Horthy Mikls Vitz nagybnyai Horthy Mikls Kenderes 1868

Horthy Miklós

• Vitéz nagybányai Horthy Miklós (Kenderes, 1868. június 18. – Estoril, Portugália, 1957. február 9. ) az Osztrák–Magyar Haditengerészet tengerésztisztje, 1909– 1914 között Ferenc József szárnysegédje, ellentenger nagyként a flotta utolsó főparancsnoka volt. Az uralkodó a világháború végén altengernaggyá léptette elő. Az első világháborút követő proletárdiktatúra összeomlása után megszilárdította az államhatalmat. 1920. március 1 jétől 1944. október 16 -áig ő volt a Magyar Királyságkormányzója. Portugáliai emigrációban halt meg 1957 -ben. 1993. szeptember 4 -én temették újra Kenderesen.

Származása • Miklós apja, Horthy István (1830– 1904), [2] a magyar főrendiház tagja, egy 1500 holdas birtok tulajdonosa, igen szigorú ember volt – még saját gyermekeivel is. 1857 -ben kötött házasságot dévaványai Halassy Paulával (1839– 1895). [2][3] Kilenc gyermekük született: István, Zoltán, Béla, Paula, Miklós, Erzsébet, Szabolcs, Jenő (kétéves korában elhunyt) és Jenő. [4]Horthy fivérei közül István (1858– 1937) lovassági tábornokként szolgált az első világháború során és számos magas kitüntetést kapott.

• Elemi iskolai tanulmányait magánúton végezte Kenderesen (1874– 1876), majd a Debreceni Református Kollégiumban (1876– 1878). Gimnáziumi tanulmányait Sopronban, a. Lähnetanintézetben (1878– 1882) végezte, ahol németül oktatták. Béla bátyja a fiumei tengerészeti akadémia növendéke volt. Hadapróddá avatása előtt két hónappal, hadgyakorlat közben halálos baleset érte

Első Világháborúban • Az első világháború kitörése után 1914 -ig a Pólában horgonyzó 8300 tonnás Habsburg csatahajó parancsnoka, majd a flotta egyik legkorszerűbb egysége, a frissen épült Novara gyorscirkáló kapitánya lett. Az Olasz Királyság hadüzenete után a flottaolasz kikötők elleni 1915. május 23 ai támadásában a Novara vezette hajóraj parancsnokaként Porto Corsini bombázását irányította, majd több hasonló, kisebb akcióban vett részt

Kormányzóság • Horthy kormányzósága kezdetén IV. Károly király kétszer is visszatért Magyarországra. A IV. Károly első visszatérési kísérlete 1921. március 26án kezdődött: a Svájcba települt király néhány főnemesi támogatójával megjelent Szombathelyen, és tárgyalni kezdett Teleki Pál miniszterelnökkel. A nemzetközi politikai konstelláció (bizonytalan francia támogatás, a környező államok ellenségessége) és a magyar ellenállás miatt (Teleki belebukott a gyanúba, hogy támogatja a király visszatérését) végül lebeszélték a restaurációról, és ismét Svájcba küldték, ezúttal messzebb a határtól, Hartensteinbe

Második Világháború • Bár Horthy Miklós az 1920 as és 30 -as években visszahúzódott a napi politikától, [39] szerepe a területvisszacsatolások kapcsán ismét megnőtt a magyar hadsereg főparancsnokaként. Teleki Pál miniszterelnök kormányzata igyekezett elszigetelődni a német befolyástól: a második világháború kitörésekor megtagadta, hogy a Wehrmachtcsapatai Lengyelország felé menet áthaladjanak Magyarországon. Emellett nagyszámú lengyel menekültet engedtek át Jugoszlávia felé.

Megitélése • Horthy megítélése – a világháborús hadbalépésig – kedvező volt a nyugati államokban. Hatalomra jutását angolbarát mentalitásának is köszönhette, emellett haditengerészeti múltja is kedvezően befolyásolta megítélését. • Hitler megítélése eleinte pozitív volt Horthy irányában, azonban a Csehszlovákia, majd a Lengyelország elleni agresszióban való részvétel megtagadása után egyre nagyobb ellenszenvet érzett a vele többször is ellenkező kormányzó iránt. [62] Horthy pedig „brigantiknak és bohócoknak” tartotta a nácikat. [133] Hitler külön bírálta, hogy Horthy rendszere vonakodik meghozni a zsidótörvényeket.

Köszönöm a figyelmet! G. Lola