Induktv rvek Hogyan rtkeljk az induktv rveket Minsgbiztosts

Induktív érvek

Hogyan értékeljük az induktív érveket? „Minőségbiztosítás”: Vitaszabályok: megelőzés (folyamat) Logika, informális logika: ellenőrzés (termék) A szerkezetileg rossz deduktív, induktív érvek, megszegik a racionális vita 7. , 8. maximáját! Szabályos vita - Jó érvelés => igaz álláspont

Induktív érvelések értékelése • A tartalmi szempont miatt nem állnak rendelkezésre formális algoritmusok az erősség ellenőrzésére. -> Az érvek mezőfüggőek (field dependent) ez különösen fontos, ha tudományos érvekről van szó! • Minden esetben egyedi tartalmi megfontolásra van szükség. A tudományokban az induktív érvek minősítésének van egy területenként (field) eltérő, elfogadott standardja. • Egy korrelációt másképpen értékel egy fizikus és pszichológus. (jellemző itt a sovinizmus – aki szigorúbb, egzaktabb az az igazi tudós, stb. – de próbálna csak meg a fizikus pszichológus lenni. . . )

Induktív érvelések ellenőrzése • Az egyedi ellenőrzésnek, értékelésnek van egy jellemző menete, azt érdemes megnézni, hogy: – Mennyire szükségesek a premisszákban foglalt információk a konklúzió levonásához? – Mennyit tartalmaznak a premisszák a szükséges információkból? – Azaz: – Relevánsak-e a premisszák? (összefüggnek-e azzal, amiről a konklúzió szól -> egy tudományszak felfogása szerint, lehet-e kapcsolatot teremteni bizonyos jelenségek között, stb. ) – Elegendőek-e a premisszák? (elég erős-e az alátámasztás, adott területen megfelel-e a standardoknak? Pl. Orvosi diagnózist különböző erősségű evidenciákra lehet alapozni – hogy rajtunk milyen vizsgálatot végeznek el az a vizsgálatok árától is függhet. . . ) • Ahhoz hogy az érvelés alapján az álláspontot is tudjuk minősíteni, azt is meg kell nézni, hogy – Igazak-e a premisszák?

R-E-I módszer • Összefoglalóan: R-E-I- módszer • Fontos: induktív érveléseket nem érdemes, és nem is helyes önmagukban értékelni - az induktív érvelések jellemzően viszonylagos érvelések • Azaz meg kell nézni, hogy elképzelhető-e például egy plauzibilisebb érvelés? • Fontos, hogy olyan legyen az érvelés hogy elméletileg legyen lehetőség a változatok kidolgozására, akár jobb vagy rosszabb érvelésről van szó • Azaz egyben cáfolhatónak is kell lenniük az érveléseknek – a cáfolhatatlanság nem előny!

Releváns-e? • Relevancia • - Fiam, a dohányzás tönkreteszi az egészségedet, ezért nem kéne rászoknod. • - Te mondod? De hiszen te is dohányzol! • Irrelevancia plusz „te is” személyeskedés

Elegendő-e? • Elegendőség • A természetgyógyász Pali bácsit is kigyógyította betegségéből. Téged is biztos meggyógyít. • Nem elegendő: kit kezelt még, milyen eredménnyel, volt-e más kezelése, milyen a statisztikája ennek a betegségnek, stb…

Igaz-e? 1. Az unikornisok jellemzően szeretnek a tündék kastélya mellett éjszaka legelészni, ha virágzik a sárkányfű és süt a nap. 2. Süt a nap, éjszaka van és virágzik a sárkányfű a tündék kastélya mellett K. Az unikornisok valószínűleg legelésznek • Hogyan ellenőriznéd a premisszák igazságát ?

R-E-I + A • Az induktív érvelések tartalmi, kontextuális, egyedi jellege miatt (és ha nem két állítás – állítás és tagadása – között akarunk dönteni, hanem a legjobb érvelést keressük) a R-E-I módszert érdemes kiegészíteni még egy kérdéssel: • A: Milyen alternatív álláspontok vannak az adott témában, melyek mellett még plauzibilisebb érvelések szólhatnak?

