II rsz 3 Az Ilisz s az Odsszeia

II. rész

3. Az Iliász és az Odüsszeia

Az Iliász szövege: http: //mek. oszk. hu/00400/00406/html/index. htm

Az Odüsszeia szövege: http: //mek. oszk. hu/00400/00408/html/index. htm

Az eposzok hangoskönyv változata Iliász: http: //mek. oszk. hu/03300/03319/mp 3/index. html Odüsszeia: http: //mek. oszk. hu/03300/03320/ (Devecseri Gábor fordítása)

Az Iliász • Valószínűleg a Kr. e. VIII. században keletkezett. • 24 énekből áll.

• A Trója elleni ostrom rövid szakaszát emeli ki, valamint utal az előzményekre és a következményekre.

A hírnév kultusza • Az Iliász a hódításra épülő katonai civilizáció terméke, a hőskultusz kifejezője.

A téma • A katonai értékrend megrendülését, majd a hírnév kultuszának helyreállását ábrázolja.

Az Iliász cselekménye • Apollón isten, papjának megsértése miatt dögvészt bocsát a Tróját ostromló görög seregre.

• Összegyűlnek a sereg vezérei, ahol Akhilleusz követeli, hogy Agamemnón, a fővezér adja vissza az Apollón-pap leányát, aki Agamemnón rabnője lett.

• Agamemnón ezt csak úgy teljesíti, hogy elveszi Akhilleusz zsákmányrészét, rabnőjét, Briszéiszt.

• Akhilleusz haragjában megtagadja a részvételt a harcban mindaddig, amíg megfelelő elégtételt nem kap.

• Kérésére anyja, Thetisz istennő kieszközli Zeusznál, hogy a görög seregeket egyre újabb vereségek érjék, hogy Agamemnón belássa: semmire sem megy Akhilleusz nélkül.

• Eleinte a kiváló hősök, különösen Diomédész, pótolni tudják Akhilleuszt.

• Héra, a görögöket pártoló istennő is mindent megtesz, hogy a görögök győzhessenek, végül mégis érvényesül Zeusz akarata, s a trójaiak Hektór, a királyfi vezetésével diadalmasan visszaszorítják az ostromlókat.

• Agamemnón már kész lenne elégtételt adni Akhilleusznak, de az megmakacsolja magát, nem akar harcba menni, életét kockáztatni.

• Végül hozzájárul ahhoz, hogy legjobb barátja, Patroklosz az ő fegyvereiben induljon harcba.

• Patroklosznak először sikerül a trójaiakat visszaszorítani, de azután Apollón fegyvereivel Hektór megöli őt, és megfosztja fegyvereitől.

• Barátja elvesztése feletti fájdalmában és haragjában Akhilleusz harcba indul.

• Anyja kérésére Héphaisztosz új fegyvereket kovácsol neki, s ő szörnyű vérengzést visz végbe a trójaiak közt.

Akhilleusz pajzsa

• Végül megöli Hektort, s hogy bosszúvágyát csillapítsa, meggyalázza a holttestet, harci szekere után kötve hurcolja napokon át. *

• Fájdalma csak akkor oldódik, amikor az istenek intésére a fia holttestéért könyörgő agg Priamosz királynak kiadja a testet.

Az Odüsszeia: • ATrója ostroma után hazatérő görög hősök útját és kalandjait meséli el szintén 24 énekben.

• Egyikük, Odüsszeusz, aki az Iliászban csupán egy harcos a többi közül, az Odüsszeiában főszereplővé lép elő.

• Éppen azokkal a tulajdonságokkal emelkedik ki társai közül, amelyek képessé teszik az életben maradásra és a hazajutásra.

A két eposz kapcsolata • Az Odüsszeia formájában és eszköztárában is tökéletesen igazodik az Iliászhoz, de már modernebb embereszményt hirdet: a klasszikus görög értékvilágot.

• Odüsszeusz kalandjaiban ugyanis a fizikai és lelki erőn kívül az ész, a tudásvágy, az előrelátás és a leleményesség is az értékrend csúcsára kerül.

Az Odüsszeia cselekménye • Az istenek gyűlésén elhangzott első visszatekintő elbeszélésből tudjuk meg, hogy Trója elfoglalása után tíz évvel Odüsszeusz még mindig nem tért haza Ithaka szigetére, ahol pedig házát idegenek dúlják, s feleségét, Pénelopét feleségül kérik abban a hiszemben, hogy Odüsszeusz már rég halott.

