I FEJEZET A KZIGAZGATS FELPTSE S MKDSE gykezeli

I. FEJEZET A KÖZIGAZGATÁS FELÉPÍTÉSE ÉS MŰKÖDÉSE Ügykezelői alapvizsga A diasor hatályosítását végezte: Szalai András, 2019. január

Az előadás tartalmi felépítése 1. A közigazgatás felépítése 2. Az államigazgatás 3. Az önkormányzati igazgatás 4. Közigazgatás-fejlesztési Stratégia (Magyary Program) 2

Célkitűzés • A fejezet bemutatja a közigazgatás fogalmát és feladatait. • Betekintést ad a központi államigazgatási szervek illetve a helyi-területi államigazgatási szervek alapvető csoportjaiba. • Bemutatja a helyi önkormányzati igazgatás alapjait. • Ismerteti a Magyary Program legfontosabb elemeit. 3

1. A közigazgatás felépítése 4

1. 1. A közigazgatás fogalma A közigazgatás olyan szervezetrendszer, amelynek alapvető funkciója a törvényhozó szervek által meghatározott feladatok közhatalommal és egyéb szervezési eszközökkel történő végrehajtása, megvalósítása. 5

1. 2. A közigazgatás feladata Jogalkotás A közigazgatás Jogalkalmazás Szervezés Rendelet Normatív utasítás Normatív határozat Hatáskör Illetékesség Ivóvíz ellátás Óvodai nevelés Iskolai oktatás 6

1. 3. A közigazgatás rendszere Két szervezetrendszer (duális jelleg) Államigazgatás 1. Jogszabály, illetve a felettes szerv által meghatározott önálló feladat-, hatáskör, döntési jogkör. 2. Állami feladatokat lát el (országos közügy). 3. Önálló döntési jogkörrel rendelkeznek. 4. Hivatali forma, egyszemélyi vezetés (hierarchikus rendszer). 5. Szervezetüket jogszabály határozza meg. 6. Önálló költségvetésük van 7. Állami vagyonkezelők 8. Van felettes (irányító, felügyelő ) szervük 1 7

1. 3. A közigazgatás rendszere Két szervezetrendszer (duális jelleg) Önkormányzati igazgatás 1. Törvényi és saját feladat-meghatározás. 2 2. Helyi közügyeket lát el. 3. Önálló döntési jogkör. 4. Választott vezetők irányításával működik (testületi szerv). 5. Szervezetüket önállóan határozzák meg. 6. Önálló költségvetés. 7. Saját tulajdon, saját bevételek. 8. Nincs felettes szerv (kizárólag törvényességi felügyelet). 8

Ellenőrző kérdések 1. Mit jelen a közigazgatás fogalma? 2. Melyek a közigazgatás feladatai? 3. Milyen jellemzői vannak az államigazgatásnak? 4. Milyen jellemzői vannak a közigazgatásnak? 9

2. Az államigazgatás 10

2. 1. A központi államigazgatási szervek • Az egész országra kiterjed az illetékességük • Országos feladatokat látnak el • Irányító - szabályozó - végrehajtó típusú feladatokat látnak el Kormány a Kormány munkáját segítő szervek Minisztériumok Nem minisztériumi formában működő központi államigazgatási szervek Miniszterelnöki Kormányiroda; Kormányzati főhivatalok; Központi hivatalok; Autonóm államigazgatási szervek; Önálló szabályozó szervek; Rendvédelmi szervek 11

2. 1. 1. A Kormány szervezete és működése Miniszterelnök helyettes Tárca miniszterek Tárca nélküli miniszterek a Kormány élén áll, az Országgyűlés választja, a Kormány megbízatása a Miniszterelnöktől függ a Köztársasági elnök nevezi ki a Miniszterelnök javaslatára, vezetési, irányítási, testületi feladatokat látnak el 12

2. 1. 1. A Kormány szervezete és működése • A Kormány hatáskörét ülésén gyakorolja, rendszeresen ülésezik. • Rendeletet alkot. • Határozatot hoz (irányítási jogkörében: normatív határozat). • Működését részletesen a Kormány ügyrendje szabályozza. 13

2. 1. 1. A Kormány segédszervei Kormányzati koordinációt segítő testületi szervek: „Egyszemélyes” segédszervek: Kormány 1. Kormánybizottságok 2. Kabinetek 3. Egyéb javaslattevő, véleményező, tanácsadó testületek (pl. : Kollégiumok) 1. Kormánybiztosok 2. Miniszterelnöki biztos 3. Miniszteri biztos

