Harmadik Kor Egyeteme Miskolc Alaptvny 3519 Miskolc Kiss

Harmadik Kor Egyeteme Miskolc Alapítvány 3519 Miskolc, Kiss József u. 46. Tel. : 06 -20/4312806 e-mail: lano@chello. hu honlap: www. harmadikkoregyeteme. hu Az öregség, az öregedés, az öregedő ember szociális és pszichikai összefüggései Dr. Dobos László 3. KEMA Kuratórium elnöke Miskolc 2016. január 12.

I. Hazai és nemzetközi előzmények: 1. Külföldi és hazai gondolkodók az életkor változásairól: a, „az életkor változás kutatások főleg a gyermekkor és fiatal felnőttkor történéseire irányultak, a szakemberek többsége az érett felnőttkort és időskort statikusnak, változatlannak tartották” (Pogány Judit 1998. ) b, A gerontopszichológia mint önálló, interdiszciplináris kutatási terület a pszichológián belül az utóbbi évtizedekben ment át látványos fejlődésen (mindössze 1 -3 %-a a pszichológiai kutatásoknak!). Hollandiában 1999 -től külön szakfolyóirat jelenik meg!

I. Hazai és nemzetközi előzmények: 1. Külföldi és hazai gondolkodók az életkor változásairól: c, B. Neugarten: „fiatal öregek” rétegéről beszél: megfelelő szellemi aktivitás, fizikailag egészségesek. „…. . minden életkort meg lehet tölteni értelemmel (2003. B. Neugarten) d, „Öregedésünket” Judith Viorst (2002. Bp. Szükséges veszteségeink) három fázisra osztja: - fiatal öregkorra (65 -75 év) - középső öregkorra (76 -85 év) - öregkorra (86 év felett) „Öregedésünket minőségileg nem veszteségeink, hanem veszteségeinkkel szembeni attitűdjeink határozzák meg” (J. Viorst 2002. )

I. Hazai és nemzetközi előzmények: 1. Külföldi és hazai gondolkodók az életkor változásairól: e, Robert Peck (társadalomkutató 1968. Chicago) szerint: „alapkérdés, hogy az öregedést ellenségként kezeljük-e, vagy tanítómesterünkként, akivel elfogadható kompromisszumokat kötünk” f, Dörner (Bonn 1984. ) írja le: „a közvélemény magatartását sok esetben a deficit modell határozza meg” – „mire válik képtelenné az idős ember – mit veszített el” g, Hézser Gábor (Bp. 2001. ): vizsgálódásának középpontjában nem a deficit modell áll – új tájékozódási pontokat határoz meg: - nem a deficit modell (hiányok) állnak középpontban - az öregség nem állapot, hanem folyamat (öregséget felváltja az öregedés, az öregedő ember) - az öregedés folyamata szociális és biológiai összefüggéseiben valósul meg

II. Mit jelent a „nem deficit és nem állapot, hanem folyamat az öregség? ”: a, Az öregség nem deficit: A szemléletváltás középpontjában a „mit nem tud helyett a mit tud, és milyen lehetőségek vannak. F. Erikson: (Életciklus 1997. ) fejlődés elméletében az öregedés egy új szakasz, melyre jellemzőek: „érett szellem, felhalmozott tudás, elfogadó megértés, érett bölcsesség, döntés hozatal” „képes a soron következő nemzedéknek tudást átadni!”

II. Mit jelent a „nem deficit és nem állapot, hanem folyamat az öregség? ”: b, Az öregség nem állapot, hanem folyamat: Gyökössy Endre: (Életápolás Bp. 1963. ) megállapítása: „kétségtelen, az öregedés nem betegség, még csak nem is állapot, hanem folyamat” Gyökössy Endre szerinti négy élettartam: - kronológiai (személyi igazolvány szerinti) - biológiai (közérzetünk és az orvosi leletek beszélnek róla) - pszichológiai (életünk árulkodik róla) - társadalmi (mert nem mindegy, mikor és hol öregszünk)

II. Mit jelent a „nem deficit és nem állapot, hanem folyamat az öregség? ”: c, Debrecenyi Károly (Személyiségfejlődés: Életfogytiglan) Semmelweis Egyetem Bp. 2004 megállapítása: „… a szellemi képességek változása, vagy megőrzése nagymértékben attól függ, hogy az illető mennyire élt szellemi életet és ezt milyen mértékben tartotta fenn később is!” d, Michael Cole és Sheila Cole (SE Bp. Párbeszéd 2004) „az öregedés egy olyan folyamat, amely nem csak visszafelé, hanem előre is utat kínál”