• Fia, Télemakhosz apja keresése közben további, múltbéli eseményeket előadó elbeszélésekből hall a háború történéseiről.

• Télémakhosz a Mentor alakját öltött Athénével

• A sok kalandot átélt főhős ezalatt Kalüpszó nimfánál vesztegel egy eldugott szigeten, egész addig, amíg a nimfa az istenek parancsára útnak nem bocsátja.

• Odüsszeusz már közel van hazájához, amikor a haragvó Poszeidón hatalmas vihart zúdít rá, s ez elsodorja őt a phaiakok mesés szigetére.

A phaiakok szigetén Athéné istennő sugallatára először Alkinoosz király leánya, a „hókarú” Nauszikaá veszi oltalmába, majd maga a király.

• Az ő udvarában teljesedik ki a visszatekintő elbeszélési technika, hiszen Odüsszeusz itt mondja el kalandjait.

• 1. Trója pusztulását, • 2. a kikónokkal folytatott harcot • 3. a lótuszevőket, • 4. Küklópsszal, az egyszemű óriással való harcot,

• 5. látogatásukat Aiolosznál, a szelek királyánál, • 6. az óriás laisztrügónokat, • 7. a varázslónő Kirkét,

• 8. leszállását az Alvilágba, • 9. az emberevő szörnyeteget, Szküllát és a félelmetes örvényt, Kharübdiszt,

• 10. végül pedig azt, hogyan ették meg a társai az ő szigorú tilalma ellenére Héliosz napisten marháit, amiért mindnyájuknak el kellett veszni, csak Odüsszeusz találhatott oltalmat Kalüpszó szigetén.

• Alkinoosz gazdag ajándékokkal küldi haza Odüsszeuszt, aki előbb öreg koldus képében ismerkedik az otthoni viszonyokkal, az őt hazaváró hűséges kondással, Eumaiosszal, az urát a koldus képében is felismerő öreg dajkával, Eurükleiával, feleségével, Pénelopéval, fiával, Télamakhosszal, s a hazatértére nem számító, a koldussal embertelenül bánó kérőkkel.

• Pénelopé Athéné sugallatára íjászversenyt rendez, s • • • annak ígéri kezét, aki Odüsszeusz íját felajzza, és azzal célba is talál. Erre a kérők közül senki sem képes, csak Odüsszeusznak sikerül. Ekkor megismerteti magát a kérőkkel, s fia és Eumaiosz segítségével valamennyiüket megöli. A kérők rokonai vérbosszúra készülnek, de Athéné végül békességet szerez.

Kérdések: Ki volt a szerző?

Amit biztosan tudunk: • Az ókori görög irodalom fennmaradt két eposza szerzőjének Homéroszt tekinti a hagyomány.

Ki volt Homérosz?

Homérosz (? Kr. e. 8. sz. ) • Ógörög költő volt.

Egyik legismertebb ábrázolása

További kérdések: • Élt-e egyáltalán? • Ha igen, mikor és hol? • Vajon egyetlen szerzőről beszélhetünk-e?

• Életéről egyetlen biztos adat se maradt fenn. • Összesen hét életrajzáról tudunk, mindegyik a • római császárkorból származik, tehát hitelük erősen kérdéses. A születési helyével kapcsolatos kételyt az ismeretlen görög költő epigrammája így fogalmazza meg:

„Hét város perel egyre, melyiknek sarja Homérosz: Kűmé, Szmürna, Khiosz, Kolophón, Pülosz, Argosz, Athéna. ”

Feltételezések: • Legvalószínűbb születési helye Szmürna, az eredetileg aiol, de korán ión befolyás alá kerülő város.

• Bizonyosnak tűnik, hogy Homérosz hosszú ideig tartózkodott Khiosz szigetén, ahol nevét és mesterségét a homéridák, e költő-énekesek egy iskola vagy papi testület - tagjaiként vitték tovább.

• Lehetséges, hogy Iosz szigetén halt meg; itt hónapot neveztek el róla, sírját pedig kultikus tisztelettel övezték.

• Bizonyosnak látszik, hogy a költőt erős szálak fűzték a kis-ázsiai partvidékhez, az ión szigetekhez. • Erről tanúskodik az eposzok nyelvhasználata, az ión nyelvjárás.

