Heveny mrgezsek elltsa Elsseglynyjts Dr Enk Zsuzsanna DEOEC

Heveny mérgezések ellátása Elsősegélynyújtás Dr. Enk Zsuzsanna DEOEC Foglalkozás Egészségügyi Szolgálat

Elsősegélynyújtási tudnivalók n Az elsősegélynyújtó feladata és törvény által előírt kötelessége is balesetek, mérgezések vagy hirtelen rosszullétek esetén a segítségnyújtás, a pillanatnyi veszély elhárítása. n Ennek megtörténte után a beteget mindig orvosi kezelésben kell részesíteni.

Elsősegélynyújtási tudnivalók n Súlyos esetekben ezzel egyidőben az üzemorvost, illetve a mentőt, sz. e. a tűzoltókat és rendőrséget is értesíteni kell. n Olyan sokrétű munkakört ellátó intézményeknél, mint egyetemünk, a leggyakrabban előforduló balesetek: mérgezés, fulladás, kábulat, rosszullét, sérülés, elektromos baleset, hő okozta sérülések.

Alapfogalmak I. n Méreg: olyan anyag, amely kis mennyiségben a szervezetbe jutva fizikai, kémiai vagy fizikokémiai hatása során a szervezet életfolyamatait, dinamikus egyensúlyát átmenetileg vagy végérvényesen megzavarja. A méreg csak olyan anyag lehet, amely vízben, zsírban vagy szövetnedvekben oldható, ugyanis csak ez esetben szívódik fel a szervezetbe. n Toxicitás: Minél kisebb mennyiségben mérgező, annál toxikusabb (dosis toxica minima, dosis letalis minima) Expozíciós idő: kis töménységben hosszú időn át hatva épp oly súlyos mérgezést okoz, mint nagy töménységben rövid idő alatt (Haber- féle törvény: c x t = k) n Kumulatív készség: a méreg több alkalommal, mérgezést nem okozó mennyiségben jut be a szervezetbe, felhalmozódik, majd megfelelő koncentrációt elérve mérgezési tüneteket vált ki. n

Alapfogalmak II. n Keletkezésük szerint: szándékos (öngyilkossági) mérgezés, n Behatolási kapu: emésztőtraktus, légutak, bőr, szem kötőhártyája, érpálya esetleg húgyivarszervek n Lappangási idő: a méreg bejutása és a tünetek megjelenése között idő n A mérgezett mérgezést megelőző állapota: egészséges, vagy beteg volta is befolyásolja a mérgezés súlyosságát baleseti (foglalkozási) mérgezés A szervezet érzékenysége a méreggel szemben: kisgyermekek, öregek, vörös hajú, fehér bőrű egyének érzékenyebbek n A méreg koncentrációja a szervezetben: a felszívódás és kiválasztás (vese, tápcsatorna tüdő) viszonya szabja meg n

Alapfogalmak III. n Munkahelyi vegyi baleset: az egyébként ismert és kontrolláltnak vélt folyamatba műszaki (szerkezeti elemek elöregedése) vagy emberi hiba csúszik (egyéni védőfelszerelés hiánya) n A munkahelyi mérgezések többsége véletlen baleset n Munkahelyi baleseteknél főleg kontaminálódással (bőrön át-fenol, nitrobenzol, anilin) vagy inhalációval (belégzéssel) jut a toxikus anyag a szervezetbe n Mezőgazdaságban a szélirány figyelmen kívül hagyása miatt vegyi sérülést szenvedhetnek a permetezést végző dolgozók n Természetes betegségek okozta rosszullétet (magasvérnyomás, agyvérzés, epilepszia) ne tulajdonítsuk vegyi ártalomnak n Gondolnunk kell a suicid (öngyilkossági) kísérletre is.

