III FEJEZET A KZIGAZGATSI HATSGI ELJRS SZABLYAI gykezeli
III. FEJEZET A KÖZIGAZGATÁSI HATÓSÁGI ELJÁRÁS SZABÁLYAI Ügykezelői alapvizsga Készítette: dr. Pollák Kitti, 2018. július 15.
A FEJEZET CÉLJA • A fejezet célja az, hogy a vizsgázó rendszerezett áttekintést kapjon a közigazgatási hatósági eljárás menetéről és legfontosabb szabályairól. • A vizsgázó ismerje meg az alapeljárás, a jogorvoslati eljárás valamint a végrehajtási eljárás legfontosabb szabályait, alapfogalmait, az eljárás szakaszait és menetét.
A FEJEZET FELÉPÍTÉSE I. A KÖZIGAZGATÁSI JOGALKALMAZÁS, A KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁS, A KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSJOG FOGALMA II. AZ ÁLTALÁNOS KÖZIGAZGATÁSI RENDTARTÁSRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY ALAPELVEI ÉS HATÁLYA I. AZ ÁLTALÁNOS KÖZIGAZGATÁSI RENDTARTÁSRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY ALAPELVEI II. AZ ÁLTALÁNOS HATÁLYA III. A KÖZIGAZGATÁSI HATÓSÁGI ELJÁRÁS SZAKASZAI I. III. IV. ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK ELSŐFOKÚ ELJÁRÁS JOGORVOSLATI ELJÁRÁSOK VÉGREHAJTÁSI ELJÁRÁS
1. A közigazgatási jogalkalmazás, a közigazgatási eljárásjog fogalma
1. A közigazgatási jogalkalmazás, a közigazgatási eljárásjog fogalma • Közigazgatás hatósági jogalkalmazó tevékenység: az adott ügyben hatáskörrel és illetékességgel rendelkező közigazgatási szerv jogszabályok alapján hozza meg döntését • Közigazgatási hatósági eljárás: közigazgatási hatóság és az ügyfél között jön létre jogviszony • A közigazgatási eljárási jog: Általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (Ákr. ) + speciális, ágazati, szakigazgatási eljárási szabályok
ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK • Határozza meg a közigazgatási hatósági jogalkalmazó tevékenység fogalmát! • Ismertesse a közigazgatási hatósági eljárás fogalmát! • Határozza meg a közigazgatási eljárásjog fogalmát!
2. Az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény alapelvei és hatálya
2. 1. Az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény alapelvei • Az alapelvek jelentősége • Alaptörvény: tisztességes eljáráshoz való alapvető jog • Ákr. : – Hatóságra vonatkozó alapelvek: • Jogszerűség elve • Az officialitás, azaz hivatalbóliság elve • Hatékonyság elve – Ügyfélre vonatkozó alapelvek (nyilatkozattételi jog, tájékoztatáshoz való jog) – Jóhiszeműség elve és a bizalmi elv
2. 2. Az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény hatálya • A hatály fogalma és fajtái • Az időbeli hatály - Ákr. : 2018. január 1 -jén hatályba lépett és hatályát vesztette a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (közismert rövidítéssel Ket. ). • A területi hatály - Ákr. : főszabályként Magyarországra vonatkozik.
2. 2. Az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény hatálya • A tárgyi hatály: – Ákr. : közigazgatási hatósági ügyben és a hatósági ellenőrzés során kell alkalmazni. • Egyes esetekben az Ákr. önmaga zárja ki rendelkezéseinek alkalmazását. • A szervi hatály – Ákr. : közigazgatási hatóság
2. 2. Az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény hatálya • A személyi hatály: – Az Ákr. : az ügyfél, és az eljárás egyéb résztvevői: a tanú, a hatósági tanú, a szakértő, a tolmács, a szemletárgy birtokosa és az ügyfél képviselője Eljárási képesség: A természetes személy ügyfél akkor rendelkezik eljárási képességgel, ha az ügy tárgyára tekintettel cselekvőképesnek minősül. – Az ügyfél képviselete: • törvényes képviselet • ügygondnoki képviselet • meghatalmazotti képviselet
ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK • Mutassa be a közigazgatási hatósági eljárás alapelveit! • Határozza meg az officialitás, azaz hivatalbóliság elvét! • Ismertesse a közigazgatási hatóság fogalmát! • Határozza meg az Ákr. tárgyi, területi és időbeli hatályát! • Határozza meg az ügyfél fogalmát! • Ismertesse a képviselet fajtáit!
