HATRRGIK FEJLDSNEK SAJTOSSGAI A SLOHUCRO4012 106200401HU 74 sz

HATÁRRÉGIÓK FEJLŐDÉSÉNEK SAJÁTOSSÁGAI A SLO/HU/CRO-4012 -106/2004/01/HU 74 sz. INTERREG projekt támogatásával készült képzés 1

1. témakör Régiók, regionalizmus, regionális fejlődés 2

RÉGIÓK A régió fogalma: – A régió „olyan terület, melynek tanulmányozására a regionális gazdaságtannal foglalkozó kutatók kutatási támogatást kapnak. . . ” (Hoover, 1987) – „ A régió olyan entitást alkotó földrajzi terület, mely egyszerre teszi lehetővé az emberi és természeti jelenségek leírását, társadalmi-gazdasági adatok elemzését és közös politika alkalmazását. Homogenitás és funkcionális integráció, szolidaritás érzése jellemzi, továbbá más régiókkal való kölcsönhatás” (Benko) 3

A régiók típusai • homogén régió (homogeneous region): a tér részei nagyon hasonló természeti, társadalmi vagy gazdasági jellemzőkkel rendelkeznek, egységes arculattal, megjelenéssel rendelkeznek (például mezőgazdasági terület centrumtelepülés nélkül). • csomóponti régió (nodal region): a tér mint erőtér jelenik meg, a gazdasági tevékenységek térbeli sűrűsödése jellemzi, valamely nagyvárost, mint térbeli csomópontot, és annak vonzáskörzetét tartalmazza. • politikai/tervezési vagy programozási régió (planning or programming region): egy ország adminisztratív területi beosztását, közigazgatási beosztását tükrözi (megyék, NUTS szintű tervezési-statisztikai régiók) 4

A régiók közti eltérések alapvető okai • a természeti erőforrásokkal való ellátottságból eredő előnyök – amelyek bizonyos termelési tényezők nem tökéletes mobilitásán, azaz helyhez kötöttségén alapszik, • a térbeli koncentrálódás gazdaságossága – az erőforrások nem tökéletes oszthatósága miatt bizonyos erőforrások csak nagyobb egységekben juttathatók el a felhasználás helyére, ami a méretgazdaságossági előnyökön keresztül az egy helyen nagyobb volumenű felhasználást teszi kedvezőbbé. • a közlekedés és kommunikáció költségei – a javak és szolgáltatások nem tökéletes mobilitása miatt a térbeli elhelyezkedés nagyban befolyásolja a javakhoz való hozzájutás milyenségét, és ennek megfelelően nyereségét és költségeit. Két oktípus: • eltérő természeti adottságok, valamint • a gazdasági tevékenység hatásai 5

A REGIONÁLIS FEJLŐDÉS ELMÉLETEI A fejlődéselméletek célja: • Gazdasági és társadalmi folyamatok magyarázata • A gazdaság- és társadalompolitika irányítása Gyakorlat megelőzi az elméletet (centrumperiféria elm. , függőségi elm. ) Elmélet megelőzi a gyakorlatot (polarizációs elmélet) 6

Elméleti irányzatok Két alapvető irányzat: a konvergencia v. divergencia, a beavatkozások szükségessége és eredményessége 1. Az egyik szélsőség: a neoklasszikus iskola modellje, – – 2. a piac elősegíti a regionális konvergenciát nincs szükség állami beavatkozásra a regionális egyenlőtlenségek mérséklésére. A másik véglet: polarizációs elméletek, centrum-periféria – a piaci folyamatok és erők a területi különbségeket felerősítik és elmélyítik – hatékony állami beavatkozás szükséges az egyenlőtlenségek mérséklésére 3. Köztes elméletek: – Szakaszos növekedés – A konvergencia lehetetlensége beavatkozás mellett is EU- integráció: – – a gazdasági, társadalmi és területi kohézió ösztönzése, politikai beavatkozás szükségessége, támogatások 7

