HOLLK Bizonyra mr sokan jrtatok Hollkn a csodlatos
HOLLÓKŐ
Bizonyára már sokan jártatok Hollókőn, a csodálatos kis palóc faluban. Számos élménnyel gazdagodhat, aki ellátogat ide: megtekintheti a hollókői várat, sétálhat a régi épületek között, megcsodálhatja a falu népviseletét. Hollókő számos rendezvénnyel várja a látogatókat egész évben. Ha már jártatok Hollókőn, valószínűleg könnyen meg tudjátok válaszolni az alábbi kérdéseket. Amennyiben egy kis segítségre van szükségetek, nézzétek meg ezt a ppt-t, és töltsétek ki bátran kvízünket!
A megye ősi birtokosa a Kacsics nemzetség volt, akiknek birtokai Szécsényben és környékén feküdtek. A 13. század elején több ágra szakadtak. A megye számos erődítményének építése az ő nevükhöz fűződik a tatárjárás utáni időszak.
A várat sziklaoromra építették, a természeti viszonyok befolyásolták formáját. A sziklafalak biztosították a természetes védelmet. Építéséhez a köveket a helyszínen bányászták, amelyeket különösebb megmunkálás nélkül használtak fel. Régebbi, központi része a sziklaorom keleti oldalára emelt ötszögletű öregtorony, amely leginkább védelemre szorult. Az L alakú palota északi és nyugati szárnya a belső vár falaihoz támaszkodott. A 14 -15. század során épült a külső vár. A külső várudvaron álló két újjáépített gazdasági épületben található kiállítás mutatja be a vár történetét, kutatását, helyreállításának munkálatait.
A középkorba nyúlik vissza Hollókő településének története. 1343 -ban említik először a falut. A törökök Hollókőt is elfoglalták, a település csak 1683 -ban szabadult fel véglegesen. A török pusztítás után Hollókő újratelepült.
Az 1909 -es tűzvészben leégett a falu. Házait 1909 és 1911 között építették újra. A mai falukép ekkor alakult ki. Az útra merőlegesen épültek lakóházai, csoportos telkei a nagycsaládos, ősi hadas település nyomait őrzik. Az egy családba, hadba tartozók egy telken, portán éltek. A házak általában háromosztatú lakóházak, amelyek első házból, pitvarból, lakókamrából állnak, utcára nyíló pincével. Az udvarról nyílt a konyha, a kamra, az istálló bejárata. A régi, kontyos, zsúpfedelű házakat a vályogból, terméskő alapozással készült épületek váltották fel. Faoszlopos tornác, hambitus övezi a házak utcai és udvari frontját. Fafaragással díszítették a csonka kontyos tetőzet oromfalát. A házhoz építették a kamrát és az istállót, a disznóólat és a fészereket pedig az udvaron helyezték el.
1889 -ben közadakozásból építette a falu a vályogtemplomot, korábban valószínűleg csak a harangláb volt itt megtalálható. A 19. század elején Hollókő, valamint Rimóc, Lóc, Sipek, Varsány lakosai is a rimóci templomba jártak misére. Ez a kapocs a falvak népviseletében is meglátszik. 1946 -ra jött létre a helyi plébánia. Az épületet az 1970 -es években újították fel.
A hollókői viselet sok hasonlóságot mutat több, Szécsény környékén található falu, Rimóc, Nagylóc, Nógrádsipek és Varsány népi öltözetével. A sokszínű hollókői viseletet a mai napig viselik, főként ünnepi alkalmakra, családi eseményekre öltik magukra az idősebbek és fiatalok egyaránt. A népi öltözet sokat elárult viselőjéről. A hagyományos hollókői viselet főbb jellemzői a következők: a lányok hajviselete a színes, széles szalagba csavart hajfonat, a vrekocs. Az asszonyok összetett főkötője majdnem eltakarta homlokukat. Az életkorral a főkötők színe is sötétedett.
A fiatalok nyakában a többsoros, világos, piros vagy fehér gyöngyöt, galárist elől kis szívecske díszíti, míg az idősebbek, gyászolók gyöngysora kék, vagy zöld színű volt. A lányok keményített, fehér gyolcsból készült ingvállat viseltek ünnepen, míg a köznapi kendervászonból készült. Az ünnepi ingváll ujjának a tüll megjelenésével ezt az anyagot használták, a menyasszonyé is ebből készült. A menyasszony fehér batiszt felsőszoknyát viselt. A fiatalok piros mintás, vagy tarka felsőszoknyájuk alá ünnepkor 10 -nél is több alsószoknyát is felvesznek, amelyek keményítettek. Az életkorral együtt a szoknyák színe is változott. A szoknya szegése alul színes, a legkedveltebb az erős rózsaszín, úgynevezett „tüdőszín”.
Kétféle kötényt hordtak, a keskenyebb szakácskát, alján színes hímzéssel díszítve, és a bő fekete kötényt, a kecelét.
A férfiak hímzett vászoningükre fekete, pitykés mellényt öltenek piros, zöld, fekete díszítéssel. A mellényen a kúp alakú pitykék a gombolás mellett kifelé kanyarodó tulipánformát rajzolnak ki. Nadrágjuk előtt ünnepkor fekete, alján hímzett, ráncokba szedett klott szakácskát hordanak.
Hollókői asszonyok, népviseletb e öltözve az 1970 -es években
1968 -ban műemléki tanulmányterv készült a faluközpont védelmére, amely kiterjedt a faluközpont lakóházaira és a római katolikus templomra. Hollókő műemléki faluvá vált. 1977 -ben létesült a Hollókői Tájvédelmi Körzet az ófalu és a vár természeti környezetének védelmére. Hollókőt 1987 -ben az UNESCO felvette a Világörökségi Listára.
Most, hogy már mindent tudsz, tedd próbára tudásod a kvízben is! https: //wordwall. net/resource/1848849/m%c 5%b 1 v%c 3%a 9 szet/hol l%c 3%b 3 k%c 5%91
Irodalom: Balassa Iván-Ortutay Gyula: Magyar néprajz, Corvina kiadó, 1979. 327 -328. Gáborján Alice: Magyar népviseletek, Corvina Kiadó, 1969. 38 -39. Kósa László-Szemerkényi Ágnes: Apáról fiúra, Móra Ferenc Könyvkiadó, Budapest, 1973. 132. Mezősiné Kozák Éva: Hollókő (szerk. : Horváth István). Száz magyar falu könyvesháza Kht. Budapest, 2001. Elektronikus változat: https: //www. arcanum. hu/hu/online-kiadvanyok/Szaz. Magyar. Falu-szaz-magyarfalu-1/holloko-5 E 36/ Letöltés ideje: 2020. 04. 27. Tomori Viola: Hollókő. Egy palóc falu lélekrajza, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1992. 28 -38.
- Slides: 15