Helyi rtkek feltrsnak mdszertana Httr Trsadalmi krnyezet szaladandmaradand

Helyi értékek feltárásának módszertana

Háttér Társadalmi környezet (szaladandó-maradandó) 2012. évi XXX. törvény a magyar nemzeti értékekről és hungarikumokról. („Az összetartozás, az egység, és a nemzeti tudat erősítése érdekében értékeinket össze kell gyűjteni. ”) 114/2013. (IV. 16. ) kormányrendelet a magyar nemzeti értékek és hungarikumok gondozásáról

Nemzeti értékek szakterületenkénti kategóriái agrár- és élelmiszergazdaság: az agrárium szellemi termékei és tárgyi javai – beleértve az erdészet, halászat, vadászat és állategészségügy területét –, különösen a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek, a borászat, továbbá az állat-és növényfajták; egészség és életmód: a tudományos és népi megelőzés és gyógyászat, természetgyógyászat szellemi termékei és tárgyi javai, különösen a gyógyszerek, gyógynövények, gyógyhatású készítmények, gyógyvíz- és fürdőkultúra; épített környezet: a környezet tudatos építési munka eredményeként létrehozott, illetve elhatárolt épített (mesterséges) része, amely elsődlegesen az egyéni és közösségi lét feltételeinek megteremtését szolgálja; valamint az embert körülvevő környezet fenntartásához kapcsolódó szellemi termékek; ipari és műszaki megoldások: az ipari termelés – beleértve a kézműipart, kézművességet is – szellemi termékei és tárgyi javai, különösen az egyes technológiák, technikák, berendezés-, gép- és műszergyártás, műszaki eszközökkel végzett személy- és áruszállítás;

Nemzeti értékek szakterületenkénti kategóriái kulturális örökség: a kulturális örökség szellemi és tárgyi javai, különösen az irodalom, a tudomány, a népművészet és népi kézművesség, néprajz, filmművészet, iparművészet, képzőművészet, táncművészet és zeneművészet; továbbá a védett ingatlan értékei, különösen a nemzeti vagyon körébe tartozó, kiemelkedő értékű műemlékek és régészeti lelőhelyek, nemzeti és történelmi emlékhelyek, világörökségi helyszínek; sport: a fizikai erőnlét és a szellemi teljesítőképesség megtartását, fejlesztését szolgáló, a szabadidő eltöltéseként kötetlenül vagy szervezett formában, illetve versenyszerűen végzett testedzés vagy szellemi sportágban kifejtett tevékenység, különösen a sportolói életművek és csúcsteljesítmények; természeti környezet: az ember természetes környezetének tárgyi javai, különösen a fizikai és biológiai képződmények vagy képződménycsoportok, geológiai és geomorfológiai képződmények, természeti tájak, természeti területek, életközösségek és ökológiai rendszerek; turizmus és vendéglátás: a turizmus és vendéglátás szellemi termékei és tárgyi javai, különösen a turisztikai attrakciók, szolgáltatások, a vendéglátó-ipari termékek, valamint a vendéglátás körébe tartozó étel- és italkészítési eljárások.

Helyi értéktár bizottságok Legalább 3 fős testület Munkájába bevonja a helyi, ill. megyei közművelődési feladatellátás országos módszertani intézményét, továbbá az értékek gyűjtésével, megőrzésével, hasznosításával foglalkozó országos és területi illetékességű szakmai és civil szervezeteket Félévente beszámol a képviselő-testületnek A működéséhez szükséges pénzügyi, tárgyi és ügyviteli feltételeket a helyi önkormányzat biztosítja

Alapvetések Minden településnek, közösségnek vannak feltáratlan értékei Ezek az értékek a település (rejtett) erőforrásai Ezek az erőforrások segítik a település közösségének fejlődését A közösség: megerősít, elvet, kiegészít!