Alapvető elméleti irányzatok: Neoklasszikus modell • A piac szerepe a döntő • A munkaerő és tőke a legnagyobb nyereség irányába vándorol • A termelési tényezők mobilitása idővel a jövedelmi szintek kiegyenlítődéséhez, a régiók konvergenciájához vezet Polarizációs elmélet • a régiók közti fejlődési különbségek hosszú távon elmélyülnek • oka: a régiók belső növekedési tényezőinek eltérései, a régiók közt kialakuló erős függőség, és a nem tökéletes versenyfeltételek miatt Centrum-periféria elmélet • a tényleges kereskedelmi kapcsolatok a fejlődő és a fejlett világ között az idővel romlanak. • a fejlődő országokra gyakorolt gazdasági, politikai, és társadalmi dominancia és a függőség határozza meg a fejlődő országok helyzetét. • a kevésbé fejlett országok szerepe: nyersanyag és energia kitermelés, olcsó munkaerő forrás, saját megtakarításaik átadása Exportbázis-elmélet • a régió saját kapacitásaira helyezi a hangsúlyt • egy térség fejlődése az exportra termelő ágazatok fejlődésétől függ – Bázistevékenység: alapvetően exportra termel, a régión kívülről hoz jövedelmet – nem bázistevékenység: a régión belüli piacokat szolgálja ki • Az exportjövedelem a régión kívüli vállalatok számára is vonzerő Mindez hosszú távon területi kiegyenlítődéshez vezet 8

Neoklasszikus modell: a várható eredmény • A munkaerő a fejlettebb régiók felé fog vándorolni, • ezzel ott megállítja a bérek növekvő trendjét, és megszünteti a fejletlenebb régiókban jelen lévő láthatatlan munkanélküliséget és alulfoglalkoztatottságot. • A tőke számára kedvezőtlen lesz a városi és ipari térség: mert ott nőnek a munkaerőköltségek, a munkahelyi érdekvédelmi viták, a vállalkozások közti erősebb verseny, valamint az agglomerációs hatásokkal járó méretgazdaságtalanság, továbbá a beruházási lehetőségek eltűnése miatt. • A tőke a kevésbé fejlett régiók felé áramlik, mivel itt számít nagyobb megtérülésre, nyereségre, • a tőke új beruházások révén új munkahelyeket teremt, és növeli a fejletlen térségben keletkező jövedelmeket. Tehát: A a termelési tényezők mobilitása idővel a jövedelmi szintek kiegyenlítődéséhez, konvergenciájához vezet, és a régiók fejlettségének kiegyenlítődését idézi elő. 9

Milyen konvergencia? Három típus: 1. szigma-konvergencia: – a vizsgált változó (például az egy főre jutó jövedelem) értékeinek szóródása (szórás) az átlagérték körül az idővel csökken. – hátránya, hogy a szórás akkor is csökkenhet, ha az átlaghoz eredetileg is közel fekvő értékek még közelebb kerülnek az átlaghoz, míg az átlagtól leginkább távol eső értékek változatlanul maradnak. 2. abszolút béta-konvergencia: – az összes egy főre jutó jövedelemérték ugyanazon egyensúlyi érték felé közeledik, – azért, mert az alacsonyabb egy főre jutó jövedelmű régiókban a jövedelemnövekedés üteme sokkal gyorsabb, mint a magasabb jövedelmű régiókban 3. feltételes béta-konvergencia: – minden régió gazdasága konvergál egy saját egyensúlyi értékhez, – azonban nincs szó az összes régió számára azonos, közös egyensúlyi érték kialakulásáról. – a régión belüli kiegyenlítődést és a régiók közti divergenciát is megengedi. • Az egyes konvergencia fogalmak között összefüggés: – a béta konvergencia szükséges feltétele a szigma konvergencia fennállásának, – de lehet béta-konvergencia szigma konvergencia nélkül is ( a gyengén fejlett régiók gyorsabb növekedést mutatnak, mint a fejlettebbek, de a jövedelmek 10 közti különbségek továbbra is fennmaradnak)

