Idegrendszer Kzponti s krnyki idegrendszer Az idegrendszer felptse

Idegrendszer Központi és környéki idegrendszer

Az idegrendszer felépítése

A központi idegrendszer egyedfejlődése l A velőlemezből alakul ki, amely először a velőbarázdát majd a velőcsövet hozza létre. l A velőcső differenciálódik és létrejön a gerincvelő és az agyvelő. l A velőcső elülső részén kezdetben három agyhólyag jelenik meg: előagyhólyag (telencephalon), középagyhólyag (mezencephalon) és az útóagyhólyag (rhombencephalon). l Az előagyhólyagból alakul ki az előagy és köztiagy, a középagyhólyagból a középagy, az útóagyhólyagból az agytörzs. l A velőüreg a kamrarendszert hozza létre (oldalkamrák, III. és IV. agykamra)

A KI morfofunkcionális tagolódása l A szomatikus idegrendszer biztosítja a tudatos érzékelést, az akaratlagos mozgásokat és a periferiáról érkező információk feldolgozását. ¡ Részei: l Gerincvelő l Agyvelő – agytörzs - kisagy - köztiagy - agyvelő l A vegetatív idegrendszer biztosítja a szervezet belső környezetének állandóságát, két antagonista részből áll: szimpatikus és paraszimpatikus

Gerincvelő

A gerincvelő burkai l A gerinccsatornában foglal helyet l Kötőszöveti burkok veszik körül: ¡ Dura mater- kemény agyhártya ¡ Arachnoidea-pokhálóhártya ¡ Pia mater- lágy agyhártya l A pokhálóhártya és lágy agyhártya között a agygerincvelői folyadék található

A gerincvelő külső szerkezete l A C 1 -L 2 terjed l Végfonal a keresztcsonthoz rögzül ¡ A gerincvelői idegekkel együtt a lófarkot képezi l Nyaki és ágyéki csomók l Oldalt a gerincvelői idegek kilépési helye l Két gv. i. közti rész – gerincvelői szelvényezett

l Elülső központi hasadék l Hátulsó központi barázda l Elülső oldalsó barázda- elülső gyökér kilépési helye l Hátulsó oldalsó – hátulsó gyökér kilépési helye

A gerincvelő belső szerkezete l Középen szürkeállomány –idegsejtek perikarionja, velőhüvely nélküli idegrostok ¡ Elülső szarv – szomatomotoros idegsejtek ¡ Oldalsó szarv l Elülső része – vegetatív mozgató idegsejtek l Hátulsó része- vegetatív érző sejtek ¡ Hátulsó szarv – szomatoszenzoros idegsejtek ¡ Központi csatorna l Körülötte fehérállomány- felszálló és leszálló pályák (idegrostok, idegsejtek nyúlványai) ¡ Elülső köteg ¡ Középső köteg ¡ Hátulsó köteg

A gerincvelő funkciói l Fehérállomány – ingerületvezetés ¡Specifikus pályák – specifikus receptoroktól szállít érző információkat a kéreg meghatározott területére l. Felszálló pályák – érzők • Spinotalamikus- gerincvelő-látótelepi pálya • Lemniscus medialis –gerincvelő – nyúltagyi • Spinocerebellaris – gerincvelő-kisagyi ¡Nem specifikus pályák – FAR l A retikuláris állományból indul, az agykéregig húzódik és a felszálló pályáktól kap kollaterálisokat l. Nem vált ki sem érzékelést, sem mozgást, a figyelem fenntartásában van fontos szerepe

A gerincvelő reflexműködése ¡ Szomatikus reflexek l Monoszinaptikus (proprioceptív) • Megvédi az izmot a rá ható passzív erőktől • Biztosítja az izom hosszának állandóságát l Poliszinaptikus (végtagrövidítők) • Védekező reflex ¡ Vegetatív reflexek l Belső szervek működésére hatnak • • Szívgyorsító és érszükítő Pupillatágító Székelés és vizeletűrítés központja Szexuális funkciókat szabályozó központok

l Proprioceptív reflex ¡ Receptor –izomorsó ¡ Afferens szár gv, ideg szomatikus része, érző idegrostok ¡ Központ, gv. Szomatikus része ¡ Efferens szár – gvideg mozgató idegrostjai l Poliszinaptikus reflex ¡ Szerkezete hasonló, csakhogy a gerincvelőben az érző és mozgató idegsejtek közé több társító idegsejtek ékelődhetik