III. Az öregedési folyamat biológiai, pszichikai és szociális összefüggései: a, Biológiai (testi és szervi) változások: A biológiai hanyatlás – alig észrevehető formában – már a harmincas évektől megkezdődik! Ez mindig egyéni függő is! (egyesek gyorsan, mások lassan öregszenek) Mik a legfeltünőbb jelenségek? Csökkenések? (folyamatosság) - anyagcsere folyamatok (20 %-al) - vitálkapacitás (50 %-al) - érzékszervi érzékenység (látás, hallás 40 -60 év között) - bőr rugalmasság, végtagok izomzata, csontok törékenysége Hézser Gábor szerint: „kialakítható olyan életmód, amely elegendő mozgást biztosít és nem túlterheléshez vezet – lassíthatja a folyamatot. ”

III. Az öregedési folyamat biológiai, pszichikai és szociális összefüggései: b, Pszichikai (lelki, szellemi) változások: Függnek a személyiségbeli adottságoktól is és a felnőttkorban kialakított életviteltől Fontosabb változások: - Szellemi képesség: Korábbi vélemény: „az öregedő ember intellektuális képessége folyamatosan leépül” Új pszichológiai vélemény: (XX. század vége, XXI. század eleje): „az öregedő ember szellemi képességeinek megmaradása attól függ, hogy élete során mennyire szokott hozzá a szellemi munkához és ezt mennyire tartja továbbra is fenn”

III. Az öregedési folyamat biológiai, pszichikai és szociális összefüggései: b, Pszichikai (lelki, szellemi) változások: - Tanulási képesség: Korábbi vélemény: „az öregedő ember már nem tud tanulni” Újabb vizsgálatok: „az öregedő ember másként tanul, mint a fiatalabbak” Fontos szerepet játszik a motiváció! Miért kell nekem ezt megtanulnom? ” Fontos, hogy a tanulandó anyag áttekinthető legyen, ábrákkal, fotókkal. Az öregedő ember mélyebb, alaposabb megértésre törekszik.

III. Az öregedési folyamat biológiai, pszichikai és szociális összefüggései: b, Pszichikai (lelki, szellemi) változások: - A személyiségben bekövetkező változások: A személyiség változásokért nem kizárólag az életkor változás felelős – mint azt korábban gondolták. A környezet kontroll funkcióinak elmaradása – elnézőbbek az időskorúakkal, néha „el is várják az idősektől”, hogy „alul teljesítsenek” – így lesznek „aranyos”, „bolondos” öregek!

III. Az öregedési folyamat biológiai, pszichikai és szociális összefüggései: - Szociális változások: Téves felfogás: „az öregedő embernek nincs szüksége páros kapcsolatra!” Sokáig a szociálpszichológia tanítása is: „öregséggel a szociális kapcsolatok csökkennek!” „kötetlenség elmélete”: „az idős ember akkor érzi jól magát, ha egyedül maradhat” Újabb kutatások: (XX. század vége, XXI. század eleje) „az idősödő embernek is szüksége van aktivitásra, ami a „páros kapcsolatokat” is jelentik” A társas kapcsolatban élő idős emberek magasabb életkort élnek meg!

III. Az öregedési folyamat biológiai, pszichikai és szociális összefüggései: - Az öregedő emberek szexuális élete – „nem lehet tabu téma” – öregedés folyamat!: Függ a párkapcsolat erősségétől! Jó párkapcsolat esetében magas korig megmarad! Reimann szerint: az öregedés nem csak folyamat – hanem feladat is! A szexust bizonyos idővel a „lelkiség” váltja fel: gyöngédség, meghittség, „simogatás” szemmel (pl. : az új, a pozitív változások észrevétele, dicséret, elismerés, esti séta, stb. ) Ezzel szemben Gyökössy szerint: „a szexuális vágy és a szexuális tevékenység a halálig is eltart(hat)” Néhány lehetséges tanács az öregkori szexuális élethez: a párok továbbra is legyenek vonzóak egymásra az „elhanyagolás, elhagyja magát” – azt üzeni „úgyse érdemes” – ez önfeladás