2. 1. 2. Minisztériumok Miniszter feladatai: Jellemzői: • Vezeti a minisztériumot; • Miniszter által vezetett, • Irányítja az államtitkár és a központi kormányzati közigazgatási államtitkár igazgatási szerv; tevékenységét; • Különös hatáskör; • Kormány-előterjesztések készítése; • Kormány irányítási jogköre; • Jogszabály-előkészítés, ágazati • Egyszemélyi felelős vezetés; stratégia kidolgozása; • Politikai változó és szakmai • Jogalkalmazó, irányító, felügyeleti, állandó elemek. ellenőrzési feladatok ellátása; • Nemzetközi kapcsolatok kialakítása • Kapcsolattartás állami és civil szervezetekkel. 15

2. 1. 2. A minisztérium szervezete • Csúcsminisztériumok, több korábban önálló tárcát integrálnak (pl. Emberi Erőforrások Minisztériuma: Egészségügy, Szociális ügyek, Minisztérium. Családügy, Ifjúságpolitika, Oktatás, Kultúra) • Szakterületenként tagozódnak. Élén az államtitkár. Szakterülethez tartozó Államtitkárság koncepciók kidolgozása, végrehajtás felügyelete, koordinálása. Helyettes államtitkárság • Államtitkár munkájának segítése. Részterületek koordinációja. Élén a helyettes-államtitkár áll. Főosztály • Szakmai, operatív feladatokért felelős igazgatási munkacsoport. Osztály • Szakmai, operatív feladatokért felelős igazgatási munkacsoport. 16

2. 1. 3. A nem minisztériumi jogállású központi államigazgatási szervek Fő feladatuk: • a Kormány döntéseinek végrehajtása; • a területi államigazgatási szervek irányítása; • a szakterületüket érintő kormányzati döntések előkészítése; • hatósági tevékenység. 17

2. 1. 3. A nem minisztériumi formában működő központi államigazgatási szervek 1. Miniszterelnöki Kormányiroda 2. Kormányzati főhivatal • Központi Statisztikai Hivatal • Országos Atomenergia Hivatal • Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala • Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal 3. Központi Hivatal (csak példák) • Magyar Államkincstár • Oktatási Hivatal • Kormányzati Ellenőrzési Hivatal A Kormány, a minisztériumok és az 1. +2. +3. pont alatti szervek együtt: központi kormányzati igazgatási szervek 4. Autonóm államigazgatási szerv • Közbeszerzési Hatóság • Egyenlő Bánásmód Hatóság • Gazdasági Versenyhivatal • Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság • Nemzeti Választási Iroda 5. Önálló szabályozó szerv • Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság • Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal 6. Rendvédelmi szerv és a KNBSZ • rendőrség • büntetés-végrehajtási szervezet • hivatásos katasztrófavédelmi szerv 18 • polgári nemzetbiztonsági szolgálatok

2. 2. Az államigazgatás helyi-területi szervei Munkaüg y Központi szakigazgatási szervek Fogyasztóvédelem Egészségbiztosítás stb. Megyei (Fővárosi) Kormányhivatal (19+1) 19

2. 2. 1. A megyei és fővárosi kormányhivatalok szervezete KORMÁNYMEGBÍZOTT FŐIGAZGATÓ (Főigazgató-helyettes) Kormánymegbízott által Járási (kerületi) hivatalok közvetlenül vezetett szervezeti egységek 20

2. 2. 2. Járási (kerületi) hivatalok • A megyei és fővárosi kormányhivatalok szervezeti egysége. • Az államigazgatás legalacsonyabb szintű területi szerve. • Azon államigazgatási feladatok jelentős részében rendelkezik hatáskörrel, melyekben korábban a jegyzőnek, a polgármesternek vagy a hivatal szervezetének (pl. okmányiroda) kellett eljárnia. 21

Ellenőrző kérdések 1. Melyek a nem minisztériumi formában működő központi államigazgatási szervek? 2. Melyek a minisztérium jellemzői? 3. Sorolja fel az önálló szabályozó szerveket! 4. Mondjon példát központi hivatalra! 5. Sorolja fel a kormányzati főhivatalokat! 6. Mutassa be a megyei kormányhivatal vezetését! 7. Melyek a járási hivatalok jellemzői? 22

3. Az önkormányzati igazgatás 23

3. 1. Az önkormányzati rendszer alapjai A helyi önkormányzás a helyi közügyek önálló, demokratikus intézése, a helyi közhatalomnak a lakosság érdekében történő gyakorlása. A helyi önkormányzás joga az érintett választópolgárok közösségét illeti meg. Helyi közügy: • közszolgáltatás biztosítása; • közhatalom helyi gyakorlása; • szervezeti, pénzügyi, személyi feltételek biztosítása. Gyakorlása: • közvetlenül (népszavazás, népi kezdeményezés), • közvetetten (képviselő-testület) útján történik. 24