l Vegetatív reflexív ¡ Receptor- belső szervek falában ¡ Afferens szár – gerincvelői idegek vegetatív rostjai ¡ Központ (gv. háti-ágyéki szelvényei a szimpatikus idegrendszernél, keresztájéki szelvények a pataszimpatikusnál) ¡ Efferens szár gerincvelői idegek vegetatív rostjai l Preganglionáris neuron l Posztganglionáris neuron

Agytörzs Nyúltagy Híd Középagy

Agytörzs elülső része l Nyúltagy ¡ Központi barázda ¡ ¡ l Két oldalán piramisok l Piramisoktól oldalt olajkák Piramis kereszteződés Oldalsó köteg- alsó kisagykocsányt hozza létre Piramis és olajka közt XII. agyideg látszólagos eredése Nyúltagy híd szögletben l VII, VIII, IX, X, XI agyidegek látszólagos eredése l Híd ¡ Nyúltagy-híd barázda ¡ Kiemelkedés, középen az artera bazilaris bemélyedésével ¡ Oldalt vékonyodik és a középső kisagykarba megy át ¡ Középső kisagykar kezdeténél az V. agyideg látszólagos eredése l Középagy ¡ V alakú agykocsányok ¡ Köztük a hátulsó lyukacsos állomány ¡ IV. Agyideg látszólagos eredése

Az agytörzs hátulsó része l Agytörzs hátulsó részén a kisagy foglal helyet a rombuszárok felett l Nyúltagy ¡ Hátulsó középbarázada ¡ Hátulsó köteg l Goll és Burdach féle köteg l Híd közelében nyítottrombuszárok • XI. és alatta a X. agyidegek magvainak a dudorai • Oldalt a vesztibuláris magvak dudorai l Határ a híd felé másodlagos hallóidegrostok l Híd ¡ Rombuszárok l VII. Agyideg magvának a dudora l Oldalt a kisagykarok l Középagy ¡ IV. Agyideg látszólagos eredése ¡ Ikertestek felsők, alsók ¡ Felső ikertestek közt tobozmirigy

Az agytörzs oldalnézetben

Az agytörzs belső szerkezete l Szürkeállomány magvakra tagolódik ¡ A kilépő idegrostok és a ¡ A kereszteződő pályák miatt l A magvak a gerincvelő szürkeállományának folytatásában helyezkednek el ¡ Érző ¡ Mozgató ¡ Vegetatív ¡ Szomatikus

l Nyúltagy magvai ¡ Szomatikus érző l V -háromosztatú agyideg nyúltagyi magva – itt végződnek a fej exteroceptoraitól induló durva tapintás idegrostjai l Halló és egyensúlyérző magvak (VIII) l Nucleus solitarius – ízérzékelés rostjai (VII, IX, X) itt kapcsolnak át ¡ Vegetatív érző l Nucleus solitarius – belső szervek falából induló rostok (IX, X) ¡ Szomatikus mozgató l Nyelv alatti ideg magva (XII) – nyelv izomzatát idegzi be l A nucleus ambiguus mely több agyideg magvát foglalja magába: • VII – arcideg magva- mimika izmok beidegzése • IX – nyelvgaratideg magva- lágy szájpad és garat izomzatát idegzi be • X – bolygóideg magva- garat és gége izmait idegzi be • XI - járulékos agyideg magva nyúltagyi magva l Járulékos agyideg gerincvelői magva (XI) – vállizmokat idegzi be ¡ Vegetatív mozgató l X-es agyideg hátsó magva – zsigerek beidegzése (simaizom, mirigyek) l Alsó nyálelválasztó mag (IX) – fültőmirigy beidegzése ¡ Saját magvak l Goll és Burdach – kapcsolóállomás a finom tapintás és tudatos proprioceptív pályánál l Alsó olajka – kisagyból kivándorolt idegsejtek, kisagy működésének szabályozása l Retikuláris állományban légzést és vérkeringést befolyásoló központok