Melyik konvergencia mit jelent? • az egyes régiók életszínvonalának, életminőségének kiegyenlítődését jellemző: az abszolút konvergencia. • A feltételes konvergencia: inkább olyankor érdemes használni, ha a fejlődést gátló strukturális akadályokat szeretnénk azonosítani. • A konvergencia meglétét vagy hiányát vizsgáló empirikus tanulmányok eredményei ellentmondásosak. • Az abszolút konvergencia elve tipikus neoliberális megközelítés, amely elutasítja az állami beavatkozást, és így tulajdonképpen a regionális politika létjogosultságát is, • A feltételes konvergencia megközelítése alapján a regionális politikának igen komoly szerep jut, meghatározza és felszámolja a kevésbé fejlett régió előtti akadályokat teljes növekedési potenciáljának kihasználásában, és magasabb egyensúlyi pont 11 elérésében.

Williamson: külső beavatkozással a fenti hatások közömbösíthetők és a fejlődés felgyorsítható. • A regionális politika eszközeivel történő beavatkozás jól illeszkedik hozzá • Williamson (1965) modellje ( Myrdalhoz hasonló): – 4 tényező : • A munkaerő szelektív vándorlása a fejlett régiók felé • A szegényebb régiók megtakarításainak áramlása a gazdagabb régiók felé, a nagyobb haszon, nagyobb biztonság, vonzó befektetési lehetőségek és más tényezők miatt. • Az állami, közösségi beruházásoknak a fejlettebb régiók felé irányítása, mivel ott nagyobb országos szintű gazdasági növekedést képesek kiváltani, a régió elmaradottsága által okozott problémák nélkül • (ritkán)pozitív interregionális hatások a technológiai és társadalmi változások terjedésének lelassulása miatt. • Williamson szerint a divergenciát okozó hatások idővel mérséklődnek, és a divergencia lelassul, majd lassan átvált konvergenciába 12

A centrum-periféria elmélet • • • Kialakulása: 1940 -es évek végétől Latin-Amerikára Latin-Amerikai és Karib-tengeri Gazdasági Bizottság (Economic Commission for Latin America and the Caribbean, ECLAC), az ENSZ-re támaszkodva és R. Presbich szponzorálásával. . Az elemzés alapvető érve annak megerősítése, hogy a tényleges kereskedelmi kapcsolatok a latin-amerikai országok és a fejlett világ között az idővel romlanak. Következtetése: a fejlődő országokra gyakorolt gazdasági, politikai, és társadalmi dominancia és a függőség határozza meg a fejlődő országok helyzetét. Az agglomerációs gazdasági előnyök a fejlett centrumtérségekben működnek, a közösségi és magántőke itt koncentrálódik, a hatalmi és döntési centrumok itt találhatók, a technológiai innovációkra való kapacitások itt fejlődtek ki, röviden szólva a jövedelem és vagyon növekedésének üteme itt sokkal nagyobb, mint a perifériákon. A szerepek, illetve funkciók ilyen megosztása szerint a szegényebb, illetve kevésbé fejlett országoknak az a feladata, hogy – nyersanyag és energia kitermelés a fejlettek számára – a gazdag régiókban működő üzleti vállalkozások számára bőséges és olcsó munkaerőt szolgáltatnak, – finanszírozzák a kedvezőbb helyzetben lévő régiók fejlődését saját megtakarításaik, és mindenféle egyéb erőforrásuk transzferálása által. 13

