HITTAN 2020 mrcius JNS Digihitta Kedves gyerekek kszntelek

HITTAN 2020 március - JÓNÁS Digihitta

Kedves gyerekek, köszöntelek benneteket! • Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy különös ember. Bár nem valami jó szó, hogy „különös”, mert hiszen minden ember különös. Én például egészen különös vagyok és te is különös vagy és anyu és apu is különös és a tesóm és a barátom is különös. Ugyanis mindenki teljesen más, mint a másik. Ezért is mondjuk, hogy MÁS- ik. Ezt a különös embert úgy hívták, hogy J Ó N Á S.

JÓNÁS TÖRTÉNETE

MINDENKINEK VAN TÖRTÉNETE • Tehát ez a JÓNÁS egy olyan valaki, akinek saját története van, egyáltalán nem olyan, mint az enyém vagy a tied vagy a bárkié, akit ismersz, mivelhogy nincs két egyforma ember. És két egyforma tojás sincs vagy két egyforma veréb sincs, két egyforma katicabogár sincs és két egyforma cica sincs. Azt nem mondom, hogy hasonló nem lehet, mert lehet, hogy a te történetedben is van valami hasonló, ami JÓNÁSSAL történt.

Az Úristen megszólította: - Jónás, menj Ninivébe! Ninive lakosai nagyon gonoszak, engedetlenek, verekednek és szemetelnek, és csupa rosszat tesznek! Megbízlak vele, hogy menj el hozzájuk és mond el nekik, hogy térjenek meg! Változzanak meg, javuljanak meg! Ez lesz a te feladatod! Jónás azt hitte, hogy álmodik. De a szívében érezte, hogy cselekednie kell, mert Isten ezt parancsolta.

Jónásnak nem volt kedve • Jónásnak egyáltalán nem akaródzott menni sehová se, nem még hogy Ninivébe. Félt is egy kicsit a niniveiektől, mert erősek és beképzeltek voltak, ráadásul szörnyű csúnyán beszéltek. Már csak az kellene, hogy kinevessék őt. Kiment a tengerpartra, mert az szerencsére közel volt. Gondolta, felül egy hajóra és elhajózik valahova jó messzire, hogy elbújjon az Isten elől.

• Meg is pillantott a kikötőben néhány hajót: vajon melyikkel, merre menjek?

Aztán egy ilyesmi hajóra szállt, pont ellenkező irányba tartott, mint amerre Ninive van. IRÁNY TARSUS!

Bevackolta magát a hajó aljába, és gondolta, legjobb, ha szundít egyet a sok izgalom után. Itt biztosan senki sem talál rá, messze a tengeren! Rögtön el is aludt. Nem is vette észre, hogy feje fölött csattognak a villámok!

Szörnyű vihar! A tengerészek kétségbeesetten próbálták megmenteni a hajót!

Ki cselekedett rosszat közülünk? Térdre borultak és bevallottak minden rosszat, amit cselekedtek és bocsánatot kértek az Úrtól, mert életben akartak maradni. A vihar azonban egyre jobban tombolt! Ki az, aki nem imádkozik? – kérdezték. Nagy sokára eszükbe jutott, hogy van egy Jónás nevű utas, aki lent alszik a hajó aljában. Felébresztették: - Ki vagy te? Miért alszol? Miért nem imádkozol?

Én vagyok az oka mindennek- mondta Jónás, és bevallotta, hogy ő bizony az Úr elől menekül. Megsajnálta a tengerészeket, hogy őmiatta kerültek ilyen nagy bajba, ezért ezt mondta: - DOBJATOK A TENGERBE, MERT MIATTAM VAN MINDEZ, NEHOGY TI IS ELVESSZETEK! Így hát megfogták Jónást és bedobták a tengerbe, hogy megmeneküljenek.

Nem akarta az Úr, hogy Jónás meghaljon, ezért küldött a hajó alá egy nagy bálnát, az pedig, hamm, bekapta!

Máris csendesedni kezdett a tenger

Ült Jónás a bálna hasában, sötét volt és biztos büdös is, sokáig nem is tudta, hogy pontosan mi is történt vele, hová jutott és hogy ki tud – e majd ebből a feneketlen feketeségből szabadulni. Elég soká tartott neki, amíg rájött, hogy nincs sok reménye, és hogy egészen egyedül van.

Ahogy csendben gubbasztott a bálna hasában, azon csodálkozott, hogy életben maradt és valójában semmi baja sem esett. Arra gondolt, hogy eljött az ideje annak, hogy bocsánatot kérjen az Úrtól. Biztos volt benne, hogy hallja őt. Ezért elkezdett hozzá beszélni, bevallotta a félelmeit, az engedetlenségét és megköszönte, hogy még él. Azt mondta: - Tudom Uram, hogy megszabadítasz!

3 napig volt Jónás a cethal gyomrában

Meghallgatta az Úr Jónást, új parancsot adott a cethalnak. 3 nap után a bálna kiköpte Jónást a partra, épp Ninivében! Sokan sokféle képen képzelik el, mondjuk így:

Van, aki így képzeli el:

és van, aki így képzeli el:

Jónás Ninivében Bement Jónás a városba, - egészen különös érzés töltötte el, már egyáltalán nem félt. Elmondta nekik Isten üzenetét. - Ha élni akartok, meg kell javulnotok!

A niniveiek megjavultak Amikor meghallották a niniveiek ezt a bátor embert beszélni, ezt mondták: - Bizony így igaz, hogy meg kell térnünk az Istenhez!, A haragosok kibékültek, az emberek megtanultak kedvesek lenni egymáshoz.

Jónás az Úr kezében volt, ahogy mi is az ő kezében vagyunk, hogy megvédjen a rossztól, ami rajtunk kívül is van és bennünk is tud lenni. Te is észrevetted már, hogy valami rossz dolog, ami veled történt, valamiképpen jóra fordult és csak tanultál belőle? „Akik az istent szeretik, azoknak minden a javukra válik. ”