I Demogrfia Npessg Npeseds n A demogrfia sz

I. Demográfia Népesség Népesedés

n A demográfia szó a görög démosz = 'nép’, és grafeira = 'leírás' szavak összetétele n Demográfia: történetileg kialakult tudomány, amely sajátos módszerekkel vizsgálja a népesség számát, összetételét, területi elhelyezkedését és állapotát, ezek változásait és tényezőit, valamint a népesség és a népesedés jelenségeihez fűződő társadalmi-gazdasági kölcsön-hatásokat és következményeket, feltárja a népesség megújulásának, a népesedés jelenségeinek törvényszerűségeit.

A demográfia tárgykörei n n n n n módszerek, népességi modellek a népesség állapota, összetétele születés, termékenység halandóság, morbiditás házasság és család gazdaságdemográfia társadalomdemográfia vándorlás, menedékjog történeti demográfia népesedéspolitika

Népesség n n emberek sokasága, mindig valamely adott területen egy időben élő emberek összessége, elsősorban kvantitatív jellegű, kvalitatív oldala a népesség változásaival, a népesedéssel kapcsolatos.

Népesedés A népességnek a születések és halálozások által történő megújulása.

Demográfiai alapfogalmak n Életvonalak, események az életvonalakon Ø Ø Ø Ø Születés, iskolázás, szülői ház elhagyása Párkapcsolatok, családalapítás, gyermekvállalás, gyermeknevelés Gazdasági aktivitás, foglalkozási karrier Gyermekek családalapítása Felkészülés a nyugdíjas korra Nyugdíjas kor Elhalálozás

A demográfiai jelenségek n n n Életesemények jellemzése: az életvonalon hányszor és mikor következnek be = intenzitás és naptár Egyének életvonalainak összessége: kohorszok Valós és fiktív kohorszok, kohorszelemzés és keresztmetszeti elemzés

n Generáció: Az egy időben született emberek összessége. n Kohorsznépesség: Valamely meghatározott eseményt egy időben megért emberek összessége (Pl. egy időben született, házasodott, szült, elvált, iskolát végzett emberek stb. ).

Népszámlálás Az a tevékenység, amely az állam által egy meghatározott területen élő népesség minden egyedére kiterjedő, egy adott időpontra vonatkozó és egyidejűleg végrehajtott demográfiai, gazdasági és szociális adatok gyűjtését, feldolgozását és közzétételét öleli fel.

Népszámlálások története Ókori összeírások: Kína: Kr. e. 2238 -ban q Egyiptom q India q Görög városállamok q Római Birodalom q

Népszámlálások története Középkori cenzusok: Különböző földesúri összeírások q Hódító Vilmos: „Domesday Book” q XIV. sz vége: olasz városállamokban q 1509: velencei összeírás q

Népszámlálások története Modernkori népszámlálások: n n n 1665: Kanada területén, Québecben 1749: Finnországban (svéd fennhatóság alatt állt) 19. századtól vált rendszeressé Európában

Magyarországi népszámlálások n n n Mária Terézia 1777 -ben hozott intézkedést Az összeírás II. Józsefre maradt, és 1784 - 1787 között sikeresen lezajlott. 1869: Az első magyar népszámlálás 1880; 1890; 1900; 1910; 1920; 1930; 1941; 1949; 1960; 1970; 1980; 1990; 2001; 2011

A népszámlálást jellemző kritériumok n n n n általánosság, egyidejűség, rendszeresség, adatok egyéni jellege, meghatározott terület, törvénnyel lehet elrendelni állami támogatás

Népszámlálások fontossága n n Egyetlen módszer, amellyel megismerhetjük az ország összes lakosának életkörülményeit. Az adatok ismeretében megalapozottan lehet a gazdasági, az egészségügyi, az oktatási, a szociális és a kulturális fejlesztéseket tervezni és lebonyolítani. Az adatok segítségével hatékonyabban pályázhatunk az európai uniós és más nemzetközi támogatásokra. A népszámlálás egy globális program része, általa adunk pontos képet magunkról a szomszédainknak, az Európai Uniónak és az egész világnak

Eszmei időpont: n Az az időpont, amelyre vonatkozóan a népesség állapotát rögzítjük.

