Hollandia a vizek ura Ksztettk Kovcs Pter Ferke

Hollandia, a vizek ura Készítették: Kovács Péter, Ferke Dominik, Gál Zsombor, Tőrös András (6. A)

Egy kis földrajz 1. • Nyugat-Európában található • Határai: - északon és nyugaton az Északi-tenger - délen Belgium - keleten Németország Becsült lakosság 16 860 900 fő (2014. július) Népsűrűség 395 fő/km² Fővárosa Amszterdam Terület 41 526 km²

Egy kis földrajz 2. • Hollandia az Északnémet-alföld nyugati folytatása. • Kialakulása folyamán az ókori kéregdarabok a mélybe süllyedtek, csak délen, az Ardennekhez tartozó dombok vannak a felszínen. • A süllyedés a mai napig is tart, az ország területének harmada már tengerszint alatt van.

Az első gátak 1. • A 16. századbeli Hollandok úgy hódítottak el területeket a tengertől, hogy gátakat építettek: a tengerszint magasságában kijelöltek egy szakaszt, aminek a vonalában egy nagy gátat építettek és az így bezárult területet tetszés szerint feltöltötték (polder).

Az első gátak 2. Hollandia területe egy régi ábrázoláson Hollandia területe napjainkban „A tengert Isten, a szárazföldet a hollandok teremtették. ” (Holland mondás)

Modern gátrendszerek 1. • Delta terv: új gátrendszer építése dél -nyugat Hollandiában • Összesen 13 gátat építettek a legmodernebb technológia felhasználásával • A gátrendszert 10 éves munkálat után 1986 -ban fejezték be, azóta is folyamatosan fejlesztik • Kb. 4600 km²-nyi területet hódítottak vissza • Az alkotást az Amerikai Mérnökök Szövetsége a Modern Világ Hét Csodája közt tartja számon

Modern gátrendszerek 2. • A gátrendszer legérdekesebb része egy kb. 3 km hosszú gát, melynek 240 méteres, nyitható acélszerkezete van; ezzel a világ egyik legnagyobb mobil szerkezete

A gátak feladata • A falvak, városok (szárazföld) védelme az árvizek és vihardagályok ellen • Földterületek visszahódítása a tengertől • Vízi és szárazföldi (főleg biciklis) közlekedés fejlesztése

Tengeri kereskedelem 1. • Hollandia vízhálózata rendkívül gazdag. Az országba érkező folyók (Maas, Rajna, Ijssel) mind az Északi-tengerbe ömlenek. • A folyóhálózatot több ezer km hosszú csatornarendszer egészíti ki, mely kedvez a tengeri kereskedelemnek

Tengeri kereskedelem 2. • Rotterdam a világ legforgalmasabb kikötője – „Európa kapuja” • 350 000 tonnás tartályhajók fogadására is alkalmas • Évente kb. 100 000 folyami és kb. 28 000 tengeri hajó fordul meg itt (konténer és teherhajók, áru és autószállítók, kemikália és gáz tartályhajók, utasszállítók)