3. 2. A helyi önkormányzatok típusai Területi/Megyei Települési 25

3. 3. A helyi önkormányzatok egymás közti kapcsolata A települési önkormányzatok típusai • Városi (speciális jogállású járásszékhely város, megyei jogú városok) önkormányzatok • Fővárosi kerületi önkormányzat • Községi települési önkormányzatok A megyei önkormányzatok • Nem felettesei a települési önkormányzatoknak • Mellérendeltségi viszonyban állnak 26

3. 4. A helyi önkormányzatok feladat- és hatásköre Minden helyi közügy, amelyet törvény nem utal más szerv feladatés hatáskörébe, és nem sérti a települési önkormányzat érdekeit: Területi/Megyei • területfejlesztési, • területrendezési, • vidékfejlesztési, valamint • koordinációs feladatokat látnak el. Települési

3. 5. A települési önkormányzatok szervezete és működésének alapvető szabályai • A helyi önkormányzat a feladatok és hatáskörök közvetlen címzettje. • A képviselő-testületet a polgármester képviseli. • Az önkormányzati feladatok ellátását a képviselő-testület és szervei biztosítják. Az Mötv. szerint a képviselőtestület hatásköre átruházható: • a képviselő-testület bizottságaira; • a polgármesterre; • településrészi önkormányzat testületére; • önkormányzati társulásra. Az Mötv. felsorolja az át nem ruházható hatásköröket is. Pl. : rendeletalkotás, költségvetés megállapítása stb. 28

3. 5. 1. A települési önkormányzatok szervezete A képviselő-testület szervei • • Bizottságok kötelező önként létrehozott állandó eseti bizottság • • Polgármesteri Hivatal Jegyző Körjegyző Főjegyző (megye, főváros) Aljegyző(k) Polgármester (Főpolgármester Közgyűlés elnöke) Részönkormányzat

3. 5. 1. 1. A képviselő-testület • Rendeletet alkot, határozatot hoz. • A legfontosabb hatáskörei nem ruházhatók át. • Hatáskörgyakorlás formája: testületi ülés. • Tagjainak számát a település nagyságának függvényében a polgármesterek, képviselők választásáról szóló törvény határozza meg • A képviselő köteles részt venni a képviselő-testület munkájában. 30

3. 5. 1. 2. A polgármester • Irányítja a polgármesteri hivatalt. • Képviseli az önkormányzatot. • Önkormányzati hatáskörök ruházhatók át rá. • Államigazgatási hatáskörök címzettje. • Helyettesítésére alpolgármester(ek) választása. • Tagja és elnöke a képviselő-testületnek. • Összehívja és vezeti az üléseket. • Köteles végrehajtani a képviselő-testület döntését. 31

3. 5. 1. 3. Bizottságok A képviselő-testület munkáját segítik. Javaslattevő, véleményező, döntést előkészítő, döntéshozó, a döntés végrehajtását szervező, ellenőrző funkció. Tagjai: önkormányzati képviselők (többségben), és külső szakértők. Elnöke: csak képviselő lehet. Kötelezően létrehozott Szabadon létrehozható ha törvény előírja lehet állandó, ideiglenes, (pl. pénzügyi bizottság) vagy eseti

3. 5. 1. 6. Önkormányzati társulások Létrehozható: • egy vagy több önkormányzati feladat- és hatáskör • polgármester és a jegyző államigazgatási feladat- és hatáskörének hatékonyabb, célszerűbb ellátására. Önkéntes társulás Kötelező társulás (törvény rendelheti el) 33

3. 5. 2. A települési önkormányzatok működése • Szervezeti és Működési Szabályzat: a működés alapdokumentuma. • Az ülések összehívása, határozatképesség; nyilvános és zárt ülés esetei. • Döntéshozatal (a képviselő-testület ülésén történik): • Egyszerű többség, • Minősített többség. • A képviselő-testület döntése: • Rendelet, • Határozat. • Rendeletalkotás: a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére a képviselő-testület rendeletet alkot. • Közmeghallgatás intézménye 34

3. 6. A helyi önkormányzatok és az egyéb állami szervek kapcsolata Országgyűlés Kormány Köztársasági elnök ÖNKORMÁNYZAT IM + BM Fővárosi és Megyei Kormányhivatal Miniszterek