A kétezer éves Homérosz-kérdés • Az eposzokkal és szerzőjükkel kapcsolatos tudományos vizsgálódások kezdete a Kr. e. 3 -4. századra tehető. • A alexandriai tudósok főleg a homéroszi szövegek hiteles megállapítására, a betoldások kiszűrésére, a szövegben rejlő tartalmi ellenmondások feltárására helyezték a hangsúlyt. • Ekkor kérdőjelezték meg először Homérosz szerzőségét a két nagy eposzon kívüli művekkel kapcsolatban. • Tőlük származik az eposzok mindmáig érvényes énekekre osztása.

Vajon egyetlen szerzőről beszélhetünk? • A kérdésről (lezáratlan) tudományos vita folyik.

Álláspontok az idők folyamán • A 19. században Goethe költői érzékenységgel mutatott rá: „. . . akár Homérosznak hívják az illetőt, akár csak egy redaktor (szerkesztő) volt. . . ” -művészi tudatossággal szerkesztett, egységes műalkotásokról van szó.

• A legszebb magyar műfordítás Devecseri Gáboré. Az ő véleménye is az, hogy a két eposz egyetlen szerző műve. Érvei közül a legfontosabbak: Ø a világlátás egységessége (minden emberi cselekedet erkölcsi megindokolást kíván) valamint sorsok és hősök tudatos párhuzamba állítása; Ø szerkesztés (egymásnak felelő, egymást erősítő ismétlések és epizódok) Ø versművészet (hosszú hasonlatok, amelyek egyik eposzban ablakot nyitnak a másik birodalmára) Ø „ablakok a belső birodalomba: a lélekébe”: Pénelopé felismeri Odüsszeuszt; XXIII. ének:

• „Mint ahogy úszóknak nagy örömre tünik föl a szép föld, • • • kiknek jófalu bárkáját széttörte Poszeidón, Míg a viharban szállt dagadó hullámon, az árban: S úszva a szárazföldre csupán kevesen szabadulnak, míg beborítja a sós víz szennye egészen a testük, S boldogan érnek a partra, a vészből megmenekülve: Pénelopé is ilyen nagy örömmel nézte a férjét, Drága fehér karját a nyakáról vissza se vonta. ”

A kétszerzős álláspont érvei: • a két eposz egymástól eltérő értékrendje és különböző világképe; • egy emberöltőnyi időkülönbség a két eposz keletkezése között (feltételezhetően kb. 50 év)

Egy kibékítő álláspont • „Mivel. . . mindkét mű a nemzetségi társadalom alkonyának világát vetíti vissza néhány évszázaddal, a történetileg igazolt trójai háború korára,

• nem zárhatjuk ki annak lehetőségét sem, hogy a régi életeszmény, a nemzetségi arisztokrácia hősszemléletének kiúttalanságát és az új embertípust, )

• a hősi múltat is vállaló, mégis az értelem és a furfang fegyverével élő cselekvő hős megjelenését ugyanaz a költő énekelhette meg. ” • (Kulturális Enciklopédia)

Fontos-e a bizonyítás?

• A tudomány számára természetesen igen, de az ókori ember gondolkodásmódja szerint kevéssé volt lényeges az, hogy ki egy mű szerzője.

Az igazi kérdés Mi magyarázza az eposzok évszázadokon át ható erejét?

• A művelt görögök ugyanis, akárcsak később a rómaiak, kívülről ismerték az Íliászt, és előszeretettel idéztek belőle. • „Az eposzok szövegének rögzítését, egyszersmind kanonizálását Peiszisztratosz türannosz rendelte el Athénban az i. e. 560 -as években.

• Énekmondók ("rhapszódoszok") adták elő az Iliászt és az Odüsszeiát az ünnepi játékokon, valamint türannoszok udvarában, egymást váltva, énekelve-deklamálva. Az iskolás gyerekek is tanulták ezeket a szövegeket. ” • (Kulturális Enciklopédia)

• Tehát ha a mű csupán egy ostromleírás volna, semmivel sem lenne több – sem méltóbb arra, hogy fennmaradjon –, mint bármely másik csata a görögök ismert történelméből.

Milyen célok vezették a hősöket?