Alternatívák, relevancia… • Nem érdemes elgázolnod azt a biciklistát, mert akkor lekéssük a híradót • Nem érdemes elgázolnod azt a biciklistát, mert lehet, hogy akkor holnap nem esik majd az eső • Nem érdemes elgázolnod azt a biciklistát, mert akkor lehet hogy börtönbe kerülünk • Nem érdemes elgázolnod azt a biciklistát, mert meg is halhat • Nem érdemes elgázolnod azt a biciklistát, mert akkor lekéssük a híradót, meg is halhat és börtönbe is kerülünk és apád is megver minket, meg kiborul a kóla a műszerfalon.

Az tervezésből vett érv • • Aquinói Szent Tamás óta legalább fontos érv isten létezése mellett, de egészen a 19. század közepéig élő és biológusok egy része számára is elfogadott érvelés. (Természeti teológia) Az érvet először Hume kritizálja a 18. században, de széles körű elvetését általában a darwinizmus elterjedésével szokás összekötni. Az érv egy lehetséges rekonstrukciója: 1. A természetre célok és eszközök harmóniája jellemző. 2. A gépekre célok és eszközök harmóniája jellemző. 3. A gépek értelmes tervező alkotásai. K A természet egy értelmes tervező alkotása. Formálisan: 1. x dolog A tulajdonsággal rendelkezik. 2. y dolog A tulajdonsággal rendelkezik. 3. x dolog B tulajdonsággal rendelkezik. K y dolog B tulajdonsággal rendelkezik.

Az tervezésből vett érv Jó az alábbi, az előzőtől eltérő rekonstrukció az előbbi érvre? 1. Bármi, amire célok és eszközök harmóniája jellemző, (nagy valószínűséggel) értelmes tervező alkotása. 2. A természetre célok és eszközök harmóniája jellemző. K A természet (nagy valószínűséggel) értelmes tervező alkotása. Lássuk mi az eltérés! 1. József napi egy dobozzal szívott, s most tüdőrákja van. Ha tovább dohányzol, te is így járhatsz. (analógiás érv) 2. Az erős dohányzás nagy mértékben növeli a tüdőrák kockázatát. Tehát, ha tovább dohányzol, sokkal valószínűbb, hogy tüdőrákot kapsz, mint ha leszoksz róla. (induktív érv) • • A különbség nagyon fontos, mivel 2. egy erős induktív érv, míg az 1. egy meggyőző (elérhetőségi heurisztika miatt), de sokkal gyengébb érv! 2. példa felső premisszája egy általános összefüggést állapít meg, ennek egy eseteként.

Analógiás érvek • Az analogikus érvekre rendszerint akkor van szükség, ha nem támaszkodhatunk általános kijelentésre. Ennek több oka is lehet: – nincsenek meg a szavaink, fogalmaink a kifejezésére: • "Azt mondják, ez az új opera olyan, mint Wagner. Ezért azt hiszem, nem fog tetszeni. " – a megfogalmazás nem elég pontos, hatóköre bizonytalan: • "Azt, aki egy zsúfolt moziban tüzet kiált, nem védik a szólásszabadságra vonatkozó szabályok. A katonai titkok nyilvánosságra hozatala ugyanolyan veszélyes. Ezért ez sem védhető a szólásszabadságot biztosító szabályokra hivatkozva" – a vitapartner nem fogadná el: • Az ateista valszeg nem fogadja el azt az általánosítást, hogy céleszköz harmónia csak értelmes tervezésből származhat. Az analogikus érv premisszáit azonban hajlandó lehet elfogadni.

Analógiás érv funkciói • Osztályozás: – Első látásra azt gondolnánk, hogy a delfin sokkal jobban hasonlít a cápára, mint az emberre. Áramvonalas teste van, kiválóan úszik, és a tengerben él. De ha jobban figyelünk a részletekre, kiderül, hogy a cápa kopoltyúval lélegzik és hidegvérű, míg a delfin, ugyanúgy, mint az ember, tüdővel lélegzik és melegvérű. Ezért emlős, nem pedig hal. • Hipotézis felállítása: – Az írásszakértő összehasonlította a dokumentumon szereplő aláírást XY-éval. Ennek során megállapította, hogy a két íráskép igen hasonló, továbbá a tollat ugyanolyan szögben tartották, és ugyanolyan erővel nyomták a papírhoz. Ebből arra következtetett, hogy az aláírás hiteles. • Előrejelzés: – Alexander Flemming megfigyelte, hogy a penészgomba által termelt anyag feloldja az általa vizsgált törzshöz tartozó baktériumokat, és megakadályozza szaporodásukat. Ebből azt a következtetést szűrte le, hogy az illető anyag talán nemcsak a tenyésztálon fejt ki antibakteriális hatást, hanem az élő szervezetben is.