Érték • Olyan „dolgok”, amelyek érdekeket, szükségleteket elégítenek ki, • hasznos munka van bennük, és érdeklődésre tarthatnak számot • Az értékek komplexitása: sűríthetik a tárgyi, szellemi, érzelmikapcsolati viszonylatokat. • „Nem minden fontos, ami megszámlálható, és nem minden megszámlálható, ami fontos. ” • Az értékek „relativitása”

Célok Települési értéktár kialakítása: a hely hagyományainak, művészeti értékeinek, jeles személyiségeinek, speciális közösségeinek, új kezdeményezéseinek bemutatása, értékelése, közbecsülésük növelése, a lokálpatriotizmus, gazdatudat erősítése - A lakosság minél szélesebb körű bevonása, aktivizálása Közösségi beszélgetéseken való „társadalmi egyeztetése” a feltárt értékeknek A helyi erőforrások kiaknázása és – elsősorban – a településen való ‘befektetése’

Hogyan? Közösségi alapú feltárás A helyi közösség: tervezi meg a feltárást (ezt kell elérnünk, segítenünk, támogatnunk) végzi a felmérést összegzi, értékeli a felmérést kiválasztja a bemutatni kívánt értékeket bemutatja a helyi értékeket, nyilvánosságot biztosít számukra helyi cselekvési programokat kezdeményez (itt tudjuk biztosítani a tervezett közösségfejlesztőket, előadókat)

Módszerek, alkalmazható eljárások Az interjú (személyes megkérdezés kérdőív alapján) Párban végezzék a felmérést Alkalmazható a „hólabda” módszer minden interjúalany javasol egy másik embert Településenként legalább 15 -20 interjú (településnagyságfüggő) Az interjúkat nyilvános közösségi beszélgetés (fórum) követi

Módszerek, alkalmazható eljárások Közösségi beszélgetések (irányítottan a kérdőív, illetve a kategóriák alapján) az interjúk eredményeit ismertetve a település teljes lakosságának a kérdőív alapján. Itt van lehetőség az értékek közösségi alapú elfogadására, ill. elvetésére A közösség: megerősít, elvet, kiegészít!

Módszerek, alkalmazható eljárások a közösségi beszélgetéseken, fórumokon „Világpresszó” módszer Pl. négy törzsasztal 2 -2 kategóriát tárgyal meg a kérdések alapján, „vetésforgóban” 10 -10 percig, majd a törzsasztal állandó tagja összefoglal

Módszerek, alkalmazható eljárások a közösségi beszélgetéseken, fórumokon „Papíríves” módszer: kategóriánként (a kérdésekkel) kifüggesztett papírívekre történik a gyűjtés. 2 -3 fős „csoport” végigjárja a papíríveket és odaírja, amit tud. A végén közös összegzés

Lehetőségek Hungarikum Klubok (helytörténeti baráti körök) Tankatalógusok Helyi kalendáriumok Közösségi terek frissülése, újjáéledése a közösségi beszélgetések által Helyi nyilvánosság csatornáinak kiépülése Helyi gazdaságfejlesztés

SEGÉDLET Helyi kalendárium A helyi emlékezet feltárására és megőrzésére, a közelmúlt eseményeinek naplószerű megörökítésére a helyben lakók által írt és szerkesztett, évente megjelentetett dokumentum nem az a fontos, hogy ’mintaszerű’ kiadvány készüljön, hanem, hogy az emberek megértsék: a velük, a körükben történtek általuk leírva különös és megismételhetetlen értéket hordoznak (nem feltétlen reprezentatív osztogatnivaló) A helyi kalendárium nem feltétlen helyettesíti a település igényes helytörténeti feldolgozását. Időleges, akár évközi mellékleteiben megjelenhetnek a helybéli költők versei, a valami fontos helyi eseményre, évfordulóra, neves családra stb. vonatkozó emlékezés, helyi recept- vagy fotógyűjtemények, tematikus iskolai dolgozat-összeállítások, helyi rajzversenyek, alkotótáborok pályamunkái stb. ; valamennyi olyan dokumentum tehát, ami a helybéli életre vonatkozik, arról szól, azt ábrázolja, és ezzel a helybéli identitást erősíti. A kalendáriumok előkészítésének és szerkesztésének munkája során kerülni kell a helyi értelmiségiek túlsúlyát.

