HAT16 1 00436 Iregszemcsei Dek Ferenc ltalnos Iskola

HAT-16 -1 -00436 Iregszemcsei Deák Ferenc Általános Iskola, 7. évfolyam 2017. 05. 24. - 05. 27.

3. nap Torockó • Torockó (románul Rimetea) község Romániában Fehér megyében. Egykori bányászváros, a Székelykő hármas csúcsa alatt, lakói betelepült székelyek. A település Erdély legnyugatibb székely végvára, és talán egyik legszebb faluja. • 1999 -ben Torockó Europa Nostra-díjat kapott a kulturális örökség megőrzéséért

Torockó vízimalom • A század elején még öt vízimalom működött Torockón, ma a falu területén egy maradt fenn. Ha szeretnénk ellátogatni a vízimalomhoz, a 48 -as házszámot keressük, Both Miklós asztalosmester portáját, ennek hátsó udvarán található a Kárpátmedence legkorábbi felül csapos patakmalma, egy igazi építészettörténeti ritkaság.

Torockó tájház • A központban található tájházban megismerhetjük a település történetét, bányászatát, népviseletét, népművészetét.

Nagyenyed Bethlen kollégium • A Bethlen Gábor Kollégium Nagyenyeden található, a város főtere és a polgármesteri hivatal közelében, a vártemplommal szemben. • 1662 októberében, Bethlen János kancellár javaslatára, I. Apafi Mihály erdélyi fejedelem rendeletet adott ki a gyulafehérvári akadémiának Nagyenyedre való áthelyezésére. • Híres tanárai és diákjai: Áprily Lajos, Kőrösi Csoma Sándor, Sütő András, Vass Albert.

Bethlen Gábor • Bethlen Gábor erdélyi fejedelem, I. Gábor néven magyar király, a 17. századi magyar történelem egyik legjelentősebb személyisége. Báthory, amikor a Habsburgokkal akart szövetségre lépni, szembefordult vele, és magát választatta fejedelemnek. Uralkodása alatt megszilárdította Erdély helyzetét, az ország gazdasága és kulturális élete egyaránt fejlődésnek indult – ezt az időszakot gyakran „Erdély aranykora” néven említik.

Nagyenyed vártemplom • 1780– 1849 között a város az erdélyi református egyházkerület püspöki székhelye volt. • A templom épületében több építészeti stílus keveredik: román stílű torony, egyszerűsített késő gótikus templomkülső eredetiben megmaradt szentéllyel, valamint egyszerűsített késő barokk, háromhajós templombelső.

Torockószentgyörgyi vár • A falutól mindössze két kilométerre találhatók Erdély egyik legimpozánsabb középkori várának romjai. Meredek sziklafalakkal emelkedik a Havas-patak völgye fölé. • A vár az Ákos nemzetséghez tartozó Thoroczkay család történetével fonódik össze. • a székelyek betelepítése és Aranyosszék létrejötte után Thoroczkay Ehellös átadja a királyi várat a székelyeknek.

4. nap Gyulafehárvár • Gyulafehérvár vagy III. Károly magyar király után Károlyfehérvár (románul Alba Iulia) város Romániában. Erdély ősi történelmi fővárosa, a Gyulafehérvári főegyházmegye székhelye, egyúttal a román ortodox egyház erdélyi székvárosa. 1542 és 1690 között az Erdélyi Fejedelemség fővárosa.

Gyulafehérvári vár • A vár már 997 -ben létezett: I. István a vár egyik kapujára szegeztette ki Koppány testének egy darabját. A tatárjárás pusztításai után a vár 1469 ig elég gyenge állapotban volt, ekkor Mátyás király rendeletére földig rombolták. • A török háborúk során a vár súlyosan károsodott, ezért a Habsburgok 1715 -1738 között új, Vaubanrendszerű, csillag alakú erődítményt építettek. • A várnak két bejárata van, az Alsó- és Felső-Károly -kapu. A Felső Károly-kapun III. Károly lovas szobra és Ausztria címere található.

Déva vára • A Maros völgyében fekvő várost a 371 méteres, vulkanikus eredetű Várhegy uralja. A megejtő magasságú s a környékről is messziről látható várat a 13. században kezdték építeni. Napjainkban fölvonóval vagy gyalogosan közelítheti meg a látogató

Arad • Arad (románul: Arad) város Romániában, Arad megye székhelye. • Arad neve a magyar településnevek túlnyomó többségéhez hasonlóan puszta személynévből keletkezett. Valószínűleg Arad, Urod, Orod lehetett az itteni várba I. István által az Ajtony vezér fölötti győzelme után kinevezett első ispán neve.

• Az 1848 -49 -es szabadságharcban a honvédsereg a várost 1849. június 28 -án foglalta el. 1849. augusztus 17 -én Damjanich János feladta a várat. Itt végezték ki 1849. október 6 -án az aradi vértanúkat. A helyet 1881 -ben kőobeliszkkel jelölték meg. A vértanúk városközpontban állt emlékművét, Zala (Mayer) György Szabadság szobrát 1922 ben a románok ledöntötték, és csak 2004 -ben állították fel újra (nem az eredeti helyén, a Főtéren, hanem a Tűztorony előtti egykori madárpiacon.

Aradi vértanúk emlékművei Aradon Obeliszk Szabadság szobor