Analógiás érvek: Valaki így érvel: I. : Ha a tolvajlás bűncselekmény, akkor az adócsalásnak is annak kell lennie! Mi az érv szerkezete? . 1. A tolvajlás emberek meglopása 2. Az adócsalás emberek meglopása 3. A tolvajlás bűncselekmény K. Az adócsalás is bűncselekményként kezelendő Egy ókori példa: II. : Ahogyan a rokka állásából nem következtethetünk a fonó halálára, ugyanúgy nem következtethetünk a lélek halálára sem a test halálából. 1. A rokka, a szerkezet áll. 2. A test halott, a szerkezet áll. 3. 1. -ből nem következik, hogy a fonó meghalt. K. 2 -ből nem következik, hogy a lélek meghalt.

• Mikor jó egy analógiás érv? 1. 2. 3. K • Ez megmutatja miért jó az I. érv. -> annak, hogy a zsebtolvajlás bűncselekmény az az oka, hogy az emberek meglopása. A II. szempontjából kielégítő ez az értelmezés? • – • x rendelkezik A tulajdonsággal y rendelkezik A tulajdonsággal x A tulajdonsága miatt rendelkezik B tulajdonsággal. (okságilag hatékony B szempontjából, vagyis szükséges, vagy szükséges és elégséges feltétele B-nek) y rendelkezik B tulajdonsággal Itt ki kell emelnünk egy elhallgatott premisszát -> az, hogy a rokka áll, csak azért nem érv a fonó halála mellett, mert tudjuk, hogy a fonó és a rokka független létezők. Az analógiás érv kritizálható ellenanalógia segítségével is: 1. A fa kiszáradt, a fa halott. 2. A test halott. 3. A fa éltetői a fa nedvei megszűntek létezni. K. A test éltetője, a lélek megszűnt létezni.

Analógiás érvek: • Hibás analógiás érvek: 1. A haj az anya testének része. 2. A magzat az anya testének része. 3. A hajával a tetszése szerint rendelkezik K. A magzatával a tetszése szerint rendelkezik Félrevezető hasonlóság hiba! -Hasonlóság mellett releváns, de elhallgatott különbségek is fennállnak. A hasonlóság nem olyan szempontból áll fent, ami megalapozná a konklúziót. (relevanciahiba) • Még csak az sem igaz, hogy minden testrészünkkel azt csinálunk amit akarunk. (pl. közszeméremsértés) • Az etikai alapszituáció felől nézve a releváns szempont nem az, hogy a dolog a testünk része, hanem az, hogy más személyeket mennyiben érint a tevékenység.

A tervezésből vett érv 1. 2. 3. • A természetre célok és eszközök harmóniája jellemző. A gépek értelmes tervező alkotásai. A természet egy értelmes tervező alkotása A lehetséges ellenérvek itt általában a hasonlóságot veszik célba: – A célok és eszközök harmóniája csak nagyon korlátozott mértékben jellemző a természetre. Milyen célt szolgálnak a földrengések, a járványok, az éhínségek és a háborúk? • – Ez 1. ellen szól, a hasonlóságot kérdőjelezi meg. (célok és eszközök harmóniája) A gépek esetében a cél-eszköz harmóniát az magyarázza, hogy a gépet pontosan az adott célra szánjuk. De a világegyetem egésze semmilyen célt nem szolgál, vagy ha szolgál is, az nem bizonyítható. • Azt vonja kétségbe, hogy az, hogy a természet rendelkezik célokkal elfogadható, megalapozott feltevés. Ezzel a hasonlóság alapját veszi célba. • Ebből az irányból másféle kritika is megfogalmazható! Ehhez azonban érdemes másképpen rekonstruálni az érvet ->