Egy mai válasz: „Trója azt a legmagasabb pontot szimbolizálja, amelyet képességeink, értelmünk, érzelmeink jelenlegi kiteljesedettsége mellett magunk előtt „ láthatunk. ”

• Várról és ostromról beszélhetünk, csak más értelemben. A visszahúzó és a felfelé emelő erők küzdelme saját magunkon belül zajlik. ”

• „A várhoz hasonló a hősök szerepe is: a hétköznapit, a megszokott emberit úgy is felül lehet múlni, ha követjük a hős példáját. ”

• „Az ókori gondolkodás számára ez természetes viszonyulást jelentett, ugyanis nem akartak mindig újat alkotni, mint a modern ember, hanem azt tartották értékesnek, ha utánozzák az előttük járót. ” (Forrás: www. ujakropolisz. hu)

• Azt javaslom, fedezzük fel önmagunkban a hősök próbáit és vele együtt erényeit is. A lelkünknek vannak Akhilleuszai, hiszen tudunk rendkívül bátrak lenni, és képesek vagyunk a vereségekből talpra állni.

• Vannak a lelkünknek Odüsszeuszai is, akik leleményesek, és mernek olyat tenni, ami nem következik a megszokott logikából, de mégis a megoldást, a kreatív megoldást jelenti.

• És mindenkinek van Trójája is, csak éppen meg kell küzdeni érte, és ezt a harcot – bár sokáig tart – meg lehet nyerni a belső átalakulás és nemesedés révén, ahogy azt az Íliászból is megtudhatjuk. • (www. ujakropolisz. hu)

4. Az Iliász és az Odüsszeia néhány jellemzőjének összevetése

• Mindkét mű a trójai mondakört dolgozza fel. • Tárgyuk erősen különbözik: • Az Íliász tárgya a trójai háború történek • 52 napja a tizedik évtől kezdődően. Az események elbeszélésén kívül kifinomult emberábrázolás, lelki történések: sértődöttség, harag, önzés, részvét, stb.

Egyén és közösség: • Az Iliászban a kettő egyensúlya többször is felborul.

• Az Odüsszeia tárgya a trójai háborúból hazatérő hős, Odüsszeusz kalandsorozata. • Körülbelül negyven nap története az istenek gyűlésétől kezdődően és az ithakai békekötéssel záródóan.

• Az eposz ideje és tere azonban sokkal tágabb: úgynevezett retrospektív (visszatekintő) elbeszélések egészítik ki az Íliász történeteit az Odüsszeiában. (Pl. Démodokosz éneke a falóról a phaiákoknál. )

• Az Íliász 24 ének első harmada a görögök vereségével ér véget (VIII. ének), a második harmad vége után következik be újabb fordulat: Patroklosz engedélyt kap Akhilleusz fegyverzetének viselésére (XVIII. ének)

Az Odüsszeia szerkezete:

I-IV. ének: • Ithaka, • Pülosz (Nesztór), • Spárta (Meneláosz), • az úton Telemakhosz férfivá érik;

V-VIII. ének • az istenek gyűlése, • Hermész viszi a hírt, • Ogügié (Kalüpszó), • Szkhéria (phaiákok)

IX - XII. ének: • Szkhéria: • Odüsszeusz elmeséli kalandjait

XIII -XXIV. ének: • hazatérés Ithakára

Közben: • XIV. ének: • Athéné Spártából Télemakhoszt hazaküldi.

XV. ének: Télemakhosz és Odüsszeusz egymásra ismer.

• XVI. ének • egy idegen* megjósolja Penelopénak, hogy megérkezik a férje, lakomázó kérők, durva kecskepásztor, O. kedvenc kutyája, Antinoosz hozzávágja a zsámolyt a "koldushoz".

• XVII. ének: • Írosz, a hetvenkedő koldus és Odüsszeusz "párviadala", a szolgálólány ócsárolja Odüsszeuszt:

• XVIII. ének: • Pénelopé eltűnt férjéről szeretne tudakozódni az idegentől, a dajka felismeri Odüsszeuszt lábsebéről.

A lábmosás

Az álruhás hazatérésnek többféle szerepe van:

• Pénelopé úgy tudja, egy idegennek tesz bizalmas vallomást férjéhez való hűségéről, Odüsszeusz pedig erről megbizonyosodva, „lelkében örülve” elkerülte így Agamemnon sorsát.