3. A közigazgatási hatósági eljárás szakaszai
3. A közigazgatási hatósági eljárás szakaszai hatósági ellenőrzés alapeljárás jogorvoslati eljárások hatósági ellenőrzés szükséges szakasz lehetséges, de nem szükséges szakaszok végrehajtási eljárás
3. 1. Alapvető rendelkezések • Az eljárási kötelezettség A hatóságnak a hatáskörébe tartozó ügyben az illetékességi területén vagy kijelölés alapján köteles eljárni. • Hatáskör és illetékesség A hatóság hatáskörét jogszabály állapítja meg. Az illetékesség: azonos hatáskörű magyar hatóságok közötti területi megosztás A hatóság hatáskörének vagy illetékességének a hiányát észleli: átteszi az ügyet az ügyben hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósághoz vagy a kérelmet visszautasíthatja vagy az eljárást megszüntetheti. Hatásköri, illetékességi vita
3. 1. Alapvető rendelkezések • Megkeresés • Kizárás – az eljáró hatóságra vagy annak ügyintézőjére vonatkozik – ügy elintézésében nem vehet részt az a személy, akitől nem várható el az ügy tárgyilagos megítélése • Egyéb Alapvető rendelkezések – A nyelvhasználat szabályai – A kapcsolattartás általános szabályai – A kiskorút, a cselekvőképtelen és a cselekvőképességében részlegesen korlátozott nagykorút, valamint a fogyatékossággal élő személyt a közigazgatási hatósági eljárásban fokozott védelem illeti meg – Támogató – Iratbetekintési jog
3. 2. Elsőfokú eljárás Hivatalból Ügyfél kérelmére Hiánypótlási felhívás Eljárás megindulása Tényállás tisztázása A kérelemre induló hatósági eljárás fajtái : • automatikus döntéshozatali eljárás, • sommás eljárás FÜGGŐ HATÁLYÚ DÖNTÉS • teljes eljárás Döntés
3. 2. Elsőfokú eljárás • A hatóság a kérelem benyújtását követően haladéktalanul ellenőrzi, hogy a hatóságnak van-e joghatósága, hatásköre és illetékessége az ügy elbírálására illetve a kérelem megfelel-e a jogszabályban előírt feltételeknek. • Az érdemi ügyintézés akadályai – A kérelem visszautasítása – Az eljárás megszüntetésének – Az eljárás felfüggesztése – Az eljárás szünetelése
3. 2. Elsőfokú eljárás • Az ügyintézési határidő és a határidő számítása – automatikus döntéshozatal: 24 óra – sommás eljárásban: 8 nap – teljes eljárásban: 60 nap – Speciális ügyintézési határidők – A határidő túllépése • Igazolási kérelem – Ügyfél vagy az eljárás más résztvevője önhibáján kívül elmulaszt valamilyen határidőt vagy határnapot
3. 2. Elsőfokú eljárás • A szakhatóság közreműködése • Idézés és értesítés – Idézés: megjelenésre való kötelezés, – Értesítés: lehetőség arra, hogy az ügyfél a hatóság egyes eljárási cselekményeinél jelen legyen. • Tényállás tisztázása – Közigazgatási hatóság kötelezettsége – Bizonyítási eljárás – bizonyítékok • A hatóság az eljárási cselekményeit rögzíti: – Jegyzőkönyv – Feljegyzés – Hatósági tanú
3. 2. Elsőfokú eljárás Hatóság döntései • Határozat: érdemi döntés Végzés: minden egyéb kérdésben • Döntés szerkezete: – a bevezető rész – a rendelkező rész – az indokolás – a záró rész • Egyszerűsített döntés • Speciális döntési formák • Jogszerű hallgatás • Regisztratív aktusok (hatósági igazolvány, hatósági bizonyítvány, hatósági nyilvántartásba való bejegyzés) • Hatósági szerződés