A mérgezés megállapítása n Helyszín: milyen üzemrészben tartózkodott a dolgozó (zárt üzemcsarnok, labor, csatorna, akna, nyílt terep) ? Valóban történt-e expozíció, ha igen mi volt a méreg behatolásának módja (szájon, bőrön, kötőhártyán át vagy inhalációval)? n Milyen volt a szellőzés, hőmérséklet, széljárás? Az elszívó berendezés működött-e? n Volt-e valamilyen jellegzetes füst, szag, köd, kiömlő folyadék? n Tevékenység: milyen munkafolyamatot végzett a sérült, viselt-e védőfelszerelést, ha igen, szabályosan viselte-e, jó állapotú volt-e a felszerelése? n Lehet-e más ok? (hőség, gyógyszerszedés, természetes betegség okozta rosszullét) n

Teendők a helyszínen n n n Fel kell mérni, hogy megközelíthető-e a beteg, vagy szükség van-e kimentésre? Milyen vegyi anyagokkal dolgozott? Biztonsági adatlapok alapján a mérgezéssel kapcsolatos tudnivalók azonnali tisztázása! Hányan sérültek? Meg kell állapítani, hogy a mérgezett eszméletén van-e? Vizsgáljuk meg lélegzik-e, van-e keringése (halál esetén azonnal értesíteni kell a rendőrséget és a helyszínt biztosítani!) Észlelünk-e görcsrohamokat?

A szervezet védekezése a bejutott méreggel szemben n A méreg további bejutását gátolja: hangrés-, szemhéjgörcs, öklendezés n A bejutott mérget igyekszik eltávolítani (könnyezés, tüsszentés, köhögés, hányás, hasmenés, verejtékezés) A bejutott mérget lebontja, átalakítja (főként a máj detoxikáló tevékenysége révén) n A keringésből kivonva egyes mérgeket a bőrben vagy a csontban raktároz (ezüst, ólom) n

A mérgezések súlyossági skálája (PSS) I. Szerv Semmi Enyhe 0 1 Közepes 2 Súlyos 3 Gyomor bél r. Légző szerv Idegr. hányás hasmenés köhögés kifejezett panasz fulladás masszív vérzés légzési elégtelenség kóma álmosság Szív hypotensio Bőr I. -II. fokú égés eszméletlenség ritmusshock zavar II. fokú égés III. fokú égés

Teendők mérgezés észlelésekor I. Szükséges Gáztérből Szabad levegőre vinni Általában Leültetni, lefektetni ruházatot meglazítani Ha Oldalt fektetni, eszméletlen a légutakat görcsöl szabaddá tenni Tilos Mozogni, eltávozni hagyni, őrizetlenül hagyni Feleslegesen mozgatni, szájon át bármit adni, hánytatni

Teendők mérgezés észlelésekor II. Szükséges Ha eszméleténél van Szájon át: maró mérgezés (sav, lúg) Biztosan nem maró mérgezés Tilos A méreggel átitatott ruha eltávolítása, a bőrt szappanos vízzel lemosni Víz vagy tej itatása Hánytatás, gyomormosás ( fél liter, lassan) Hánytatási kísérlet, Pl. 1 -2 dl meleg sós vízzel, hashajtás Eszméletlen állapot, erősen legyengült sérült

Teendők mérgezés észlelésekor III. Maró anyag szem bőr Lúg Folyóvízzel 2%-os 5 percen át bórsavval öblítjük 2%-os ecetsavoldattal Sav Natriumhidrogénkarbonáttal

Teendők mérgezés esetén n Munkahelyére érve kollégáját irodájukban földön fekve találja. Szemei csukva vannak, ingerekre nem reagál. Öngyilkossági szándékra utaló jeleket nem talál (nincs búcsúlevél) és nem sokkal érkezése előtt erős fejfájásra és rossz közérzetre panaszkodott. A gázkazánt a hűvösebb idő miatt bekapcsolták.

Teendők CO mérgezés esetén n Mivel a gázmérgezés gyanúja merült fel, azonnal ajtót és ablakot kell nyitni. Utána szólítsuk meg a sérültet, és ha nem reagál, Rautek-féle műfogással vigyük ki a zárt térből. Ezt követően ellenőrizzük az eszméletet és az életjelenségeket. Ha eszméleténél van, akkor a szoros ruhadarabokat lazítsuk meg, és szólítsuk fel a mély lélegzetvételekre.