Exportbázis elmélet (North, 1955 ) • • a régió saját kapacitásaira helyezi a hangsúlyt, nem a régiók kívüli tényezőkre. egy térség fejlődése az exportra termelő ágazatok fejlődésétől függ. az exportbevétel az infrastruktúra és az exportbázis fejlesztését is lehetővé teszi. A fejlesztéshez a régión kívülről kell beruházási javakat beszerezni, – – • de a régión belül is növekszik a kereslet: az exportra termelés növeli a helyi beszállítók számára is a keresletet, ezzel jövedelmet is teremt a régión belül, ami a fogyasztási javak keresletének növekedését indukálja. Ez utóbbi tényező növeli a régión kívülről érkező vállalatok számára is a régió vonzerejét, így újabb vállalatok és ágazatok is betelepülnek a régióba. Mindez hosszú távon területi kiegyenlítődéshez vezet • Alapvető elem: bázis- és nem bázistevékenységek. – – Bázistevékenység: alapvetően exportra termel, a régión kívülről hoz jövedelmet nem bázistevékenység: a régión belüli piacokat szolgálja ki, a bázistevékenységek révén a régióba beáramlott jövedelmeket osztja újra. Az exportbázis elmélettel szemben felmerülő kritikák: 1. nem veszi figyelembe a régión belüli folyamatokat (belső piac, helyi befektetések, helyi fogyasztási szerkezet, állami kiadások), egyoldalúan a régión kívülre irányuló exportot tekinti a növekedés forrásának. a bázis és nem bázis tevékenységek szétválasztása problematikus, (például az országos átlagnál magasabb exportarány szerint) csak az adott régió és a régión kívüli világ kategóriákkal számol, nem veszi figyelembe a régiók közti együttműködési lehetőségek előnyös hatásait. 2. 3. • milyen régiószintekkel számolunk? (a NUTS III szintű régiók közti kereskedelem export, 14 de az őket tartalmazó NUTS II szintű régiónak is javítja a fejlettségét, ám NUTS II régió szintjén nem számít exporttevékenységnek)

A TERMELÉSI TÉNYEZŐK REGIONÁLIS ELTÉRÉSEI, A REGIONÁLIS VERSENYKÉPESSÉG A termelési tényezők térbeli eloszlása A telephelyválasztást befolyásolja: • Input igény, és hozzáférhetőség • Output mennyisége és szállítása A területi munkamegosztást alakító tényező 15

Természeti tényezők • A legkevésbé mobilak • Részben térben helyhez kötöttek • Általában nem bővíthetők, de kimeríthetők, elszennyezhetők Mobilitásuk: • Kitermelt erőforrás szállítása • A telephely költöztetése az erőforráshoz (input helyéhez, vagy melléktermék/hulladék elhelyezése) 16

Munkaerő, humánerőforrás Az ember szerepe a gazdaságban: • Munkaerő • Fogyasztó • Terület (lakóhely) tulajdonosa A munkaerő interregionális áramlásának okai: • Nem gazdasági: – Természeti katasztrófák, háborúk, családi okok, kalandvágy • Gazdasági: – Munkanélküliség, bérszínvonal eltérések, vándormunka/ idénymunka lehetősége, munkakörülmények, presztízs Kit érint? • Magasan kvalifikáltak • Képzetlenek Hatásai: • Elmaradott régióból elvándorlás • Fejlett régióba bevándorlás 17

Tőkejavak A tőke a legmobilabb termelési tényező Formái: • A reáltőke nemzetközi/régióközi áramlása: közvetlen külföldi tőkebefektetés (Foreign Direct Investment - FDI) • A pénztőke nemzetközi/régióközi áramlása: – külföldi portfólió befektetés - tulajdonrész szerzése – Hitelek, segélyek Működő tőke beruházás: olyan nemzetközi befektetés, amelyben az egyik országban székhellyel rendelkező egység a másik országban lévő vállalatban tartós érdekeltséget szerez. Hosszú távú viszony a vállalat és befektető közt - Meghatározó (10 % feletti tulajdonrész!) mértékben befolyásolja a vállalat menedzsmentjét Portfólió befektetés: értékpapírok vásárlása, melyeket a pénzpiacokon forgalmaznak (kötvény, részvény, határidős ügylet, opció. . ) - Nem eredményez közvetlen rendelkezési jogot a fogadó ország vállatában, nem vezet a fogadó 18 vállalat menedzsmentjének elvesztéséhez

A régiók fejlődésének tényezői i) A régió népessége, demográfiai folyamatai – a népesség növekedésének sebessége (fejlett országok: az átlagéletkor növekedése, fejlődő országok: gyors népességnövekedés) ii) Az egy főre jutó jövedelmek regionális trendjei – régiók közti és régión belüli eltérések, vagy kiegyenlítődés – kapcsolat a régió jövedelmi szintje, és a régió mérete között? – földrajzi sajátosságok (USA – EU, észak-dél polarizáció) iii) A regionális gazdaság szerkezeti változásai • ágazatok részesedése a régió kibocsátásában, foglalkoztatási szerkezetében, stb. 19 • az ország egészére jellemző arányokhoz viszonyítva: a régió