l Híd magvai l Tegmentum- rombuszárok alatt, szerkezete hasonlatot mutat a gerincvelőével – ebben foglal helyet a magvak legnagyobb része l A híd kidudorodó része a bázis – itt haladnak a pályák, főleg a leszállók ¡ Szomatikus érző l V. agyideg hídi magva – főmag, itt kapcsolnak át a fejből érkező finom tapintás, hő és fájdalomérzékelés idegrostjai l VIII. agyideg halló és egyensúlyérző magvai (nyúltagy-híd határon) ¡ Szomatikus mozgató l V-háromosztatú ideg rágóizmokat beidegző magva l VI- szemtávolító ideg magva l VII- arcideg – mimikaizmokat idegzi be ¡ Vegetatív mozgató l Felső nyálelválasztó központ – nyelv alatti és állkapocs alatti mirigyeket idegzi be, az idegrostok az arcidegen haladnak ¡ Saját magvak l Retikuláris állományban a légzést és vérkeringést befolyásoló központok

l Középagy magvai ¡ Szomatikus érző l V. agyideg érző magva melyben a fejből érkező proprioceptív érzékelés idegrostjai kapcsolnak át ¡ Szomatikus mozgató l III-szemmozgató agyideg magva- szem izmait idegzi be l IV-sodorideg magva ¡ Vegetatív mozgató l Edinger-Westphal-féle mag – a pupillaszűkítő és a sugárizmokat idegzi be, az idegrostok a III. agyidegen haladnak ¡ Saját magvak l Felső ikertestek- látással kapcsolatos reflexek l Alsó ikertestek – halással kapcsolatos reflexek l Vörösmag –izomtónus szabályozása l Fekete állomány – alvás-ébrenlet váltakozásásnak szabályozó központja

l l l l l 1 -nyelv alatti agyideg magva XI 2 - szemtávolító agyideg magva VI 3 - sodorideg magva 4 - szemmozgató agyideg magva 5 -a bolygóideg hátsó magva X 6 - alsó nyálelválasztó mag 7 - felső nyálelválasztó mag IX 8 - Edinger-Westphal-féle mag III 9 - járulékos agyideg gerincvelői magva 10 -nucleus ambiguus (VII, IX , X, XI agyidegek mozgató magvai) 11 -arcideg magva VII 12 -az arcideg rostjai megkerülik a VI. Agyideg magvát 13 - a háromosztatú agyideg mozgató magva 14 -nucleus solitarius (X, IX agyideg érző rostjai végződnek) 15 - a háromosztató agyideg hídi magva 16 - a háromosztató agyideg középagyi magva 17 - a háromosztató agyideg leszálló rostjainak végződési helye – durva tapintás rostjainak kapcsoló állomása 18 - vesztibuláris magvak 19 - halló magvak Középvonalban valódi szomatomotoros magvak (piros) Kissé laterálisan a vegetatív mozgató magvak – fekete Oldalt a kopoltyúívi magvak (szomatikus magvak főleg zsigereket idegeznek be, melyek falát harántcsíkolt izomrostok alkotnak, halvány piros) Kék- szomatoszenzoros magvak, kivétel a n. solitarius mely fogad viszceroszenzoros rostokat is

Az agytörzs funkciói Reflexműködések ¡ Rágóizmok proprioceptív reflexközpontja ¡ Nyelés reflexközpontja ¡ Nyálkahártyareflexek – tápcsatorna szekréciós és motoros működésének reflexközpontjai ¡ Légzőközpont (ki és belégző központok, apneusztikus, pneumotaxikus) ¡ Szívműködést fékező központok ¡ Pupillaszűkítés reflexközpontja ¡ A fej fény és hang irányába való elmozdításának reflexközpontja Ingerületvezetés ¡ felszálló és leszálló pályák révén

Kisagy

A kisagy elhelyezkedése l Testmozgások és az izomtónus szabályozásásnak integrációs központja l Az agytörzs mögött helyezkedik el a IV. agykamra fölött l A kisagysátor (dura mater nyúlványa) választja el az agyféltekék nyakszirti lebenyeitől

