Igazsggyi pszichiter szerepe a bnteteljrs rendri szakban Kristf

Igazságügyi pszichiáter szerepe a büntetőeljárás rendőri szakában Kristóf Andrea

2005. évi XLVII. törvény az igazságügyi szakértői tevékenységről • Az igazságügyi szakértő feladata, hogy a bíróság, a közjegyző, az ügyészség, a rendőrség és a jogszabályban meghatározott más hatóság kirendelése, vagy megbízás alapján, a tudomány és a műszaki fejlődés eredményeinek felhasználásával készített szakvéleménnyel segítse a tényállás megállapítását, a szakkérdés eldöntését.

• A büntethetőséget kizáró vagy korlátozó ok: a kóros elmeállapot 17§: • (1): Nem büntethető, aki a büntetendő cselekményt az elmeműködés olyan kóros állapotában követi el, amely képtelenné teszi cselekménye következményeinek a felismerésére, vagy arra, hogy e felismerésnek megfelelően cselekedjen. • (2) A büntetés korlátlanul enyhíthető, ha az elmeműködés kóros állapota az elkövetőt korlátozza a bűncselekmény következményeinek a felismerésében, vagy abban, hogy e felismerésnek megfelelően cselekedjen. 18. § • A 17. § nem alkalmazható arra, aki a bűncselekményt önhibájából eredő ittas vagy bódult állapotban követi el.

Kóros elmeállapot-beszámítási képesség • Nevezett képes-e: 1. a terhére rótt cselekmény idején -cselekménye veszélyességének felismerésére -a felismerésnek megfelelő magatartás tanúsítására 2. a jelen vizsgálat idején: -a megfelelő felismerésre -a felismerésnek megfelelő magatartás tanúsítására

Beszámítási képesség az embernek azon testi-lelki állapota, amelynél fogva képes cselekményét megfelelő társadalmi-erkölcsi értékelésben részesíteni (felismerési képesség) és ezen értékelésnek megfelelően cselekedni (akarati képesség).

Hatályos Btk • Nem nevesíti a kóros elmeállapotot megalapozó rendellenességeket (gyengeelméjűség, szellemi hanyatlás, tudatzavar, elmebetegség, személyiségzavar) • a cselekmény tényállásszerű és társadalomra veszélyes, azonban a kóros elmeállapotú személy bűnössége hiányzik • A korlátozottan beszámítható elkövető beszámítható és a bűnösen elkövetett büntetendő cselekménye bűncselekmény, de enyhíthető a büntetése

Igazságügyi elmeszakértői kérdés Ki követte el a bűncselekményt? Az egyén, vagy a betegsége? Pszichiátriai betegség, vagy zavar esetén van-e okokozati összefüggés?

Hogyan vizsgál az igazságügyi elmeszakértő? • Iratok -kellő kritikával: tanúvallomások! -különös figyelemmel motiváció! • Orvosi dokumentációk • Személyes vizsgálat: -teljes, részletes pszichiátriai vizsgálat -testi vizsgálat -sz. e. pszichológus bevonásával

Lelki állapot összetevői • • Általános megjelenés • • • Gondolkodás Érzelmi és hangulati élet Betegségérzet, betegségbelátás Magatartás Pszichomotilitás, mimika Kognitív funkciók (tudatállapot, tájékozottság, figyelem, észrevevés, felfogás, emlékezés, általános ismeretek, intelligencia)

Pszichiátriai betegség/zavar • Tünetek, melyek kriminalisztikai események elszenvedőivé, vagy elkövetőivé tehetik • Sértett: gyengeelméjűség, szellemi hanyatlás, személyiségzavar (pl. dependens), szenvedélybetegségek • Elkövető: személyiségzavar (pl. disszociális/antiszociális), tébolyállapotú (pszichotikus-nem schizophren!), tudatzavar

INTÉZKEDÉS: kényszergyógykezelés 78. § (1) Személy elleni erőszakos vagy közveszélyt okozó büntetendő cselekmény elkövetőjének kényszergyógykezelését kell elrendelni: • • • ha elmeműködésének kóros állapota miatt nem büntethető, és tartani kell attól, hogy hasonló cselekményt fog elkövetni, feltéve, hogy büntethetősége esetén egyévi szabadságvesztésnél súlyosabb büntetést kellene kiszabni. (2) A kényszergyógykezelést meg kell szüntetni, ha szükségessége már nem áll fenn.

• Nincs pszichiátriai betegség/zavar-nem állapítható meg korlátozottság • Van pszichiátriai betegség/zavar- nem állapítható meg korlátozottság (szenvedélybetegség!) • Van pszichiátriai betegség/zavar-megállapítható korlátozottság (betegség tünetei és cselekmény között ok-okozati összefüggés van!) • Van pszichiátriai betegség-kizárt a beszámíthatóság (tébolyállapotok)