A regionális fejlődés négy alapkérdése a régió adottságaihoz illeszkedő húzóágazatok tőke- ill. munkaintenzív Állami, intézményi intervenció (nemzeti, EU, ENSZ, Világbank…) Exportbázis ágazatok + kiegészítő ágazatok 1. Mi okozza a növekedést? 2. Mi köze a gazdasági szerkezetnek a növekedéshez? 3. Tapasztalható-e konvergencia, és tartós-e 4. Mi lehet a gazdaságpolitika szerepe a regionális fejlődésben? Felzárkózás fejlettebb régiókhoz, régión belüli kiegyenlítődés (közlekedés, kommunikáció, tőkemobilitás és agglomerációs előnyök szerepe) 20

A REGIONÁLIS VERSENYKÉPESSÉG Az EU 6. regionális jelentése szerint a versenyképesség fogalma: Vállalatok / iparágak/régiók / nemzetek feletti régiók képessége relatíve magas jövedelem és foglalkoztatási szint tartós létrehozására a nemzetközi (globális) verseny feltételei közt. A versenyképesség nem szűkíthető le a gazdasági növekedés, a gazdaság teljesítményét jellemző makromutatók magas értékére, fontos eleme az életminőséget alapvetően befolyásoló • foglalkoztatottsági szint magas értéke, azaz • a lakosság számára a magas jövedelmek általánosan elérhetők Az országok, régiók, városok versenyképességének jellemzői: • a nyitott gazdaság, • az egy lakosra jutó jövedelem tartósan magas és növekvő értéke, valamint 21 • a magas és nem csökkenő foglalkoztatási ráta.

A versenyképesség mérése Jövedelem: regionális GDP/fő („Gross Regional Product – GRP”) A regionális GDP mérése nem egyértelmű ! GDP ----= Lakosság -----------Foglalkoztatottak a munka termelékenysége (T) Foglalkoztatottak · ----------Munkaképesek · --------Lakosság foglalkoztatási ráta (F) korszerkezeti arány) (K), országon belül azonos fajlagos regionális jövedelem = munkatermelékenység · foglalkoztatási ráta 22

A versenyképesség komponensei Magyarország régióiban GDP ----= Lakosság GDP ------------ x Foglalkoztatottak Munkaképesek ----------x --------Munkaképesek Lakosság 23

A versenyképesség komponensei Magyarország régióiban GDP ----= Lakosság GDP ------------ x Foglalkoztatottak Munkaképesek ----------x --------Munkaképesek Lakosság 24

A regionális versenyképesség modellje (Lengyel I. ): 25

A REGIONÁLIS FEJLETTSÉG TERÜLETI INDIKÁTORAI Demográfiai indikátorok: népesség , népsűrűség szaporodás/fogyás/vándorlás, korösszetétel, várható élettartam …. . Gazdasági jelzőszámok: GDP, értékesítés (ágazatonként is), üzleti szervezetek, tőkeállomány, beruházások, ágazati szerkezet, egyéb (helyi adók, támogatások, önkormányzati bevételek, non-profit szervezetek ) Infrastruktúra Úthálózat (autópálya/főút/kerékpárút/határátkelő), gépjárműpark , lakásállomány, közművek, kommunikációs infrastruktúra Társadalmi jelzőszámok – Foglalkoztatottság, munkanélküliség (regisztrált, tartós…), jövedelem (adóalanyok, SZJA, átlagkereset, segélyezettek. . ), képzettség, iskolázottság, egészségügyi helyzet, biztonság és bűnügyi helyzet alakulása, szociális ellátás, társadalmi részvétel, civil szervezetek Környezet, földrajzi adottságok – Fekvés - magasság, domborzat, klíma, vízrajz, növényzet, távolság határoktól, fővárostól, nagyvárosoktól…. – A környezet állapota: Vízminőség, levegőszennyezettség, talajminőség, védett területek, nemzeti parkok, állat- és növényvilág – Specifikus adottságok: Különleges természeti adottság, különleges történelmi értékek, műemlékek… 26