Teendők CO mérgezés esetén n Ha eszméletlen, akkor tisztítsuk meg a légutakat, ellenőrizzük a szívműködést, és légzést. Amennyiben kielégítők az életfunkciók és nincs kizáró tényező, akkor stabil oldalfektetésbe helyezzük a sérültet. Kizáró okok esetén a fej hátraszegésével biztosítjuk a légutakat. Légző mozgások hiányában lélegeztessük a beteget. Természetesen a mentőhívás elengedhetetlen!

Egyéni védőeszközök Prevenció

Egyéni védőeszközök n Leggyakrabban használt egyéni védőeszközök: gáz, -vagy porálarc, gumikesztyű és gumikötény, fejkendő, védőkesztyű és kötény n Minden olyan munkánál, ahol savas vagy lúgos anyagok juthatnak a szembe kötelező: védőszemüveg

Mérgek kezelése I. Azon munkahelyeken, ahol mérgezési veszély előfordulhat, könnyen elérhető helyen kell tartani a mérgezés megelőzésére ill. az azonnali segítségnyújtáshoz szükséges védőeszközöket, gázálarcokat, elsősegélynyújtó szereket n A védőeszközök használata kötelező minden olyan munkánál, ahol mérgezés veszélye áll fenn n A különösen veszélyes mérgeket csak méregszekrényben szabad tárolni, ennek felügyeletével csak képzett szakembert szabad megbízni n

Mérgek kezelése II. A laboratóriumvezetők kötelesek beosztottjaik számára pontos utasítást kidolgozni, ha a méregjegyzékben feltüntetett anyaggal dolgoznak n A „MÉREG” jelzést az edényeken fel kell tüntetni n A mérgeket csak méregpipettával szabad pipettázni n Olyan helyeken, ahol mérgekkel dolgoznak ételt tartani szigorúan tilos. n

Mérgek kezelése III. n Mérgekkel történt műveletek befejezése után, a védőkesztyű eltávolítását követően kézmosás kötelező! n Mérgező anyagot feleslegesen ne használjunk !(helyettesítő vegyületek) n Mérgező gázokkal csak jól tömített készülékben (fülke) szabad dolgozni! n Ismeretlen anyagot tartalmazó üvegbe beleszagolni tilos!

Az egyéni védőeszközök jogszabályai n 2004: XI. tv. módosította 2/2002. (II. 7. ) SZCSM rendelet 20/2004. (IV. 25. ) FMM rendelettel módosítva 13/2004. (IV. 19. ) FMM rendelet 65/1999. (XII. 22. ) EüM rendelet 1993. évi XCIII. tv. előírásai 70/2003. (XII. 23. ) ESZCSM rendelettel módosítva n 11/2003. (IX. 23. ) FMM rendelet (Alpintechnika) n n n

EN 175, EN 166 ARC ÉS SZEMVÉDŐ ESZKÖZÖK A szemvédő eszközök felhasználási területének jelzései (MSZ EN 166: 1997) Jel Nincs jel Rendeltetés Alaphasználat Folyadékok Nagyméretű porszemcsék Gáz és finom porszemcsék 8 Rövidzárlatkor keletkező villamos ív 3 4 5 n Fémolvadékok és forró szilárd anyagok

részecskeszűrő fél álarc LÉGZŐSZERVEKET VÉDŐ ESZKÖZÖK ►FFP 1 S/OV (OV=szerves 3. kategória gázok, AG=savas gázok) FFP 1 SL EN 149: 2001

LÉGZŐSZERVEKET VÉDŐ ESZKÖZÖK 3. kategória A részecskeszűrők jele és alkalmazási területe Jele Betű Színkód P 1 P 2 fehér Alkalmazási terület Szilárd részecskék (por) ellen Szilárd és folyékony részecskék (köd) ellen P 3 fehér Méreg és erős méreg kategóriába sorolt szilárd és folyékony részecskék(köd) ellen EN 143

