HIERONYMUS BOSCH SHertogenbosch 1450 k SHertogenbosch 1516 Nmetalfldi

HIERONYMUS BOSCH S'Hertogenbosch, 1450 k. - S'Hertogenbosch, 1516

Németalföldi festő. Életét szülőhelyén, a békés holland városban, s'Hertogenboschban töltötte. 1474 -tő 1 jegyezték fel nevét a városi levéltárban és a Miasszonyunk Testvériség irataiban; 1486 -tól 1516 -ig e közösség tagja volt. A fentieken kívül szórványos adatok maradtak fenn róla, nem ismerjük mesterét, utazásait, nincsenek datált vagy datálható festményei, ikonográfiája szokatlan, sőt gyakran érthetetlen. Témái csakúgy, mint a Van Eyck-féle hagyomány aprólékos, ragyogó ékszerű felületkidolgozásával ellentétes, szabad, festői ecsetkezelése elválasztja a flamand festészet fővonalától Bosch képeit mélységes pesszimizmus hatja át, ami híven fejezi ki a végéhez közeledő középkor emberének kétségbeesését. Megszállottan foglalkoztatta a bűn és a romlottság, az ördög csapdái az óvatlan emberi lélek veszélyes életútján, a pokol tüzének kínjai. Hatalmas fantáziával ábrázolta a kísérteties világot, a jó és a rossz örökös harcának színterét. Képeit furcsa szörnyetegek és gonosz gyümölcsöket termő, förtelmes növények népesítik be, fantasztikus építmények és különös ásványi formák lepik be a lángokban álló tájakat. Bármily nehéz is művészetét értelmezni, képeit kora ortodox vallási hiedelmeinek összefüggésében kell megvizsgálni. Ikonográfiájának számos forrása fellelhető a korabeli nyelvben, a közmondásokban, népi 2 hiedelmekben, a késő középkori prédikációkban és látomásos költészetben

Műveinek időrendje erősen vitatott, általában a korai alkotásokhoz sorolják néhány bibliai tárgyú és didaktikus jellegű zsánerképét, amelyekre a merev, ügyetlenül elhelyezett alakok és a kemény ecsetvonások jellemzők. A zsánerképek témáit - A bolondok hajója (1485 -1505, Párizs, Louvre), a Kőoperáció (1490 k. , Madrid, Prado) és A hét főbűn (1480 k. , Madrid, Prado) - a korabeli gúnyiratokból merítette. A kuruzslók, a szélhámosok, a gazdagok, a buja szerzetesek és apácák vétkeit állítja pellengérre 3

A szemfényvesztő Olaj, fa, 53 x 65 cm. Musée Muncipal, Saint-Germain-en-Laye 4

A kőoperáció (A kőmetszés vagy A balgaság gyógyítása) A sarlatán orvos fején ott a tölcsér olaj, fa 48 x 35 cm Prado, Madrid 5

A bolondok hajója olaj, fa 57, 8 x 32, 5 cm Louvre, Párizs 6

A paráznaság és a falánkság allegóriája olaj, fa 35, 8 x 32 cm Yale University Art Gallery, New Haven 7

Háromkirályo k olaj, fa 74 x 54 cm Philadelphia Museum of Art, Philadelphia 8

Ecce homo olaj, fa 75 x 61 cm Stadtische Galerie, Frankfurt am Main 9

Ecce homo olaj, fa 52 x 53, 9 cm Philadelphia Museum of Art, Philadelphia 10

Töviskoronázás Olaj, fa, 165 x 195 cm Monasterio de San Lorenzo, El Escorial 11

Töviskoronázás olaj, fa 73 x 59 cm National Gallery, London 12

Keresztet vivő Krisztus olaj, fa 57, 2 x 32 cm Kunsthistorisches Museum, Bécs 13

Keresztvitel olaj, fa 150 x 94 cm Palacio Real de Madrid, Madrid 14

Krisztus a kereszten olaj, fa 73, 5 x 61, 3 cm Musées Royaux des Beaux-Arts, Brüsszel 15

A házaló olaj, fa 71, 5 cm Museum Boymans-van Beuningen, Rotterdam 16

Működésének középső szakaszára teszik két jelentős szárnyasoltárát: Az utolsó ítélet (Bécs, Gemáldegalerie der Akademie der bildenden Künste) és A szénásszekér (Madrid, Prado) címűt, mindkettő 1485 -1500 között készült. Az utolsó ítélet középső táblája fantasztikus pokolbéli tájat ábrázol, amelyet elárasztanak az ördögök és egyéb ijesztő tárgyak és lények: a tüzes verem és kemence, egy bizarr építmény és kínzóeszköz, a félig állat, félig ember szörnyalak. Állati formák és élettelen tárgyak egyesülnek különös szörnyalakokká; az irtóztató hatást fokozza az arányok megdöbbentő egymásmellettisége: egy nyíllal keresztüldöfött tojás csizmás lábakon siet el. Némelyik ábrázolása hagyományos, középkori szimbólumokból alakult ki, és a középkori kéziratok groteszk illusztrációi is inspirálták, Bosch termékeny fantáziája azonban előzményekhez nem köthető 17

Utolsó ítélet triptychon, olaj, fa 167 x 247 cm Gemaldegalerie der Akademie der bildenden Künste in Wien, Bécs 18

19

20

21

22

Földi paradicsom Fölszállás az égi Paradicsomba olaj, fa 86, 5 x 79 cm Palazzo Ducale, Velence 23

A pokol Az elkárhozottak bukása olaj, fa 86, 5 x 79 cm Palazzo Ducale, Velence 24