A települések fekvésének, térkapcsolatainak értékelésére használatos mutatószámok Az ún. egyszerű mutatók a közlekedési infrastruktúra állapotát tükrözik: • autóutak hossza km-ben a településen (területi egységben) • vasútállomások száma • legközelebbi csomópontba való eljutás időigénye Az összetett mutatók több (általában két) tényező együttes hatását vizsgálják, ezek: • egy adott helyszínen (csomópontban) elérhető lehetőségek „értéke” • a telephelyről a fenti helyszín (csomópont) eléréséhez szükséges „költség” (amelyet mérhetünk időben, távolságban, pénzköltségben is) Vizsgálati kérdések: – Mekkora a teljes utazási költsége az egyes helyszínekről az (adott térségben, például Európában fekvő összes fő gazdasági centrumba való eljutásnak – A térkép egyes pontjaiból (helyszíneiről) egy napi utazással (azaz naponta maximum 3 -4 órányi utazással oda- és ugyanennyi idő alatt visszautazva) összesen hány ember válik elérhetővé? – Mennyi lenne a teljes költsége, ha egy adott helyszínről adott nagyságú ( n fős) piacot akarunk elérni 27

TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK MÉRŐSZÁMAI Duál mutató: D = xm / xa , ahol xm az xi értékek átlaga feletti értékekből képzett átlag, és xa az xi értékek átlagánál nem nagyobb értékekből képzett átlag. Robin-Hood-index: a jövedelemeloszlás és a népesség eloszlás eltérése Az összjövedelem hány százalékát kell elvenni a gazdagoktól és odaadni a szegényeknek, hogy kiegyenlítődjenek a jövedelmi különbségek a vizsgált területegységek között, RH = ( i=1. . n xi – fi ) / 2 xi = az i. területegység részesedése (%) az összjövedelem-volumenből fi = az i. területegység részesedése (%) az össznépességből. Hoover-index: a Robin-Hood index általános alakja, tetszőlegesen kiválasztott két jellemző tulajdonság megoszlása (egy területi jellemző megoszlásának időbeli változása mérésére is használják). Krugman-index : A Hoover-index egyszerűsített változata. Két területegység, régió foglalkozási szerkezetének, iparági struktúrájának, stb. összehasonlítására szolgál Balassa-index: B = (qij/ qj ) / ( q i /Q) ahol : qij: i iparág termelése (vagy exportja) j régióban; qj : a teljes ipari termelés (vagy export) j régióban; q i : i iparág teljes termelése (vagy exportja) a vizsgálatba bevont régiókban; Q: a teljes ipari termelés a vizsgált régiókban (tehát Σ j=1…n qj = Q). 28

Lorenz-görbe: A koncentráció ábrázolására és elemzésére szolgál. • a kumulált relatív gyakoriságok (gi) függvényében ábrázolja a kumulált relatív értékösszegeket (yi). Példa: • függőleges tengelyen a lakosság fogyasztási kiadásai megoszlása • vizszintes tengelyen a népesség megoszlása • a lakosság 40 %- a költi el a fogyasztási kiadások 20 %-át, • a lakosság 60 %-a költi a kiadások 35 %-át. Gini együttható: A Lorenz- görbe és a négyzet átlója által bezárt terület, a koncentráció relatív nagyságát jellemzi. Minimuma 0, maximuma pedig 1. 29

Elérhetőségi Index: (accessibility indicator/index ) az i. telephely „közelsége” az összes többi helyszínhez/csomóponthoz) Ai = j g(Wj) f(cij) ahol: i: a telephely jele, j: az elérendő egyéb település jele – Wj : a j. településen rendelkezésre álló tényező/lehetőség – cij : az i. telephely és a j. település közti távolság, – g(Wj ): a rendelkezésre álló tényező/lehetőség értéke (aktivitási függvény) – a tényező – növekvő függvénye – f(cij ): az i. telephely és a j. település közti távolság leküzdésének „költsége”, azaz a cij távolság értékelése (impedancia függvény) – ez a távolság növekedésével csökkenő érték! – Ai magas értéke az adott telephely kedvező elhelyezkedését, kedvező elérhetőségét jelenti. – Példák: • jelölések: Wj : a lakosság v. fogyasztók száma, v. a terület GDP-je cij = a km-ben vett távolság 30