3. 2. Elsőfokú eljárás Hatóság döntései • A döntés közlésének napja – az a nap, amelyen a döntést írásban vagy szóban közölték, vagy (személyes átvétel esetén) az, amelyen azt az átvételre jogosultnak a hatóság átadta. • A döntést kijavítása (kisebb hibák, elírások, számítási hibák esetén) • A döntést kiegészítése (ha a döntésből jogszabály által előírt kötelező tartalmi elem hiányzik, vagy az ügy érdeméhez tartozó kérdésben nem született döntés)
3. 2. Elsőfokú eljárás A hivatalbóli eljárás • Az Ákr. külön részletezi a hivatalból indított eljárás sajátosságait így például: A hatóság az illetékességi területén hivatalból megindítja az eljárást, ha: • az eljárás megindítására okot adó körülmény jut a tudomására, vagy • erre bíróság kötelezte, vagy • erre felügyeleti szerve utasította, vagy • életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzetről szerez tudomást, vagy • ezt egyébként jogszabály előírja.
3. 3. Jogorvoslati eljárás • Határozat ellen: önálló jogorvoslatnak van helye, • Végzés ellen: önálló jogorvoslatnak csak akkor van helye, ha azt a törvény lehetővé teszi. JOGORVOSLATI ELJÁRÁSOK KÉRELEMRE INDULÓ JOGORVOSLATI ELJÁRÁSOK HIVATALBÓL INDULÓ JOGORVOSLATI ELJÁRÁSOK A DÖNTÉS MÓDOSÍTÁSA VAGY VISSZAVONÁSA A HATÓSÁG SAJÁT HATÁSKÖRÉBEN A KÖZIGAZGATÁSI PER A FELÜGYELETI ELJÁRÁS AZ ÜGYÉSZSÉGRŐL SZÓLÓ TÖRVÉNY A FELLEBBEZÉSI ELJÁRÁS SZERINTI ÜGYÉSZI FELHÍVÁS ÉS FELLÉPÉS NYOMÁN INDÍTOTT ELJÁRÁS
3. 3. Jogorvoslati eljárás Kérelemre induló jogorvoslati eljárások KÖZIGAZGATÁSI PER • A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény • A közigazgatási per résztvevői: – a közigazgatási bíróság, – a felperes, aki a per indítására jogosult (ügyfél/ eljárás egyéb résztvevője/ az ügyész/ közigazgatási szerv, ha a megelőző eljárásban hatóságként vagy szakhatóságként nem vett részt, ha hatáskörét a közigazgatási tevékenység érinti vagy a szerződésben részes fél/ civil szervezet - érdekképviseleti szervezet vagy köztestület) és – az alperes, aki ellen a pert indítják (fő szabály szerint az a közigazgatási szerv ellen kell indítani, amely a jogvita tárgyát képező közigazgatási tevékenységet megvalósította) • • • Keresetlevél Intézkedések keresetlevél alapján Perelőkészítés Tárgyalás vagy tárgyaláson kívüli elbírálás Perorvoslatok
3. 3. Jogorvoslati eljárás Kérelemre induló jogorvoslati eljárások FELLEBBEZÉS • Fellebbezési eljárásra akkor kerülhet sor, ha a fellebbezést vagy az Ákr. vagy az ágazati törvény kifejezetten megengedi. • Ki jogosult fellebbezni? – ügyfél – az, akire a döntés rendelkezést tartalmaz • Fellebbezésnek van helye, ha a határozatot – járási (kerületi) hivatal vezetője vagy – (a képviselő testület kivételével) helyi önkormányzat szerve, vagy – rendvédelmi szerv helyi szerve hozta. • Indokolni kell • Fellebbezés határideje: a döntés közlésétől számított 15 nap. • Fellebbezési eljárás