Bevonás

NEM SZOLGÁLTATÁSOKAT KELL ELSŐSORBAN KONCENTRÁLNI Ne halat, hanem hálót adjunk. A problémákra és hiányokra reagálva egyfajta szolgáltatási környezetet hozunk létre, amelynek hatására az érintettek arra a következtetésre jutnak, hogy jóllétük csakis kliens voltuktól függ. Magukat a rendszer áldozatainak látják, akik egyéni és közösségi boldogulásuk szempontjából tehetetlenek, és akiknek a speciális szükségleteit csak külső segítséggel lehet kielégíteni. A szolgáltatások felvevőivé válnak, anélkül, hogy bármit létre akarnának hozni, és e szolgáltatások függőségében minden kreatív energiájukat arra használják, hogy a túlélés érdekében kihasználják vagy kijátsszák a szolgáltató „rendszert”.

A nem bevonás főbb veszélyei: - alacsony részvétel, érdektelenség, passzivitás - „felelőtlenség” (garázdaság) - sok és nagy külső erőforrások igénybevétele A bevonás főbb eredményei: - magasabb részvétel, elköteleződés, aktivitás - (közös)felelősségvállalás - kevesebb és kisebb külső erőforrások igénybevétele - önszerveződés (civil szervezetek, szociális szövetkezetek, stb. ) - sikerélmény

Közösségi beszélgetések Funkciói: Ráismerünk, hogy a problémák közösek. Új megközelítésben látjuk a problémákat. Biztonságérzetet ad, hogy nem vagyunk egyedül. Közösségi felelősségvállalás, elköteleződés jön létre. Közösségi megoldások körvonalazódnak, Megszületik a szélesebb kör bevonásának igénye.

A haszon Egyéni és közösségi A társadalom és az ember visszakapja önmagát, megtalálja önmaga természeti és társadalmi lényegét. A totális állam „gondoskodása”, intézményesített kényelme, az anyagi értékekre, célokra hangsúlyos fogyasztói társadalom „felelőtlensége”, pazarló életmódja rossz törvényekkel és szabályzókkal, divatokkal a társadalomra kényszerített énfecsérlő attitűdje, a tömegintézményekben tömeglényként felnevelődött, elszemélytelenedett eljelentéktelenített , eldologiasított egyének előtt az a nagy lehetőség áll, hogy vegye komolyan önmagát, létét, környezetét, s benne önmaga természetiségét és nembeli, neméből adódó lehetőségeit. Különben az anyagi lehetőség, a tőke, az energia, az élet csak fecsérlődik

Az az egóvá csupaszodott személyiségnek az „egónia” állapotában az a leghőbb kívánsága, az, hogy neki jó legyen. Az eredmény pedig ebben a gondolatmenetben mi más lehetne, mint a MEGSEMMISÜLŐ ÉN, A BIZALMATLANSÁGGAL FIGYELT TE, A SZÉTVERT MI, ÉS A KIREKESZTETT ŐK.

A megyei munkafolyamatok a Nemzeti Művelődési Intézetben: • személyes látogatások, települések felkeresése, helyi döntéshozókkal egyeztetés • szakmai napok szervezése • kiállítások szervezése • képzés, gyakorlati felkészítés a közösségi értékfeltárás folyamatára • helyi gasztronómiai bemutatók • kérdőívezések • kerekasztal-beszélgetések (nyitott és zárt) • értékek dokumentálása, levédetése • különböző kézműves foglalkozások • pályázati tanácsadás a Hungarikum pályázatokkal kapcsolatban

Eredményes, értékes, tartalmas munkát! „Az életképes helyi közösség az, amelyikben a lakosok együttműködnek annak érdekében, hogy a legkülönbözőbb szempontú hatással legyenek a helyi társadalom szabályaira; amelyikben a lakosok a közösségi életre vonatkozó célokat tűznek ki maguk elé és amelyikben az emberek képesek is e célok magvalósítására. ” (Schoenberg 1979)