IV. Az öregedés, mint individuális folyamat: Reimann szerint is: „teljes mértékben felelősek vagyunk öregkorunk méltóságáért, vagy méltatlanságáért!” Az idősek életerejét három fő tényező befolyásolja: - alkati adottságok - fizikai egészség - sorskönyv típus Eric Berne (Sorskönyv Bp. 1997. ) szerint: „ismerünk nyolcvan éveseket, akik vidáman futnak, mint a nyúl és testi-lelki roncs negyveneseket!” Butler R. (New York 1975. ): „az öregek hozzájárultak és hozzájárulnak saját sorsukhoz” Fisher szerint: „az élénk személyiségek, akik fiatalon és idősen is derűsek, boldogok, elevenek” Az öregedés előhívhat egyedileg új képességeket (szunnyadó kompetenciák) pl. : bölcsességet, nagyobb szabadságot, innovációt,

IV. Az öregedés, mint individuális folyamat: Az öregedés nem egyirányú: Általános vélekedés, hogy az öregedés sok veszteséggel jár, pl. : elveszti egészségét, embereket – akiket nagyon szeretet, munkáját, kapcsolatait, státuszát, a szükségesség tudatát (nem lehet rá számítani) Riemann szerint: „Az öregkor nem csupán betegség, befejezés vagy várakozás a halálra” Jó öregkort élhetnek az újjászervezők, az aktív életet élők, a speciális érdeklődés felé fordulók. Viorst szerint (Szükséges veszteségek Bp. 2002. ): „könnyebb megöregedni, ha nem unatkozunk és másokat sem untatunk, tervezünk és emberek vannak körülöttünk”

IV. Az öregedés, mint individuális folyamat: Butler szerint: „jó megtanulni nem törődni az idővel, hanem megtanulni átélni a pillanatot” – amikor tudunk örülni a gyermek kacagásnak, a napsugár fényének, a virágzó növénynek, a tavasz illatának, a méhek zsongásának, stb. A múlt vizsgálata: az egy nagy feladata az idősödési folyamatnak – az életünk számbavétele nem vezethet a kétségbeeséshez – megállapíthatjuk: - életünk egyedi - egyetlen folyamat melyben még a tökéletlenségeknek is meg van a maga értelme és értéke El kell fogadnunk azt a tényt, hogy „magunk vagyunk felelősek saját életünkért” (Erikson)

V. Az öregedésre való felkészülés: Jung (Gondolatok az életről és halálról Bp. 1998. ) szerint: A legmélyebb felkészületlenséggel lépünk az élet délutánjába. …életünk délutánját nem élhetjük meg ugyanazon programmal, mint a délelőttöt, mert ami délelőtt sok, az estére megfogyatkozik, s ami délelőtt igaz, az már estére nem” A nyugdíjazás előtti és utáni időszak nagy kihívás az egyénnek, az embernek! - Ki? Kik? Készítik fel a munkavállalót az új életszakaszra, a veszteségek elviselésére? - Ki? Kik? Készítik elő az idősödés folyamatát, annak művészi megélésére? - Ki? Kik? Közvetítik a XXI. századi gerontológia, gerontopszichológia hazai és nemzetközi tanításait, üzeneteit? - Egy lehetséges válasz: „az életen át tartó tanulás az idősödés folyamatában (LLL)”

V. Az öregedésre való felkészülés: Debrecenyi szerint: (Személyiségfejlődés: Életfogytiglan Bp. 2004. ): „kapcsolatok, kapcsolatok és megint csak kapcsolatok! Ez talán a legfontosabb segítség a nyugdíjazás utáni esetleges depresszió ellen” Riemann szerint: „Minden ami az életben előkészületlenül éri az embert, mélyebben vagy keményebben sújtja” Az előkészületekre Riemann a következőket ajánlja: - leghamarabb anyagilag kell felkészülni (biztosítás, takarékosság, végrendelet, stb. ) - egészségileg: időnként orvoshoz menni, szűrővizsgálatok, prevenció - egészséges életmód: sportolás, testsúly, étkezés - önmagunkra való figyelés: aktivitás, önmegvalósítás, társas kapcsolatok, közösség jövőkép, „bakancslista” (előadói kiegészítés)

V. Az öregedésre való felkészülés: Riemann szerint: „Az embernek legkésőbb élete delén kell gondolkodnia, milyen lehet majd az élete, ha gyermekei elkerülnek otthonról” Az öregedési folyamat egy állandó „leckéje” az „elengedés” megtanulása, túlélése. Riemann szerint: az elengedésben , a búcsúvétellel együtt az öregedés folyamatában megjelenhet egy új képesség is: - alkotó – konstruktív Lehetőség az öregedés folyamatában a „kiaknázatlan tehetségek, olyannal való foglalkozás létjogosultsága, ami értéket nem, de örömet jelent az idős embernek.

KÖSZÖNÖM MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET! Honlap: www. harmadikkoregyeteme. hu