LÉGZŐSZERVEKET VÉDŐ ESZKÖZÖK 3. kategória Gázszűrők: meghatározott gázok és gőzök ellen védenek A gázszűrők típusai Jele Alkalmazási terület Betű A Színkód barna B szürke E sárga K zöld 65 o C-nál magasabb forráspontú szerves gázok és gőzök szervetlen gázok és gőzök (pl. kénhidrogén) ellen (kivéve a szénmonoxidot) kén-dioxid és egyéb savak gázai és gőzei ellen ammónia és szerves aminszármazékok ellen

VÉDŐKESZTYŰK ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK ÉS VIZSGÁLATI MÓDSZEREK MSZ EN 420: 2003 VÉDELMI SZINTEK 0: jelzi, ha a kesztyű az adott veszély minimálisan védelmi szintje alatti x: jelentése, hogy a kesztyű vagy nem nyújtották be az adott vizsgálatra, vagy a vizsgálati módszer a kesztyű tervezése vagy anyaga miatt nem kivitelezhető

VEGYSZEREK ÉS MIKROORGANIZMUSOK ELLENI VÉDŐKESZTYŰK MSZ EN 374 -1, MSZ EN 374 -2, MSZ EN 374 -3 n A vegyi anyag áttörés elleni védőkesztyűket a mért átbocsátási idő szerint az alábbi védelmi osztályokba lehet sorolni: Idő/perc 10 30 60 120 240 480 Védelmi osztály Osztály Pamutra mártott bordó PVC SAV-, LÚG-, OLAJÁLLÓ! 1. 2. 3. Osztály 4. Osztály 5. Osztály 6. osztály EN 420 EN 388 4121 1 62312 EN 374 -3

Biológiai kóroki tényezők okozta ártalmak Biológiai hatóanyagok sok ágazatban megtalálhatók. n Ritkán láthatók, a kockázat, amelyet képviselnek, nem mindig nyilvánvaló. n Közéjük tartoznak a baktériumok, vírusok, gombák (élesztők és penészek) és az élősködők. n n Szabályozás n Az európai szabályozás célja minimálisra csökkenteni a munkahelyen lévő biológiai hatóanyagokból eredő egészségi kockázatot.

Hol fordulhat elő biológiai hatóanyagok okozta expozíció? n Ahol a dolgozók az alábbi anyagokkal kerülnek érintkezésbe munkájuk során 1. Természetes vagy szerves anyagok, mint például föld, agyag, növényi anyagok (széna, szalma, gyapot stb. ) állati eredetű anyagok (gyapjú, szőr stb. ) élelmiszerek szerves por (pl. liszt, papírpor, állati por) hulladék, szennyvíz vér és egyéb testfolyadék 2. 3. 4. 5. 6.

Mi okoz foglalkozási légzőszervi problémákat? n A munka során különféle anyagokat és részecskéket belélegző munkavállalók légútjában és tüdejében észlelt megbetegedések okai: 1. Ásványi, - és egyéb szervetlen porok: az azbesztózis és a szilikózis. 2. Szerves porok gombás, baktériumos szennyeződései : pl. penészes széna „farmertüdő”, légkondícionáló berendezések stb. - okozhatnak allergiás légúti betegségeket, orrnyálkahártya gyulladást (rhinitis) vagy tüdő-léghólyaggyulladást (alveolitis), súlyosabb esetben foglalkozási asthma fejlődhet ki. 3. Irritáló anyagok, például a környezeti dohányfüst, irritatív gázok, gőzök és még a hideg levegő is, rohamot, reflexes hörgőgörcsöt válthatnak ki.

