Hunyadi Jnos Elzmnyek A trk megjelense Magyarorszg hatrainl

Hunyadi János

Előzmények: A török megjelenése Magyarország határainál • 1375 -ben először Nagy Lajos ütközött meg a törökkel a magyar királyok közül • Vazallus államok: Havasalföld, Moldva, Szerbia, Bosznia • Zsigmond: 1396. Nikápoly – vereség a szultántól egy európai lovagsereg élén

Zsigmond hadügyi reformjai • Telekkatonaság • Ütközőállamok (Havasalföld, Szerbia, Bosznia) • Végvárrendszer kiépítése (kettős vonal, kulcs: Nándorfehérvár /ma: Belgrád/) • Kulcsfigura: Ozorai Pipo (balra: képe és névadó vára, a Tolna megyei Ozora várkastélya ma)

Uralkodók Zsigmond után 1. Habsburg Albert (1437 -39) • Zsigmond leányát veszi feleségül • Egy török elleni hadjárat előkészületei közben járványban meghal • Özvegye a Szent Koronával együtt Bécsbe menekül, ahol megkoronáztatja csecsemőkorú fiát, Lászlót

Uralkodók Zsigmond után 2. • A bárók azonban nem fogadják el Lászlót, olyan uralkodót akartak, aki a török ellen ténylegesen fel tud lépni • I. Jagelló Ulászló (1440 -1444. ) • Ismét lengyel-magyar perszonálunió jött létre

Hunyadi János származása, ifjúkora • Apja, a havasalföldi származású Vajk Zsigmondtól kapta szolgálataiért Hunyad várát a család neve • Jánost Zsigmond udvarába fogadja huszita harcmodor, itáliai zsoldos hadviselés megismerése • Házassága Szilágyi Erzsébettel (módos középnemes család)

A felemelkedés útján 1. Egyre magasabb méltóságok elnyerése • szörényi bán, • erdélyi vajda, • temesi ispán • nándorfehérvári kapitány 2. Egyre növekvő birtokállomány

Az első hadjáratok • 1442: először vereség az Erdélyt fosztogató Mezid bégtől, de visszavág, utána pedig a Jalomica folyónál (Havasalföld) legyőzi a reguláris török sereget (Eu-ban először) • 1443: hosszú hadjárat: – több győztes ütközet, de a török Balkánról való kiűzése nem sikerül, csak részsiker (okok: tél, a szultáni főerők át tudtak kelni KisÁzsiából) – béke: Szerbiát kiüríti a török, visszaadja Szendrő és Galambóc várát erősödik a végvárrendszer

A várnai hadjárat (1444. ) • A pápa segítséggel biztatása miatti indulás (itáliai hajóhad ígérete) • Szembekerülés a szultáni fősereggel (kb. kétszeres létszámfölényben a török) • Ulászló meggondolatlan támadása a janicsárok ellen halála a csata elveszett

Hunyadi, a kormányzó • Ulászló halála után zűrzavar • Királynak elvileg elfogadják V. Lászlót (Albert fia), de még kiskorú, az osztrák Frigyes gyámsága alatt ideiglenes államfőként Hunyadi kormányzó lesz • 1448. Rigómezei csata: – Az albán törökellenes erőkkel (vezetőjük: Szkander bég = Kasztrióta György) való kapcsolatfelvétel sikertelen – Kétnapos küzdelem az ismét kb. kétszeres fölényben levő szultáni sereggel vereség

A nándorfehérvári csata előzményei • Rigómező után Hunyadi lemond a kormányzóságról • A rendek nagykorúnak ismerik el V. Lászlót, aki átveszi a kormányzást (1452 -1457. ) • 1453: Bizáncot elfoglalja a török, és fővárosává teszi (Isztambul)

A nándorfehérvári csata 1456. II. Mehmed (Mohamed) • 60 -70 ezer fő • Több száz ágyú • 200 hajó Hunyadi János • Vár: Szilágyi Mihály (5 ezer fő) • Hunyadi: 12 ezer fő • Kapisztrán János: 2530 ezer keresztes (tkp. „népfelkelő”)

A nándorfehérvári csata 1456. 1. 2. 3. 4. 5. A szultán körülzáratja a várat, hajózárral kiegészítve, majd ágyúztatni kezdi (07. eleje) Hunyadi szétzúzza a hajózárat, bejut a várba, a keresztesek a Száva túlpartján Döntőnek szánt török roham visszaverése (07. 20. ) (Dugovics Titusz) Hunyadi kihasználja a keresztesek támadása miatti zűrzavart, kitör, és az ágyúikat a török ellen fordítja (07. 22. ) A török elmenekül (kb. fele seregét elveszíti)

A csata után • Hunyadi pestisben meghal, Gyulafehérvárott temetik el • Kapisztrán János is életét veszti, később szentté avatják (emléknapja okt. 23. ) • A pápa által elrendelt, eredetileg a Magyarországért imára szólító déli harangszó máig a győzelem emlékét idézi • A török ezután 70 évig nem kísérli meg Mo. elfoglalását • Hunyadi emlékét szobrok és mondák őrzik az emlékezetben