Népmozgalom megfigyelése n n n Születési mozgalom megfigyelése Házassági mozgalom megfigyelése Halálozások megfigyelése Válások megfigyelése Vándorlási adatgyűjtés Egyéb adatgyűjtések

Népességfejlődés Római Birodalom 54 millió fő, 16 fő/nkm XVII sz. közepe A világ népessége 500 millió fő XIX sz. első demográfiai forradalom XX sz. második fele második demográfiai forradalom

Demográfiai robbanás n n A termékenység később csökken, mint a halandóság Kialakul egy magas reprodukciós időszak Gyors népességnövekedés Egyenlőtlen népességfejlődés a Föld országaiban

A Föld népességének gyarapodása időpont népesség [millió fő] duplázódási idő [év] i. e. 7 000 10 – i. e. 4 500 20 2 500 i. e. 2 500 40 2 000 i. e. 1 000 80 1 500 időszámítás kezdete 160 1 000 900 320 900 1700 640 800 1850 1 200 150 1950 2 400 1988 5 000 38

1 milliárdos népességnövekedéshez szükséges idő Dátum Népesség (milliárd) (év) 1804 1 – 1927 2 123 1960 3 33 1974 4 14 1987 5 13 1998 6 11 2010 7 12

Népességszám földrészenként Év Európa Ázsia Afrika Észak Amerika Latin. Amerika Óceánia Világ [millió fő] 1650 100 330 100 2 11 2 545 1700 110 400 98 2 11 2 628 1750 140 479 95 2 12 2 730 1800 188 602 90 6 19 2 907 1850 266 749 95 24 35 2 1171 1900 401 937 120 76 68 6 1608 1950 533 1417 222 166 12 2516 1960 590 1717 279 199 218 15 3020 1970 645 2160 362 226 286 19 3698 1980 684 2649 477 252 363 23 4448 1990 712 3188 642 276 448 27 5292 2000 741 3772 856 309 523 31 6228 2010 754 4303 1116 330 600 36 7149 2020 777 4790 1421 352 671 41 8050

A népesség megoszlása földrészenként Év Európa Ázsia Afrika Észak Amerika Latin. Amerika Óceánia Világ [%] 1650 18 61 18 0 2 0 100 1700 18 64 16 0 2 0 100 1750 19 66 13 0 2 0 100 1800 21 66 10 1 2 0 100 1850 23 64 8 2 3 0 100 1900 25 58 7 5 4 0 100 1950 21 56 9 7 7 0 100 1960 20 57 9 7 7 0 100 1970 17 58 10 6 8 1 100 1980 15 60 11 6 8 1 100 1990 13 60 12 5 8 1 100 2000 12 61 14 5 8 0 100 2010 11 60 16 5 8 1 100 2020 10 60 18 4 8 1 100

Növekvő népességszámú országok Európában (2007) Forrás: KSH

Csökkenő népességszámú országok Európában (2007) Forrás: KSH

Demográfiai átmenetek I. átmenet (1880– 1980) Gyermekszám q Élettartam q Fiatalok aránya q Idősek aránya q Népességszám q 6→ 2 30 → 70 35% → 20% 5% → 15% 5 → 10 millió

Demográfiai átmenetek II. átmenet (1990– 2090? ) Gyermekszám q Élettartam 70 → q Fiatalok aránya q Idősek aránya q Népességszám q 2 → 1, 5? 100? 20% → 10%? 15% → 40%? 10 → 5 -10 millió?

A népesség fogyásának és elöregedésének hatásai n n n nyugdíjrendszer egészségbiztosítás elöregedés gazdasági értelemben középkorúak terheinek növekedése átalakul a fogyasztói struktúra migrációs nyomás