tudományos teljesítmény értékelése • Szakértői értékelés (peer review) – lektorálás (pl. EBSCO adatbázisok) • Idézetelemzés – közvetlen idézettség vizsgálata Elismerés mércéje az idézés • Hirsch-index - az idézettség- hányan és kik hivatkoznak a publikációra • Impakt Faktor (Impact Factor = IF) a publikációt közlő folyóirat impakt faktora 16

Hirsch index Ha egy tudós n cikket publikált, és mindegyikre legkevesebb n -szer hivatkoztak, akkor az ő h-indexe n. Impakt Faktor (IF) Valamely folyóirat tavalyi és tavalyelőtti cikkeinek átlagos idézettsége Impakt faktor a tudományos folyóirat legfontosabb mutatója. Minél nagyobb egy folyóirat impakt faktora, annál „értékesebbnek” tekinthető, a benne publikált cikk is rangosabbnak számít. 17

Könyvtár típusok Könyvtári, közgyűjteményi rendszerben elfoglalt hely és szerep szerint: • • • Nemzeti könyvtár – OSZK, DE Közművelődési könyvtár – FSZEK, megyei, városi Szakkönyvtár – OMg. K, OPK, Országgyűlési Könyvtár, KSH Felsőoktatási könyvtár – egyetemi, főiskolai Iskolai könyvtár Egyházi könyvtárak, magán könyvtárak Hozzáférés szerint: • Nyilvános • Nem nyilvános • Korlátozottan nyilvános 18

Könyvtár funkciói • Kulturális – a felhalmozott emberi tudás és kultúra dokumentumainak gyűjtése, rendszerezése, őrzése és rendelkezésre bocsátása Együttműködés: információforrások beszerzésében, feldolgozásában és használatában. Digitalizálás, elektronikus dokumentumok és információforrások • Közművelődési – lakossági művelődési és szórakozási magánfogyasztás alternatívájának megteremtése Könyvtárhasználók igényeinek kielégítése: nyílt könyvtár, korlátlan könyvtárhasználat „Éjjel-nappal” szolgálat • Információközvetítő – virtuális/digitális tájékoztatás, információ szolgáltatás „könyvtár jön el az olvasóhoz” • Ismeretközvetítő – szolgáltatások az oktatás és a kutatás igényeinek kielégítésére Oktatás , komplex tájékoztatás az oktatás és kutatás részére 19

Elektronikus-, digitális-, virtuális könyvtár Elektronikus könyvtár Az elektronikus dokumentumok gyűjtését, tárolását, rendszerezését, keresését, megjelenítését (szolgáltatását) biztosító valós vagy virtuális tér. Digitális könyvtár - digitalizált dokumentumok könyvtára Digitalizálási projektek: • Nemzeti projektek (MEK, Neumann-Ház, Nemzeti Digitális Adattár, Magyar Digitális Képkönyvtár) • Nemzetközi projektek: EU: Europeana, UNESCO: World Digital Library Virtuális könyvtár – azonosítók (linkek) rendezett gyűjteménye 20

Hazai elektronikus- és digitális könyvtárak • Magyar Elektronikus Könyvtár http: //mek. oszk. hu/ • Elektronikus Periodika Archívum és Adatbázis http: //epa. oszk. hu/ • Arcanum Digitális Tudománytár https: //adtplus. arcanum. hu/hu/ • Nemzeti Audiovizuális Archívum http: //www. nava. hu/ • Kempelen Farkas Digitális Tankönyvtár http: //www. tankonyvtar. hu/ • Bibliotheca Corviniana Digitalis http: //www. corvina. oszk. hu/ • Digitális Irodalmi Akadémia http: //pim. hu/object. d 8 f 182 da-fdfa-45 ba-914 f-2688 ce 822346. ivy • Digitális klasszika - A 18 -19. századi magyar irodalom adatbázisa http: //www. kiad. hu/adatbazis/kidb. php? avail. Left=0&avail. Top=0&avail. Width=1280&avail. Height=1024 21