Biztonsági adatlap I. Az anyag neve, a kiállítás dátuma, a forgalmazó/gyártó neve n A termék azonosító száma/számai n Vegyszereknél CAS (Chemical Abstract) szám n Összetétel : képlet, szerkezeti képlet, molekulatömeg n Veszélyesség szerinti besorolás: „R” mondatok =veszélyes anyagok veszélyeire utal (pl. R 22: lenyelve ártalmas, R 36: szemizgató) „S”mondatok= veszélyes anyagok biztonságos használatára utal (pl. S 39: szem/arcvédőt kell viselni, S 45: balesetén azonnal orvost kell hívni) n

Biztonsági adatlap II. n n n Elsősegélynyújtás Tűzveszélyesség, tűzoltáshoz használható anyagok Óvintézkedés balesetén Kezelés, tárolás Egészséget nem veszélyeztető munkavégzés feltételei Kémiai-fizikai tulajdonságok Stabilitás és reakciókészség Toxikológiai adatok Ökológiai adatok Hulladékkezelés, ártalmatlanítás Szállításra vonatkozó előírások

A 10 leggyakoribb elsősegélynyújtási hiba n Levágott ujj : Meglepően könnyű levágni az ujjunkat. A levágott ujjat sohase tegyük közvetlenül jégre! Tegyük nedves gézbe, majd vízálló zacskóba, és azt tegyük jégre. A sérültet műteni fogják, így ne egyen véletlenül sem! A sérült területre tegyünk jeget és fedjük le száraz kötéssel!

A 10 leggyakoribb elsősegélynyújtási hiba n Kitört fog: Ne sikáljuk durván a fogat, még akkor sem ha koszos! Tegyük tejbe, és menjünk azonnal az orvoshoz! Van rá esély, hogy újra vissza tudják ültetni.

A 10 leggyakoribb elsősegélynyújtási hiba n Égések Ne tegyünk se jeget, se vajat, se zsírt az égett területre! Mossuk hideg vízzel bőségesen, fedhetjük Betadinos kötéssel, vagy egyszerűen sterilen kötszerrel! Ha az égett terület tenyérnyinél nagyobb, vagy légutat, szemet , egyéb nyh-t ért, azonnal kórházba kell vinnünk a sérültet!

A 10 leggyakoribb elsősegélynyújtási hiba n Áramütés: A kisebb sérülést – pl. lámpa, elektromos eszközök- se vegyük félvállról Az áramütés veszélyes láthatatlan sérülést, súlyos szívritmuszavart okozhat! n Kificamodott testrész: Ne melegítsük, hanem jegeljük! Erős, nem szűnő fájdalom esetén bal. seb. -en jelentkezzünk!

A 10 leggyakoribb elsősegélynyújtási hiba n Orrvérzés: Ne hajtsuk hátra a fejünket, és ha végre elállt, ne akarjuk a vért kifújni az orrunkból! Üljünk egyenesen, hajtsuk előre-lefele a fejünket, az orrcsont alatt kb. 5 -10 percig szorítsuk az orrunkat! Ha nem áll el, Fül-orr-gégén jelentkezzünk!

A 10 leggyakoribb elsősegélynyújtási hiba n Vérzés: Ne használjunk érleszorítót, mert azzal maradandó károsodást okozhatunk! Vérzéstől függően fedő vagy nyomókötést alkalmazzunk! Ha a vérzés nem áll el, vagy szennyeződés is érte a területet , pl. állatharapás, akkor azonnal menjünk a bal. seb. -re!

A 10 leggyakoribb elsősegélynyújtási hiba n Mérgezés: Sav vagy lúgmérgezés esetén (ill. ha nem ismerjük a méreg tulajdonságait) ne hánytassuk a beteget! Vigyük mielőbb orvoshoz, és lehetőség szerint a „méreg maradékot” is vigyük magunkkal! A méreg lehet gomba is!

A 10 leggyakoribb elsősegélynyújtási hiba n Szúrás: Ha a szúrást okozó eszköz (kés, olló stb. )ne akarjuk eltávolítani a testből, mert lehet, hogy nagyobb kárt okozunk! Azonnal vigyük a sérültet a bal. -seb. -re!

A 10 leggyakoribb elsősegélynyújtási hiba n Agyvérzés: Ne tegyen semmit a beteg szájába! Fektesse le a padlóra stabil oldalfekvésbe, és hívja a mentőket!

KÖSZÖNÖM MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET Dr. Enk Zsuzsanna DEOEC Foglalkozás Egészségügyi Szolgálat