A kisagy külső szerkezete l Ellipszoid idomú, harántul álló hossztengellyel l Központi helyzetű féregből és két kisagyféltekékből áll l A kisagy felszínei ¡ Felső- oldalra gyengén lejt, háztető alakú ¡ Alsó – mély bevágással elválasztott félgömbnek felel meg l Felszíne harántul redőzött ¡ A sekély barázdák tekervényeket (leveleket, foliákat) választanak el ¡ A mélyebbek lebenykéket határolnak ¡ A legmélyebbek lebenyeket határolnak l Elülső lebeny – piros paleocerebellum l Hátulsó lebeny- zöld-neocerebellum l Flocculonoduláris lebeny – kék archicerebellum l Kisagykarok kapcsolják az agytörzshöz ¡ Alsó – nyúltagyhoz ¡ Középső - hídhoz ¡ Felső - középagyhoz

A kisagy belső szerkezete l Szürkeállomány kivül a kérget alkotja, belül a kisagymagvakat l Fehérállomány belül található– faelágazáshoz hasonló szerkezet mutat- életfa l Kisagy magvai ¡ Fogazott mag (n. dentatus)– oldalt ¡ Dugómag (n. Embolifomis) – a fogazott bejáratánál ¡ Golyómag (n. Globosus) – féreg szélén ¡ Tetőmag (n. Fastigii) - féreg központi részén

Kisagykéreg felépítése l Kivülről befelé haladva a rétegek a következők: l Molekuláris réteg ¡ Kosársejtek ¡ Dendritelágazódások (Purkinjesejtek, kosársejtek, Golgi-sejtek) ¡ Párhuzamos rostok (szemcsesejtek axonja) ¡A Purkinje-sejtek dendritjén kúszórostok végződnek l Ganglionáris réteg ¡ Purkinje-sejtek – perikarionja körül a kosársejtek axonjai fonatokat képeznek (gátló hatás) ¡ A Purkinje-sejtek axonja elhagyja a kérget, a kisagymagvakon vagy az agytörzsben végződik (gátló hatás) l Szemcsés réteg ¡ Szemcsesejtek ¡ Golgi-sejtek ¡ A szemcsesejtek dendritnyúlványain végződnek a moharostok (periferiáról érkező idegrostok végelágazódásai)

Kisgykéreg működése l A moharostok ingerlése a szemcsesejtek ingerléséhez vezet l A szemcsesejtek az ingerületet a párhuzamos rostokon a molekuláris rétegbe továbbítják l Itt a párhuzamos rostok ingerlik a kosársejteket l A kosársejtek axonkollaterálisai egyik és másik irányba gátolják a Purkinje-sejteket kivétel a közvetlen szomszédságban levő P-sejt l A szomszédos Purkinje-sejt nem kerül gátlás alá így az általa beidegzett agytörzsi mag vagy kisagyi mag gátlás alá kerül l A kuszórostokon beérkező ingerület szükség esetén korrigálja a kisagyi választ

Kisagy szerepe l Célvezérelt , gyors mozgások végrahajtásának ellenőrzése l A kisagy feladata a mozgások pontos idegi programjának kidolgozása és a motoros rendszer rendelkezésére való bocsátása l Ehhez szüksége van információkra: ¡ A proprioceptoroktól ¡ Az egyensúlyérző receptoroktól ¡ A mozgató neokortextől l Információkat küld: ¡ Neokortexhez ¡ Agytörzshöz ¡ Gerincvelőhöz

A KISAGY KAPCSOLATAI A KISAGYI HOMUNCULUS

Kisagyi afferens pályák l Alsó kiagykaron érkezők: ¡ Spinocerebellaris posterior (Flechsig), a Clarke-féle oszlopból ered, keresztezetlen, a paleocerebellum kérgében végződik, proprioceptív inf. szállít az alsó végtagokból és a törzs alsó részéből) ¡ Cuneocerebellaris – a felső végtagból és a törzs felső részéből szállít proprioceptív inf. (a nyúltagy nucleus cuneatusaban kapcsolnak át a rostok), keresztezetlen ¡ Nucleocerebellaris – n. trigeminusból ered, fejből szállít proprioceptív információkat. ¡ Vestibulocerebelláris – kersztezetlen és az archicerebellum kérgében végződik ¡ Olivocerebelláris – keresztezett