Példák: • jelölések: Wj : a lakosság v. fogyasztók száma, v. a terület GDP-je cij = a km-ben vett távolság (Schürmann et al. , 1997, Wegener et al, 2002 31

Periferialitás két alapvető tényező: • a jelentős távolságok okozta költségnövekedés ( nyersanyagok, és fogyasztói javak szállításában –üzleti szervezetek, lakosság számára) • a sűrűn lakott területek agglomerációs előnyeinek hiánya 32

Periferialitási indikátorok Két csoport: • Az gravitációs modell módszertana szerint : a „gazdasági” vagy „piaci” potenciált méri. – gazdasági aktivitási potenciál a gazdasági centrumokhoz való közelség, és ezen gazdasági centrumok „gazdasági mérete v. tömege” függvénye. A vizsgált helyszín gazdasági potenciálja az egyes centrumokra vonatkoztatott potenciáljainak összegeként adódik. – Az ilyen indikátorok alapján a térről olyan térkép készíthető, amely az agglomeráció gazdasági előnyeit hangsúlyozza, és meredekebb gradienseket eredményez a „magterületek”, központi térségek közelében, mint amilyeneket csupán az utazási költségekkel számolva kapnánk. • Az „utazási idő vagy költség”, illetve a „napi elérhetőség” mutatói (domináns: modern GIS szoftverek megjelenésével ) Vizsgálati kérdései: – Mekkora a teljes utazási költsége az egyes helyszínekről az (adott térségben, például Európában fekvő összes fő gazdasági centrumba való eljutásnak – A térkép egyes pontjaiból (helyszíneiről) egy napi utazással (azaz naponta maximum 3 -4 órányi utazással oda- és ugyanennyi idő alatt visszautazva) összesen hány ember válik elérhetővé? – Mennyi lenne a teljes költsége, ha egy adott helyszínről adott nagyságú ( n fős) piacot akarunk elérni 33

Példa gazdasági potenciálra • Az első megközelítésre lehet példa a Keeble-féle gazdasági potenciál, amelyet az alábbi képlettel számítunk ki: • EPi = j ( Wj /cij) • ahol i a vizsgált telephely, j = 1, 2, . . n az elérhető gazdasági centrumok, Wj a j. centrum gazdasági potenciálja (piacmérete, GDP értéke, stb. ) és cij az i telephely és a j centrum közti távolság. • Keeble közli az európai nagyvárosokra kiszámított Gazdasági Potenciál értékek térképét: 34

Európai nagyvárosokra számított Gazdasági Potenciál (Keeble) 35

Standardizált periferialitási index: A Gazdasági Potenciál alapján kiszámítható a standardizált periferialitási index (Copus A K, 1999 ): pi = 100 (EPmax – EPi) / (EPmax- EPmin ) ahol: • EPi : az i-edik területegység gazdasági potenciálja • EPmax illetve EPmin a térségben lévő legnagyobb illetve legkisebb gazdasági potenciál-értékek. • Az index ilyen módon 0 -100 közötti skálán méri, hogy az adott (i-edik) helyszín/ területegység gazdasági potenciálja mennyivel marad el a térség legnagyobb gazdasági potenciáljától, a térségben lévő maximális gazdasági potenciálkülönbséghez viszonyítva. • Minél kisebb a pi index (azaz minél közelebb van 0 –hoz) annál közelebb van a térség potenciálja a maximális potenciálhoz, azaz annál kevésbé jellemzi periferialitás az adott helyszínt. 36

Európa 1996 -beli periferialitási indexei Európa 1996 -beli – a GPD ECU-ben mért értéke alapján számított gazdasági potenciálok segítségével – számított periferialitási indexeit ábrázolja az alábbi térkép, NUTIII szintű régiókra, mint területegységekre nézve. 37