Httrtrak n n Be s kimeneti eszkzk Az

Háttértárak n n Be és kimeneti eszközök Az éppen nem használt adatokat és programokat háttértárolókon tároljuk. A háttértárak a memóriához hasonlóan adatokat és programokat tárolnak, de: • sokkal stabilabban (az információtartalmukat a gép kikapcsolása után is megőrzik), • sokkal többet (több GByte adat), azonban • sokkal lassabban hozzáférhetően (az íráshoz és olvasáshoz összehasonlíthatatlanul több idő szükséges, mint a memóriánál). Háttértárak

Háttértárak csoportosítása n n n Papír alapú háttértárak Mágneses háttértárak Optikai háttértárak Háttértárak

Háttértárak csoportosítása n Papír alapú háttértárak • • • Háttértárak A papír alapú háttértárak közé sorolhatjuk többek közt a lyukszalagot és a lyukkártyát. Ezen háttértárolókat ma már nem alkalmazzák, hiszen feldolgozásuk igen lassú, könnyen sérülhet az adathordozó, nagy tömegű és mennyiségű alapanyagot igényelnek, kezelésük igen körülményes. Előnyük viszont, hogy olyan környezetben is alkalmazhatóak, ahol a mágneses adathordozók nem.

Háttértárak csoportosítása n Mágneses háttértárak • Mágnesszalagos háttértár • Mágneslemezes háttértár Háttértárak

Háttértárak csoportosítása n Mágnesszalagos háttértár (Streamer) • Mágnesszalagos egység, amely az adatok biztonsági mentésére szolgál. Archiválásra. • Az adatok elérése sorosan (szekvenciálisan) történik, ami azt jelenti, hogy az adatokat csak a szalag elejéről vagy végéről kezdve tudjuk kiolvasni. • 60 -525 Mb, de akár 300 Gb tárolókapacitásúak is lehetnek. • A kazetták ára alacsony, így nagy mennyiségű adat olcsó tárolására alkalmasak. Háttértárak

Háttértárak csoportosítása n n Mágneslemezes háttértár működése: az információt egy mágnesezhető réteggel ellátott kör alakú lemezen tároljuk. (Mágneses réteg, vasszemcsék, elektromos impulzusok, rendeződés) Háttértárak

Háttértárak csoportosítása n Mágneslemezes háttértár n Egy bit tárolása: Háttértárak

Háttértárak csoportosítása n n Mágneslemezes háttértár Hajlékonylemezes háttértár (FDD Floppy Disc Drive): • A meghajtó és a lemez különálló egységet alkotnak. • Kis mennyiségű adat tárolásának és szállításának viszonylag biztonságos és egyszerű eszköze. Háttértárak

Háttértárak csoportosítása n n Mágneslemezes háttértár Hajlékonylemezes háttértár • Koncentrikus körökre van felosztva (sávok) • A sávok szektorokra vannak osztva („tortaszeletek”). Egy szektor 512 byte. Háttértárak

Háttértárak csoportosítása n n n Mágneslemezes háttértár Hajlékonylemezes háttértár jelölések • Egyoldalas lemez: SS (Single Side) • Kétoldalas lemez: DS (Double Sided) • Egyszeres írássűrűség: SD (Single Density) • Dupla írássűrűség: DD (Double Density) • Nagy írássűrűség: HD (High Density) • Extra írássűrűség: ED (Extra Density) Napjainkban (még) a DS HD, azaz a kétoldalas, nagy sűrűségű lemezekel találkozhatunk. Háttértárak

Háttértárak csoportosítása n n Mágneslemezes háttértár Hajlékonylemezes háttértár lemezátmérő 3, 5” 5, 25” Lemezjelzés DS/DD DS/HD DS/ED DS/DD DS/HD Kapacitás 720 KB 1, 44 MB 2, 88 MB 360 KB 1, 2 MB Sávok száma 80 80 80 40 80 Szektorszám 9 18 36 9 15 Sávsűrűség 135 TPI 48 TPI 96 TPI Adatátvitel 250 500 1 250 500 Kbit/sec Mbit/sec Kbit/sec Háttértárak

Háttértárak csoportosítása n n Mágneslemezes háttértár Merevlemezes háttértár vagy winchester (HDD Hard Disc Drive) • Az első merevlemezegységet az IBM fejlesztette ki 1957 -ben, 50 lemezt tartalmazott, és mérete egy nagyobbfajta szekrényével vetekedett. Ez a monstrum 5 Mbyte adatot tudott tárolni. • Az első fejlettebb, úgynevezett „float on air” technológiájú merevlemezt az angliai Winchesterben fejlesztették ki. A winchester név ekkor ragadt rá. Háttértárak

Háttértárak csoportosítása n n Mágneslemezes háttértár Merevlemezes háttértár vagy winchester (HDD Hard Disc Drive) • Több lemezből áll • Lemezenként két fejjel. • A fejek légpárnán úsznak • Egymás alatti sávok: cilinder Háttértárak

Háttértárak csoportosítása n n Mágneslemezes háttértár Merevlemezes háttértár vagy winchester (HDD Hard Disc Drive) • • Háttértárak Csatolási lehetőségek: n ATA (PATA) n SATA n (USB) Kapacitás: n asztali PC-ben: 30 -300 Gbyte n notebookokban: 20 -120 Gbyte Formatálás: A sávok, szektorok kialakítása Partícionálás: Egymástól logikailag és fizikailag elkülönülő területek (partíciók) kialakítása