Kisagyi efferens pályák l A pályák az alsó ikertestek magasságában lépnek az agytörzsbe, kereszteződnek, majd felszálló és leszálló ágra oszlanak. l A leszálló ágak a golyómagból és a tetőmagból erednek, a retikuláris állományban átkapcsolnak és mint retikulospinális és vestibulospinális pályák végződnek az elülső szarvban l A felszálló ágak a fogazott és a dugómagból erednek, egy részük a vörösmagban és az agytörzs magvain végződnek, bekapcsolódva az extrapiramidáslis pályarendszerbe, másik részük a talamuszon át a nagyagy motoros kérgébe halad.

l Középső kisagykaron érkezők: ¡ Cerebro-ponto-cerebelláris – keresztezett, a nagyagykéregből ered és a neocerebellum kérgében végződik l Felső kisagykaron érkezik ¡ Spinocerebelláris anterior (Gowers), keresztezett, proprioceptiv inf. szállít az alsó végtagokból.

Köztiagy

Köztiagy tagolódása l Az agyvelő alapi részén helyezkedik el, a harmadik agykamra falát képezi még felső agytörzsnek is nevezik. l Több részre osztható: ¡Talamusz ¡Epitalamusz ¡Hipotalamusz ¡Metatalamusz ¡Szubtalamusz

l A köztiagy legnagyobb részét alkotja l Ovális magrendszer, mediális része a III. agykamrával határos, laterális része a belső tokkal l Rostkapcsolataik révén két csoportra osztahatók: specifikus (palliothalamus) és nem specifikus magvakra (truncotalamusz) l A specifikus magvak a kéreg jól meghatározott részével állnak kapcsolatban, relémagvak és asszociációs központok ¡ Elülső magcsoport ¡ Mediális magcsoport ¡ Laterális magcsoport l Dorzális magvak: • Oldalsó dorzális • Oldalsó posterior • Pulvinár l Ventrális magvak • Elülső • Oldalsó • Hátulsó oldalsó Hátulsó mediális ¡ Retikuláris mag l A nem specifikus magvak az agytörzzsel tartanak fenn rostösszeköttetést, diffúz kergi kapcsolattal rendelkeznek. ¡ Intralamináris magvak Talamusz

Elülső magcsoport l Reciprok összeköttetésben áll a limbikus tekervénnyel (gyrus cinguli). l Afferens rostokat kap az agybimbótól a tractus mamillothalamicus (Vicq d‘Azir) révén l Elektromos ingerlése vegetatív reakciókat vált ki, vérnyomás, légzésszám változása

Mediális magcsoport l Afferens rostokat kap a hipotalamusztól, halványgömbtől, frontális kéregtől és a mandulamagtól. l Az efferens rostok a frontális lebenybe vetülnek. l Vegetatív és szomatikus impulzusokat integrál l Ezen az úton válik tudatossá az érzelmi alaphangulat. l Erős izgalmi állapot esetén a kéreg felé vezető pályák átvágása megnyugvást de közömbösséget vált ki l Feltételezik, hogy szerepe van a személyiség meghatározásában

l Dorzális magvak (régebb asszociációs magvaknak nevezték) ¡ A dorzális mag kapcsolatban áll a limbikus tekervénnyel és a mandula- maggal ¡ A posterior a látórendszer kéreg alatti területeivel és a falikéreggel áll kapcsolatban ¡ A pulvinár a látórendszer asszociációs magja, reciprok kapcsolatot tart fenn a kéreg alatti látóközpontokkal, a látókéreggel és az asszociációs látómezőkkel (sérülése emberben beszédzavart okoz) l Ventrális magvak ¡ Elülső és laterális magvakba a kisagy ellentétes oldali fogazott magvából és a halványgömbből érkeznek idegrostok. Az efferens rostok a mozgató agykéregbe továbbítódnak. ¡ A hátulsó magvak relé központok, itt kapcsolnak át a felszálló pályák l. A hátulsó oldalsó magban kapcsolnak át a hátsókötegi és gerincvelő-látótelepi pályák. l Hátulsó mediális magban a háromosztatú húrokpályája kapcsol át. l Retikuláris mag –gömbhélyszerűen veszik körül a talamusz magvait, szerepe ismeretlen. Laterális magcsoport