Virtuális könyvtár 22

Témakörök és tartalma 23

24

Soproni Egyetem Központi Könyvtára konyvtar. uni-sopron. hu 25

Soproni Egyetem Központi Könyvtára • Felsőoktatási (egyetemi) könyvtár Az egyetemen folytatott oktató és tudományos kutató tevékenység segítése • Központi könyvtár – SOE KK rendszere Tagkönyvtár: Benedek Elek Pedagógiai Kar Könyvtára (Sopron) • Szakkönyvtár Országos feladatkörű szakkönyvtári feladatok Gyűjtőkör: erdészet, faipar, geodézia és e tudományok határterületei • Nyilvános könyvtár 26

Könyvtári munkafolyamatok • • Igényfelmérés Megrendelés Érkeztetés, feldolgozás Tartalmi feltárás Állományi elhelyezés Kölcsönzés, tájékoztatás, könyvtárközi kölcsönzés Elektronikus információszolgáltatások Egyéb szolgáltatások (szelektív információszolgáltatás, szakirodalmi kutatás, kiadványok stb. ) 27

Könyvtári munkafolyamatok gépesítése • Számítógépes technológiák fejlesztése • Könyvtári igény jelentkezése • Integrált könyvtári rendszerek (modulos felépítés) • MARC – ( Machine-Readable Cataloging) formátum • Bibliográfiai rekordcsere – Z 39. 50 szabvány 28

MARC formátum Corvina rendszerben 29

Információgyűjtés könyvtári gyűjtemény alakítása • Könyvtártípusok Könyvtár szerepe, feladata (küldetésnyilatkozat) • A gyűjtendő információk tartalmának és az információforrások körének meghatározása (gyűjtőköri szabályzat)

Gyűjtött információ (könyvtári dokumentumok) feldolgozása • Formai feldolgozás: számbavétel és azonosítás • Tartalmi feldolgozás: a gyűjtött információ tartalmának tárgyszavakkal, ETO-jelzettel való ellátása

Gyűjtött információ tárolása és szolgáltatása • Cédulakatalógus Katalóguscédula a dokumentum névjegye Katalóguscédula adatcsoportjai Cédulakatalógus főbb típusai: Szerzői-, cím-, szak-, raktári jelzet- • Adatbázis (OPAC) Az információk logikai kapcsolataikkal együtt tárolt, tehát visszakeresésre alkalmas, elektronikusan tárolt halmaza Bibliográfiai tétel = rekord

OPAC = online public access catalog Nyilvános elérésű számítógépes katalógus integrált könyvtári rendszer része Javapac Webopac Grafikus felület Bibliográfiai adatbázis Információ egység – bibliográfiai leírás – bibliográfiai rekord Bibliográfiai rekord szerkezete - adatmező, almező

Adatbázisok osztályozása • • Működési cél szerint – pl. dokumentációs célú könyvtári adatbázisok Felhasználás helye szerint – pl. államigazgatás, ipar, kereskedelem, közgyűjtemények Felhasználási szakterület szerint – általános jellegű, interdiszciplináris, szakterületi adatbázisok Funkció szerint – forrásra hivatkozó- , pl. bibliográfiai szakirodalmi adatbázisok, forrás vagy forrástípusú adatbázisok 34

35

Információkereső nyelv Az a nyelv, amely alkalmas az információk és az információkereső kérdések leírására, azaz természetes nyelven megfogalmazott kérdések szabályozott nyelvre történő lefordítására. Információkeresés (pl. Internet sokféle, heterogén anyagában) Információvisszakeresés (Information retrieval) (pl. az OPAC-ban)

Az információkereső nyelvek típusai • Hierarchikus pl. ETO • Mellérendelő - tárgyszóindexek (tárgyszavak) • Szemantikai (relációs) – tezaurusz (deszkriptorok) Tárgyszó: A mű tartalmára utaló természetes nyelvi kifejezés, az információkereső nyelv eleme. Kulcsszó: A rekord mezőiben tárolt szavak bármelyike. 37

Az információkereső nyelvek ETO – Egyetemes Tizedes Osztályozás az emberi ismeretek egészét átfogó információs nyelv, decimális jelzetelésű osztályozási rendszer, amely az indexelésre és a keresésre számjelzetekkel szimbolizált fogalomrendszert használ. Az ETO osztályai a felosztás alapjául megválasztott megkülönböztető ismertetőjegyek alapján lépcsőzetesen vannak tovább bontva, csoportosítva.