• A jelenet izgalmát az is fokozza, hogy Odüszeusz nem tudhatja biztosan, hű-e hozzá a felesége, Pénelopé pedig nem tudja, hogy férjével beszél. • (O. hallgatást parancsolt a dajkának), a hallgató-olvasó viszont mindkét körülményről tud. )

Pénelopé és Odüsszeusz

• XIX. ének • Odüsszeusz az előcsarnokban álmatlanul tölti az éjszakát, a sorsáról gondolkodik, de biztató jeleket kap az istenektől; reggel a kérők készítik elő a lakomát.

• XX. ének • Pénelopé íjversenyre hívja a kérőket Odüsszeusz íjával.

Odüsszeusz íja

Az íjnak többféle szerepe is van: • Dramaturgiai funkció: a végkifejlethez vezet, lehetővé teszi a bosszút, a kérők megölését.

• Jelképes szerep: Odüsszeusz veszélybe került világához (otthon, vagyon, feleség) való jogát testesíti meg. (Ugyanis csak ő képes Pénelopé feladványát teljesíteni, de a jog nem elég, hogy visszakerüljön birtokába, fizikai nyers erőre, sőt erőszakra is szüksége van. )

• Lélektani: Télémakhosz férfivé válásának pillanata az, amikor ki tudja feszíteni apja íját. Vagyis méltóvá válik hozzá, és ekkor, de csak ekkor veheti fel a harcot az ellenségeivel.

• XXI. ének • Odüsszeusz és Télemakhosz megölik az összes kérőt és hűtlen szolgát.

• XXII. ének • Pénelopé próbára teszi férjét. A hitvesi ágy titkát (maga ácsolta ágy, amelynek lábából fa nőtt) Odüsszeusz megfejti, majd elmeséli Teiresziász jóslatát, amelyet az Alvilágban tett útja alkalmával kapott a vak jóstól.

• XXIII. és XXIV. ének: • Elterjed a szörnyű mészárlás híre, majd Athéné segítségével békekötés következik.

Pallasz Athéné

A két eposz embereszménye • Az Íliász embereszménye a harcoló, győztes hős, az eszmény a hírnévvel nyert halhatatlanság.

Az Odüsszeia világképének és embereszményének összetevői:

• • • az élet értéke a hősi halál helyett, békés építkezés háború helyett; a hanyatló arisztokrácia kritikája; (Az Iliászban királyok civakodnak a harcban szerzett zsákmányon, Akhilleusz azért sem térhet haza Trója alól, mert otthon nincs értelme életének, ha nem háborúban veszti el, stb. ) • az új történelmi korszak más embert kíván: mesterségének tudóját, jó kereskedőt, kezdeményezőkészséget.

Az Ödüsszeia: példázat • Az ember vállalhatja és maga is alakíthatja sorsát. • Hiszen bár „ott van” a barlangban Kallüpszó • szigetén a száraz fa, a hajót Odüsszeusznak magának kell megépítenie, hogy vízre szállhasson. Odüsszeusz, bár kiváló harcos - okos, igazságoskompromisszumkészség és hajlékonyság jellemzi, valamint tapasztalatból nyert óvatosság, megfontoltság és bölcsesség;

Emberi és isteni cselekvések finom egyensúlya • Ez mindkét eposzra igaz, de az Odüsszeiában jut inkább érvényre az, hogy az ember önmaga is alakítsa sorsát, és akkor az istenek is segítik.

• Az Iliászban az istenek saját, sértettség miatti bosszújuk által vezérelve vagy jószándékuk szerint avatkoznak be a hősök életébe. • A főszereplők sorsa mindig a végzettől függ: Akhilleusz sorsa, az ostrom kimenetele, Agamemnon halála mind egy-egy jóslatot teljesít be.

• Iliász: az istenek a végzettel egyenlők. • „Csakhogy a végzet elől, azt mondom, senkise futhat, • Sem hitvány, sem nemes, miután megszülte az anyja. ” (VI. 488 -489. )

Önmagunkon belül van a „végzet”: • Az Odüsszeiában hangsúlyosabb: az ember a saját butaságáért és vétkeiért bűnhődik, és az emberek sorsát nem kizárólag az istenek döntik el; • A végzet tehát „belülkerül” az emberbe.

Vége