A szénásszekér belső és külső szárnyán a Teremtés és a Kiűzetés látható belül, a Pokol pedig kívül. A középső táblán seregnyi démon húzza a pokol felé a szénásszekeret, amelynek tetején szerelmespárok vannak. A szekér mögött egyházi és állami méltóságok lovagolnak, mellette rakoncátlan csőcselék küzd maroknyi szénacsomókért. A festmény tárgya az emberi kapzsiság és romlottság, a témát feltehetőleg egy korabeli közmondásból merítette: a széna az élet anyagi javainak értéktelenségét jelképezi 25

A szénásszekér diadalútja triptychon Olaj, fa 147 x 232 cm, Prado, Madrid 26

27

28

A szénásszekér Egy triptichon középső táblája Olaj, fa, 135 x 100 cm, Monasterio de San Lorenzo, El Escorial 29

A házaló A szénásszekér triptychon külső oldala olaj, fa 135 x 90 cm Monasterio de San Lorenzo, El Escorial 30

Bosch egyik legtalányosabb triptychonja a Gyönyörök kertje (1500 -1505 k. , Madrid, Prado). Valószínűleg 1500 után készült, és tárgya csaknem biztosan a testi vágy, mint halálos vétek. A középső táblát ismét az ember teremtése, illetve a pokol veszi közre. A kép centrumában az elbűvölően finom tájkép gyöngyházfényű vörös és kék színekben pompázik. A kicsi, ruhátlan alakok szinte dekoratív mintát alkotnak, különféle szexuális tevékenységekben merülnek el, faliszőnyegek mintáira emlékeztető a zsúfoltság. Állatokon lovagolnak, kis tavakban és patakokban fickándoznak, ízes gyümölcsöket majszolnak, és óriási madarakon üldögélnek. A részletek csaknem kizárólag a korabeli folklórból vett erotikus jelképek, amelyek egészen bizonyosan a romlottságot és nem az ártatlanságot fejezik ki. A szépség a bűn csábító és megtévesztő gyönyöreit hangsúlyozza, a finom gyümölcsök pedig az érzéki öröm múlandóságát jelképezik 31

A gyönyörök kertje Triptychon, olaj, fa 220 x 389 cm Prado, Madrid 32

33

34

35

36

37

A teremtés Gyönyörök kertjetriptychon külső oldala olaj, fa 220 x 195 cm Prado, Madrid 38

Különösen késői művein Boscht erősen foglalkoztatták a remetéket és szent életű embereket kísértő és gyötrő dolgok, akik életüket elmélkedéssel és testük sanyargatásával töltötték, hogy majdan Istennel egyesüljenek. Ilyen tárgyú festményeinek csúcspontja a ragyogó színű, szignált Szent Antal megkísértése, (1500 k. , Lisszabon, Museu Nacional de Arte Antiga). A történet részleteit a Szentek élete és a Legenda Aurea szolgáltatta. Az oldalszárnyak hagyományos jeleneteket mutatnak: a szentet démonok támadják meg, barátai eszméletlen állapotban, kiszabadítják, meztelen ördög-királynő csábítja. A középső tábla viszont jóval összetettebb, és részleteit sokféle módon értelmezték. Szent Antal áldásra emelt kézzel térdel egy romos sír előtt, a pusztában történt megkísértéseket jelképező ördöghad veszi körül. Ijesztően szorongatják, és sok emberi, állati formákból és élettelen elemekbő 1 összetett alak között látható 39

Szent Antal megkísértése Triptychon, olaj, fa, 130, 5 x 225 cm Museo Nacional de Arte Antigna, Lisszabon 40

41

42

43

44

Szent Antal megkísértése A triptychon külső oldala olaj, fa 131 x 53 cm Museo Nacional de Arte Antigna, Lisszabon 45

Bosch hagyományos, vallásos tárgyú képeket is festett, például Jézus életét, főleg passiójeleneteket. Egyik legrejtélyesebb műve A királyok imádása szárnyasoltár (1510 k. , Madrid, Prado). Roskadozó kunyhó előtt játszódik le az esemény, és az építményben fenyegető arcú, bizarr öltözetet viselő férfiak leselkednek. Jelenlétükre nincs kielégítő magyarázat, de a jó és a rossz örök harcára utalnak. A három szárnyat összekapcsoló, pompás panorámatájképen is visszatérnek a mindent elárasztó rossz jelképei. 46

A királyok imádása triptychon olaj, fa 138 x 138 cm Prado, Madrid 47

A feltehetően késői, félalakos passiósorozatok jelentése jóval világosabb, ezeken a képeken Bosch a Jézus alázatossága és üldözőinek durvasága közötti ellentétet aknázza ki. Az utolsó a Keresztvitel (1515 -16 k. , Gent, Museum voor Schone Kunsten), ahol a csőcselékben groteszk, visszataszító, torz és gonosz arcok tűnnek fel, közöttük Jézus zárkózott és nyugodt marad. A gonosz legyőzését ígéri vállán a kereszttel, és ez talán Bosch üzenete is 48

Keresztvitel olaj, fa 76, 7 x 83, 5 cm Musée des Beaux-Arts, Gent 49

Szent Jeromos A triptychon középső táblája olaj, fa 86 x 60 cm Palazzo Ducale, Velence 50

Imádkozó Szent Jeromos (Bűnbánó Szent Jeromos) olaj, fa 77 x 59 cm Musée des Beaux-Arts, Gent 51

Keresztelő Szent János a pusztában olaj, fa 48, 5 x 40 cm Museo Lázaro Galdiano, Madrid 52

Szent János Patmosz szigetén olaj, fa 63 x 43, 3 cm Gemaldegalerie, Berlin 53

Szent Kristóf olaj, fa 113 x 71, 5 cm Museo Boymans-van Beuningen, Rotterdam 54

Szent Antal megkísértése olaj, fa 70 x 51 cm Prado, Madrid 55

<Sp. L> 2010 56