Ellenőrző kérdések 1. Mit jelen a helyi közügy fogalma? 2. Mondjon példát kötelező önkormányzati feladatra! 3. Melyek a képviselő-testület főbb jellemzői? 4. Melyek a polgármesterre vonatkozó főbb jellemzők? 5. Melyek a bizottságokra vonatkozó főbb jellemzők? 36

4. Közigazgatás-fejlesztési Stratégia 37

4. Közigazgatás-fejlesztési Stratégia (Magyary Program) A Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Program a magyar közigazgatás középtávú működési kereteit meghatározó stratégiai dokumentum és kijelölt cselekvések sora volt, amely rögzítette a közigazgatásfejlesztés irányait. 38

4. 1. 1. A közigazgatási változások Típusai REFORM • felülről lefelé irányuló folyamat • a közigazgatás vezető szintje kezdeményez • a közigazgatás egészét érinti INNOVÁCIÓ • alulról fölfelé induló folyamat • az apparátus kezdeményez • valamely részterületet érint 39

4. 1. 2. A közigazgatási stratégiaalkotás folyamata Kormányzati Stratégiai Irányítási Rendszer (KSIR): 1. egymásra épülő hosszú, közép- és rövid távú kormányzati tervdokumentumok kialakítása, amelyek szervesen összefonódnak a megvalósítással, 2. a megvalósítás nyomon követése és szükség szerinti beavatkozások biztosítása, 3. a fentiek érvényesülését elősegítő tudásgyarapítás, eljárások, intézményi működési formák és segítő eszközök bevezetése és fenntartása. A kormányzati stratégiai dokumentumok két csoportra • a tervdokumentumokra és • a megvalósítási dokumentumokra bomlanak. 40

4. 1. 3. Magyary Zoltán szakmai munkássága • 1888 -1945 • Jogász, egyetemi tanár, iskolateremtő tudós, köztisztviselő • Pályájának első fele a közigazgatáshoz kapcsolódik: • 1931: közigazgatási kormánybiztosi megbízatást kap • Nevéhez fűződik a Magyar Közigazgatási Intézet megalapítása, amelyet igazgatóként vezetett. • Az 1930 -as évektől egyetemi tanári és kutatói munkássága vált meghatározóvá. Ekkorra már nemzetközi hírű közigazgatás-tudós. Angolul, franciául, németül és oroszul jelentek meg publikációi, monográfiái. • Fő műve: Magyar közigazgatás (1942) 41

4. 2. 1. A Magyary Program kiindulópontjai A megoldásra váró problémák • túlburjánzó állami szervezetrendszer és a tisztázatlan felelősségi viszonyok; • közigazgatási ügyintézés alacsony színvonala; • teljesítménykényszer hiánya; • közigazgatás jogalkotói képessége mögött elmarad a tervezési képesség színvonala. A Magyary Program műfaja nem terv, hanem program, mert • biztosítja a folyamatos mérhetőséget. Megvalósulásáról évről évre jelentés készül, amely alapján az előrehaladás mértéke mérhető; • időtartománya igazodik a politikai ciklushoz; • maga is eszköz. A közszolgálat számára közös cél- és fogalomrendszert hoz létre, amely segít abban, hogy az általa közvetlenül érintett sok ezer kormánytisztviselő, katona, rendvédelmi dolgozó valódi hivatásrenddé és közösséggé váljon; 42 • sikeres fejlesztési modellként hatása kisugárzik.

4. 2. 2. A Magyary Program célrendszere A Magyary Program átfogó stratégiai célja az Alaptörvényben foglaltaknak megfelelően a hatékony nemzeti közigazgatás megteremtése. A Magyary Program stratégiai célkitűzései: • az eredményes szervezeti működés; • a feladatrendszer megújítása; • a belső eljárások racionalizálása; • az ügyfélkapcsolatok javítása; • a személyzeti igazgatás fejlesztése; • a kiszámítható életpálya. 43

4. 2. 3. A Magyary Program beavatkozási területei • A közigazgatási szervezetrendszer • A közigazgatási feladatellátás • A közigazgatás eljárásrendje • A közigazgatási személyzeti rendszer 44

Ellenőrző kérdések 1. Mi a különbség reform és innováció között? 2. Sorolja fel a legfontosabb megoldandó problémákat a Magyary Program szerint! 3. Miért inkább program a műfaja, mintsem terv? 4. Melyek voltak a Magyary Program stratégiai célkitűzései? 5. Melyek voltak a Magyary Program főbb beavatkozási területei? 45

KÖSZÖNÖM MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET! SIKERES FELKÉSZÜLÉST KÍVÁNOK! 46