3. 3. Jogorvoslati eljárás Hivatalból induló jogorvoslati eljárások A döntés módosítása vagy visszavonása a hatóság saját hatáskörében • • • a másodfokú hatóság, a felügyeleti szerv vagy a közigazgatási bíróság által el nem bírált döntés jogszabálysértés a döntés közlésétől számított 1 éven belül, egyszer jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogot nem sérthet A felügyeleti eljárás - megteszi a szükséges intézkedést a jogszabálysértő mulasztás felszámolására, vagy gyakorolja felügyeleti jogkörét ! közigazgatási bíróság előtt támadható meg a felügyeleti eljárásban hozott döntés Az ügyészi felhívás és fellépés nyomán indított eljárás Törvénysértés Felhívás Bíróság
3. 3. Jogorvoslati eljárás Semmisség = olyan súlyos hibában szenved a döntés, hogy az nem orvosolható, így a döntést meg kell semmisíteni Így például semmis a döntés, ha • az ideiglenes intézkedést kivéve, az ügy nem tartozik az eljáró hatóság hatáskörébe, • annak tartalmát bűncselekmény befolyásolta, feltéve, hogy a bűncselekmény elkövetését jogerős ítélet megállapította, vagy ilyen ítélet meghozatalát nem a bizonyítottság hiánya zárja ki, ! Bizonyos esetekben a döntés semmisségi ok esetén semmisíthető meg.
3. 4. Végrehajtási eljárás A végrehajtási eljárásra akkor kerül sor, ha – a hatóság kötelezettséget tartalmazó – döntése véglegessé válik, (azaz a hatóság a döntést többé már nem változtathatja meg. ) – a döntésben foglaltakat a kötelezett ügyfél önként nem teljesítette é – a végrehajtáshoz való jog nem évült el (a végrehajtási jog elévül a teljesítési határidő utolsó napjától számított 3 év elteltével, amit bármely végrehajtási cselekmény megszakít, de a teljesítési határidő utolsó napjától számított 6 év elteltével azonban a közigazgatási döntés nem hajtható végre)
3. 4. Végrehajtási eljárás A végrehajtási eljárás menete • A végrehajtás megindítása – a döntést hozó hatóság, (másodfokú döntés esetén pedig az elsőfokú hatóság) – hivatalból vagy a jogosult kérelmére rendeli el. • A végrehajtás foganatosítása – ha törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati hatósági ügyben helyi önkormányzat rendelete másként nem rendelkezik – az állami adóhatóság foganatosítja. • A végrehajtás akadályai – a végrehajtás felfüggesztése – a végrehajtás megszüntetése
ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK • Ismertesse a közigazgatási hatósági eljárás szakaszait! • Határozza meg a hatáskör és illetékesség fogalmát! Mutassa be az Ákr. Alapvető rendelkezéseit: az eljárási kötelezettség, a kizárás, a megkeresés részletszabályait! • Mutassa be a kérelemre induló hatósági eljárás fajtáját: automatikus döntéshozatali eljárást, sommás eljárást és a teljes eljárást! • Határozza meg az ügyintézési határidő és az igazolási kérelem részletszabályait! • Mutassa be az idézés és az értesítés közti különbséget! • Ismertesse a tényállás tisztázására vonatkozó szabályokat az Ákr. alapján! • Ismertesse a hatóság döntéseinek főbb részletszabályait az Ákr. alapján! • Határozza meg a közigazgatás hatósági döntés tartalmi elemeit! • Mutassa be kérelemre induló jogorvoslati eljárások szabályait az Ákr. alapján! • Ismertesse a hivatalból induló jogorvoslati eljárásokat az Ákr. alapján! • Határozza meg a közigazgatási végrehajtás lényegét!
KÖSZÖNJÜK A FIGYELMÜKET! SIKERES FELKÉSZÜLÉST KÍVÁNUNK! 32
- Slides: 32