ETO táblázatok felépítése és jelzete • 0 – Általános kérdések • • • 1 – Filozófia. Pszichológia 2 – Vallás. Teológia 3 – Társadalomtudományok 4 – (jelenleg betöltetlen főosztály) 5 – Matematika és természettudományok 6 – Alkalmazott tudományok (630* Erdészet OTO) 7 – Művészetek. Játékok. Sport 8 – Nyelvészet és irodalom 9 – Régészet. Földrajz. Életrajz. Történelem 39

Az információkereső nyelvek Tezaurusz A tárgyszavak és osztályozók rendszere, mely a fogalmi hierarchiát is feltünteti. Elemei: deszkriptorok Pl. : A deszkriptorok hierarchiáját kifejező leggyakoribb relációk: nem -- faj ; egész -- rész; ok -- okozat -- következmény stb. 40

A gyűjtött, feldolgozott és adatbázisban tárolt információ keresése Információkeresés folyamata: • Interjú a keresést végző személlyel (vagy öninterjú) • Kereső profil kialakítása a téma megfogalmazása, szerzők, kifejezések, tárgyszavak - kutató intézetek, felsőoktatási intézmények, konferenciák -folyóiratok, adatbázisok, internetes források • A keresési stratégia megfogalmazása – keresési stratégiák • A keresési stratégia végrehajtásának szükséges feltétele • Parancsnyelv(ek) ismerete és alkalmazása (CCL információkereső nyelvi parancsok használata) • Boole operatorok használata (AND, OR, NOT…) Hivatkozás: How Boolean operators impact search terms http: //goo. gl/X 3 xy 0 c

Integrált könyvtári rendszerek Magyarországon CORVINA – Soproni Egyetem, Debreceni Egyetem, Szegedi Tudományegyetem, Pécsi Tudományegyetem, Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár AMICUS – Országos Széchényi Könyvtár ALEPH – Budapesti Műszaki Egyetem, Magyar Tudományos Akadémia TINLIB – Szent István Egyetem, MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutató Intézet HUNTÉKA –Semmelweis Orvostudományi Egyetem, Miskolci Egyetem OLIB – Zrínyi M. Nemzetvédelmi Egyetem

Magyarországi elektronikus katalógusok és más adatbázisok • Elektronikus Periodika Archívum és Adatbázis EPAl http: //epa. oszk. hu/ • HUNOPAC - Könyvtári információ Magyarországon http: //mek. oszk. hu/html/opac. htm • MATARKA - Magyar folyóiratok tartalomjegyzékeinek kereshető adatbázisa http: //www. matarka. hu/ • MEK - Magyar Elektronikus Könyvtár http: //mek. oszk. hu/ • MOKKA - Magyar Országos Közös Katalógus http: //www. mokka. hu/ • NAVA - Nemzeti Audiovizuális Archívum http: //nava. hu/ • ODR - Országos Dokumentum-ellátási Rendszer - Lelőhely-adatbázis http: //www. odrportal. hu/web/guest; jsessionid=7438 B 5 AB 82 E 9 A 76 BD 62 B 91 B 61175 FF 1 A 43

Külföldi elektronikus katalógusok • The European Library Az Európai Könyvtár a világhálón keresztül elérhető szolgáltatás, amely 47 európai nemzeti könyvtár állományához nyújt hozzáférést. http: //www. theeuropeanlibrary. org/tel 4/ • BIBOS Osztrák tudományos könyvtárak közös katalógusa https: //www. obvsg. at/ • KATALOG DER DEUTSCHEN NATIONALBIBLIOTHEK http: //www. dnb. de/DE/Kataloge/kataloge_node. html 44

Oktatási segédletek megtalálhatók a Soproni Egyetem Központi Könyvtárának weblapján (konyvtar. uni-sopron. hu) Ajánlott irodalom • Csermely Péter et al. : Kutatás és közlés a természettudományokban, Budapest, Osiris, 1999. • Horváth Tibor, Papp István szerk. : Könyvtárosok kézikönyve 1 -5 köt. Budapest, 2003, Osiris K. • Katsányi Sándor: Információ, dokumentum, könyvtár. Budapest, 2001, Könyvtári Intézet. • Tószegi Zsuzsanna: Multimédia a könyvtárban. Budapest, 1997, Akadémiai K. • Ungvári Rudolf - Vajda Erik: Könyvtári információkeresés. Budapest, 2002, Typotext. 45