Metatalamusz l Oldalsó térdestest ¡ A látópálya kéreg alatti kapcsolóállomása, keresztezett és keresztezetlen rostok végződnek benne. Az efferens rostok a látókéregbe vetítődnek l Belső térdestest ¡ A hallópálya kapcsolóállomása

Epitalamusz l A III. Agykamra dorzális és farki részén helyezkedik el l Részei: habenulák és az epifízis (lásd endokrin rendszer) l A habenulák rostösszeköttetéseik révén a szagló impulzusokat az agytörzs nyálelválasztó és motoros magvaihoz továbbítja. l Afferens pályák: ¡ Striae meduláris (elülső lyukacsos állomány, regio preoptica)- 2 ¡ Striae terminális (mandula mag) -7 l Efferens pályák: ¡ Habenulotectalis (felső ikertest)-8 ¡ Habenulotegmentális (agytörzs magvai – nyálelválasztó, rágás, nyelés motoros központja) -9 ¡ Habenulopeduncularis (retikuláris állomány magvaival áll kapcsolatban) -11

Hipotalamusz l A köztiagy ventrális részét képezi l Vegetatív és endokrin integrációs központ Szürkeállomány l Az idegsejtek kisebb nagyobb magvakat képeznek (régebbi felosztás szerint parvocelluláris és magnocelluláris magrendszer) l Megkülönböztetjük a köv. areákat: ¡ Preoptikus l mediális magvai a luliberint termelik ¡ Laterális l Diffúzan elhelyezkedő kisebb sejtcsoportokból áll – a szív és érrendszer működésének, a táplálék valamint a vízfelvétel szabályozásában van szerepe ¡ Mediális ¡ Periventrikuláris l Az ependima alatt helyezkedik el, kis átmérőjű idegsejteket tartalmaz, liberineket termelnek

Mediális zóna A következő régiókat foglalja magába: • Elülső (supraoptica) • Mediális (tuberalis) • Posterior (mamillaris) l Supraoptikus régió ¡ NSO-6, NPV-7 – oxitocint és vazopresszint termelnek, magnocelluláris rendszert képviselik ¡ NA- hőszabályozás ¡ NSC – életfunkciók napi ritmusának beállítása l Tuberális régió ¡ NVM – jólakottság központja-10 ¡ NDM – magatatartási reakciók kilalakításában vesz részt - 11 ¡ ARCkis átmérőjű neurosekretoros idegsejteket tartalmaz amelyek releasing hormonokat termelnek -12 l Mamilláris régió ¡ CM- limbikus rendszer alkotórésze -13 ¡ NP – vérnyomás szabáyozása

A hipotalamusz affernes pályái ¡ Fornix (agyboltozat), a hippokampuszból ered és az agybimbókban végződik -8 ¡ Mediális előagyi köteg, összeköti a hipotalamuszt a szaglóközponttal és a középagy retikuláris állományával -3 ¡ Stria terminális rostjai a farkalt mag körül ív alakban haladnak, a mandulamagvakból erednek, a preoptikus és a mediális zónában végződnek -4 ¡ Schütz-féle köteg, a periventrikuláris zónából ered és az agytörzs magvaiban végződik -11

A hipotalamusz efferens pályái l A KI különböző részeivel áll kapcsolatban l az efferens rostok nagy része az idegrendszernek azokhoz a területeihez vetül, amelyektől afferenseket is fogad l A felsorolt afferens pályák tartalmaznak efferens rostokat is. l Elsődleges efferens pályák: ¡ Mamillothalamicus –a talamusz elülső magvában végződik-14 ¡ Hipothalamospinalis – a NPV és a NDM erednek és az oldalsó szarvakban érnek véget ¡ Hipothalamobulbaris - nucleus solitariban és a bolygóideg dorzális magvában

Szubtalamusz l A talamusz és hipotalamusz közt helyezkedik el, mozgató funkcióval rendelkezik. l Magába foglalja a következő magvakat: ¡talamusz alatti mag ¡ zona incerta (talamusz és középagy között) l Elektromos ingerlése fokozza az izomtónust, a reflexeket, serkenti a kéreg által kiváltott mozgásokat l Sérülése a kar v az egész ellenoldali testfél rohamszerű, nagy kilengésű, dobáló-csavaró mozgásaiban nyilvánul meg.