A tervezésből vett érv másképpen • Rekonstruáljuk az érvet másképpen. Használjuk ehhez az érv egy 19. századi változatát, ami összefoglalva így szól: – • Ha sétálunk egy mezőn és találunk egy órát, amiről jól látható, hogy bonyolult és kíválóan betölti az időmérés funkcióját, természetesnek tartjuk, hogy az eredetét egy intelligens tervező, egy ember tevékenységére vezessük vissza. Ha egy élőlényt találunk a mezőn és az eredetére szeretnénk magyarázatot találni, mivel az is bonyolult és kiválóan funkcionál a túlélés és a reprodukció szempontjából, hasonlóképpen kell eljárnunk. A legjobb magyarázat a jelenségre, hogy egy intelligens tervező készítette, mivel a kecske az óránál bonyolultabb, nyilván valamilyen felsőbbrendű lény, Isten. Az érv rekonstruálható két független következtetésként: 1. Az óra bonyolult és jól megfelel az időmérés céljának Ezt magyarázhatja, hogy: Ø Az óra intelligens tervezés eredménye Ø Az óra random fizikai folyamatok eredményeképpen jött létre 2. A kecske bonyolult és jól megfelel a fennmaradás és reprodukció céljának. Ezt magyarázhatja, hogy: Ø A kecske intelligens tervezés eredménye. Ø A kecske random fizikai folyamatok eredményeképpen jött létre. • A feladat, hogy következtessünk a legjobb magyarázatra a rendelkezünkre álló alternatívák közül.

A tervezésből vett érv másképpen • A 19. század közepéig tulajdonképpen csak két alternatíva van a élőlények létezésének magyarázatára, amelyek közül nyilvánvaló, hogy az intelligens tervező feltételezése látszik nagyobb valószínűséget rendelni a jelenségek előfordulásához. • A Darwinizmus megjelenésével sem változik azonban sokat a helyzet. A darwini magyarázathoz geológiai mércével mérve is nagy léptékekben kell gondolkodni, hogy a jelenségeket sok, nem annyira valószínűtlen lépés egymásutánjaként, plauzibilis módon magyarázni tudjuk. • Az új rekonstrukció alapján tehát, ami következtetés a legjobb magyarázatra típusú érvként értelmezi a tervezettségi érvet, a következő kérdések tehetőek fel: • Melyik hipotézis magyarázza jobban, pontosabban rendel nagyobb valószínűséget 1. -hez és 2. -höz ? • Ez a kérdés arra vonatkozik, hogy melyik magyarázat rendelkezne nagyobb induktív erővel, melyik hipotézis felső premisszaként való használatával jutnánk erősebb induktív érvhez? • Erre a kérdésre a darwinizmus megjelenése előtt nyilvánvalóan az a válasz adódik, hogy az intelligens tervező létezésének feltételezése, de valójában, ha a következtetés a legjobb magyarázatra típusú következtetést kielégítőnek tartjuk, akkor még mindig érvelhetünk az intelligens tervező hipotézise, mint jobb magyarázat mellett!!

A tervezésből vett érv másképpen • Hogyan kritizálható ez az érv? 1. 2. K • Az intelligens tervező képes élőlények megteremtésére. Az intelligens tervező kecskét akart létrehozni. A kecske létezik. Miben tér el ettől? i. ii. K Az órásmester képes órák megépítésére. Az órásmester zsebórát akart létrehozni. A zsebóra létezik. • A két érv között nincs eltérés az induktív erő tekintetében, de eltérés van plauzibilitás tekintetében. i. premissza alátámasztható korábbi tapasztalatokkal, vagyis láttunk már embereket órákat készíteni. 1. premissza esetében azonban ez nem áll. Ez az állítás nem támasztható alá, csak elviekben feltételezhető, hogy a dolgok így állnak. Ha egy induktív érv premisszáinak igazsága nem alapozható meg, akkor nem lehet plauzibilis, vagyis nem lehet kielégítő bizonyítása a konklúziónak. Ez pedig azt jelenti, hogy bármelyik alternatíváját vegyük is figyelembe a tervezési elvnek (random, darwin) azok akkor is jobb magyarázatok lesznek, ha sokkal kisebb induktív erővel rendelkező érvek írhatóak fel a segítségükkel, mint ami a tervezési érv segítségével, hiszen elméletek premisszái alátámaszthatóak. • •

