Hg oldatok trvnyei Kolligatv tulajdonsgok Nem illkony oldott

Híg oldatok törvényei. Kolligatív tulajdonságok • Nem illékony oldott anyagot tartalmazó oldatok speciális ún. kolligatív tulajdonságai: – Az oldat feletti egyensúlyi parciális nyomás (ún. tenzió) csökkenésének mértéke: Dp – Az oldat fagyáspontjának csökkenése: DTfagy – Az oldat forráspontjának emelkedése: DTforr – Az oldat ozmotikus nyomásának mértéke: p • Kolligatív tulajdonságok: Az oldott részecskék összmolszámával, összkoncentrációval egyenesen arányos, de az oldott anyag mibenlététől (pl. glükóz, avagy karbamid, sít. ) független tulajdonságok. Felhasználásuk: Egyféle oldott anyag esetén molkoncentrációmérés moltömegmérés • Hígoldatok, mivel az egyenes arányosság szigorúan csak kis koncentrációk esetén teljesül.

Az oldott anyag molszámát tartalmazó oldatkoncentráció egységek • Moláris koncentráció: • Moltört: • Molalitás:

Az oldatok feletti eredő telítettgőznyomás ideális és nem ideális oldatokra • Illékony oldott anyag esetén (ideális oldat) az eredő nyomás a moltörtek (x. A, x. B, ahol x. A+x. B=1) arányában tevődik össze a tiszta oldószer és az oldott anyag telített gőznyomásának értékeiből (p. A, ill. p. B) : • Ha B nem-illékony oldott anyag, akkor p. B igen kicsi és x. Bp. B elhanyagolható az oldószertől származó nyomásrész (x. Ap. A) mellett: • A tiszta oldószerhez képest észlelhető gőznyomás- (tenzió-) csökkenés mértéke éppen arányos lesz a B nem-illékony anyag moltörtjével (Raoult-törvénye, ilyen nem-ideális, híg oldatokra):

Telítettgőznyomás-(tenzió-)csökkenés nemideális oldatokra • A Raoult-féle tenziócsökkenés következményei egyaránt: • mind az oldat fagyáspontjának csökkenése: DTfagy • mind forráspontjának emelkedése: DTforr

Az oldatok fagyáspontjának csökkenése és forráspontjának emelkedése: • Egy c. M molalitású oldat fagyáspontjának csökkenése: DTfagy =c. M DTMfagy, oldószer , ahol DTMfagy, oldószer az oldószer molális fagyáspont-csökkenése. • Egy c. M molalitású oldat forráspontjának emelkedése: DTforr =c. M DTMforr, oldószer , ahol DTMforr, oldószer az oldószer molális forráspont-emelkedése.

Az oldatok fagyáspontjának csökkenése és forráspontjának emelkedése: Oldószer Képlete Olvadás- Forrás- DTMfagy DTMforr pont (°C) (°C/m) Ecetsav CH 3 COOH 16, 6 Benzol C 6 H 6 5, 455 118, 5 80, 2 3, 59 5, 065 3, 88 2, 61 Kámfor C 10 H 16 O 179, 5 - 40 - Szén. CS 2 diszulfid - 46, 3 - 2, 40 Ciklohexán C 6 H 12 6, 55 80, 74 20, 0 2, 79 Etanol C 2 H 5 OH - 78, 3 - 1, 07 Víz H 2 O 0, 000 100, 00 1, 858 0, 521

Az oldatok fagyáspont-csökkenésének gyakorlati jelentősége • Utak sózása télen (a sóoldat fagyáspontja kisebb mint 0°C) • Só és jég hűtőkeverékek a hűtőberendezésekben • Fagyálló hűtővíz a gépkocsi motorokhoz (glikol, glicerin)

Az ozmózis, az ozmózis nyomás jelensége féligáteresztő membránoknál • Féligáteresztő képességű membránok (celofán, sejthártya, dialízis membrán) • A töményebb oldatot tartalmazó oldalon a koncentrációk kiegyenlítődésére való törekvés miatt spontán hígulás kezdődik.

Az ozmózis, az ozmózis nyomás jelensége féligáteresztő membránoknál • A töményebb oldatot tartalmazó oldalon a spontán hígulást csak a folyadék oszlop súlyából eredő nyomás (ozmotikus nyomás, p) képes kompenzálni. • p = c RT, ahol a moláris koncentráció, [az egyetemes gázállandó analógiájára: p = (n/V) RT =c RT]

Az ozmózis, az ozmózis nyomás gyakorlati jelentősége • Mikrobák sejtlízise igen híg, vagy igen tömény cukor vagy sóoldatokban • Infúzió fiziológiás ozmózisnyomású sóoldattal De aktív transzport is működtethető az állandó hígulás, vízbeáramlás elkerülésére, pl. a szem híg csarnokvize ellen a szaruhártya és a szivárványhártya sejtjeinek védelme érdekében