Egy tipikus kortárs kreacionista érvelési stratégia: • • • Vagy a tervezési érv, vagy az evolúciós elmélet a helyes magyarázat. (T v E -> kizáró vagy!) Az evolúció elmélete cáfolható és meg is cáfolták. Vagyis a tervezettségi érvet kell elfogadni helyesnek. – – – • 1. Tv. E ~E T 2. K Hogyan cáfolják az evolúciós hipotézist? Az evolúció elméletének fényében a gerincesek szemének megjelenése nagyon valószínűtlen P(Gsz|Evolúció) -> 0. 0000001%-ban Gerincesek szeme kialakult (Gsz) Az evolúció rossz hipotézis (~Evolúció) • Mi a hiba ebben az érvelésben?

Az evolúció cáfolata? • Az előbbi érv támadható a következő pontokon: – Vitatható az érv premisszáinak igazsága. – Vitatható az érvelés formai okokból is. • Az első premisszát a kreacionisták egy része a következő módon igyekszik megalapozni: – M. Behe kreacionista biokémikus szerint az élő rendszerek rengeteg olyan nagyon bonyolult szerkezeti elemet tartalmaznak, amelyeknek a lépésenkénti kialalkulása nehezen elképzelhető, hiszen bármelyik részét eltávolítjuk egy ilyen szerkezetnek az azonnal működésképtelenné válik. – Ez a kép erősen kritizálható a modern biológia alapján, de ezekre a kritikákra itt most nem térünk ki. Tegyük fel hogy megalapozott az érv. • Az érv formai okokból is hibásnak nevezhető, mivel Behe és követői úgy állítják be a helyzetet, mintha az érv egy modusz tollens (ha A akkor B, ~B -> ~A) lenne. • Azonban a fenti érv induktív, vagy valószínűségi érv. Ezek esetében nem minden következtetési séma működik, ami működik a deduktívak esetében.

Deduktív vs. induktív érvek: 1. Ha valaki magyar, akkor adócsaló 2. Gábor magyar K Gábor adócsaló Az is igaz, hogy: ha ~ adócsaló -> ~ magyar 1. P(magyar|adócsaló) -> 90%-ban 2. Gábor magyar K Gábor adócsaló Az is igaz, hogy: ha ~ adócsaló -> ~ magyar ? ? • • • A két érv analóg egymással. Helyes a 2. ? Nyilván a modusz ponens (ha A akkor B, A -> B) irányában helyes lenne az analógia, de a modusz tollens irányában nem az. A 2. érv valószínűsíti ugyan a konklúziót, de a kreacionisták érve önmagában nem kielégítő cáfolat, még akkor sem, ha a premisszát elfogadjuk kielégítően alátámasztottnak, hiszen valószínűtlen események időnként előfordulhatnak.

Érv a teremtéselmélet mellett? • Visszatérve oda mire is való az a bizonyos cáfoló érv amiről beláttuk, hogy nem kielégítő: – Tv. E – ~E – T • Fogadjuk most el, hogy az evolúció elméletének cáfolata konklúzív! Vajon a fenti érv ekkor elfogadható-e problémamentes, helytálló deduktív érvként? – Ehhez meg kell vizsgálni jogos-e a dilemma (T v E), vajon nem létezhet másmilyen megoldási javaslat? • Lehetséges, hogy vannak más elméletek is, csak még nem ismerjük őket, de jogos lehet azt mondani, hogy a jelenlegi alternatívák közül kell választani, azonban ha ezt el is fogadjuk: – Újabb kérdés, hogy bár maga ez az érv deduktíven helyes, de elégséges bizonyíték lehet-e egy elmélet elfogadása mellett az, hogy az alternatívája rossz? Hiszen ez a dilemma éppen a tervezési érv megalapozását tűzi ki célként. • Azonban nem szoktunk felvetéseket elfogadni mellettük szóló bizonyítékok nélkül!

Érv a kreacionizmus mellett? • Mindezekből az következik, hogy a kreacionizmus mellett, nem lehet az evolúcióelmélet egyszerű cáfolásával érvelni. • Valamint az is világos, hogy az evolúció ellen bemutatott érvelés önmagában is rossz, mert deduktívnak állít be egy induktív érvet.