HANNIBL Kr e 247 183 A legjelentsebb pun

HANNIBÁL Kr. e. 247 - 183 A legjelentősebb pun hadvezér Sokat idézett példája azon hadvezéreknek, akik csatákat tudtak nyerni, de háborút nem.

Gyerekkortól a hadvezérségig Hannibál az egyik legjelentősebb pun hadvezér, Hamilkár Barkasz fia volt. Még gyermekként követte apját Hispániába, ahol annak halála után sógora, Hasdrubál vette át a fővezérséget. Hasdrubál meggyilkolása után (Kr. e. 221) a sereg követelésére Hannibál vette át a parancsnokságot.

Róma ellen Hannibál felismerte, hogy a Rómával régóta fennálló ellenségeskedést döntésre kell vinnie, ám erre Hispánia alkalmatlan helyszín lesz. Miután Kr. e. 219 -ben megtámadta és több hónapos ostromot követően bevette Saguntumot, Róma és Karthágó között kezdetét vette a második pun háború. Hannibál merész húzással úgy döntött, az ellenséget, akivel nem boldogul Hispániában, és uralja a tengert, Itáliában kell legyőzni.

Róma ellen Számos nép képviselőjéből összeálló seregét Gallia déli részén át vezetve szárazföldön át közelítette meg Itáliát, majd átkelt az Alpokon. A kb. két hétig tartó hadmozdulat sok nehézséget okozott a seregnek.

Róma ellen Hannibál úrrá tudott lenni ezeken, valamint ki tudta használni azt, hogy lovassága sokkal harcképesebb volt, mint a rómaiak hasonló fegyverneme. Hannibal útja: Cartagenától Itália lerohanásáig, majd Zámáig.

Róma ellen Az első összeütközésre Ticinusnál került sor, majd Kr. e. 218 decemberében a terbiai csatában legyőzte a meggondolatlan Sempronius seregét, bár (főként a gyalogosokat tekintve) a rómaiak jelentős fölényben voltak. A következő év nyarán egy egész római hadsereget csalt tőrbe a Trasimenus-tónál. Kr. e. 216. augusztus 2 -án Cannae mellet aratta legnagyobb és leghíresebb győzelmét. A 2. pun háború helyszínei

A hanyatlás A sikerek mellett megmutatkozott legkirívóbb hibája: kitűnő taktikus volt, de stratégiája nem állta meg a helyét. A megnyúlt utánpótlási útvonalak miatt tudta, hogy nem kaphat segítséget sem élőerő, sem ostromgépek formájában, így Rómát nem vette ostrom alá, de erősen bízott abban, hogy maga mellé tudja állítani az itáliai idegen törzseket. Ezen számítása nem vált be, mégis sokáig ragaszkodott elképzeléséhez. Mindeközben a rómaiak halogató hadviselést folytattak ellene, melyet a „felperzselt föld” harcmodorral kombináltak. Miután Scipio Africanus meghódította Hispániát és átkelt Afrikába, Hannibált hazarendelték. Ő többször is békét kért Scipiotól, de az visszautasította. Kr. e. 202 -ben a zámai csatában döntő vereséget szenvedett.

Halála A vereség után elmenekült, majd különböző hellenisztikus uralkodók zsoldosaként szolgált. A rómaiak mindent megtettek kézre kerítése érdekében, s miután egy árulást követően nyomára bukkantak, Hannibál megmérgezte magát. Született: i. e. 247. , Karthágó, Tunézia Meghalt: Gebze, Törökország Házastárs: Imilce Szülők: Hamilkar Barkasz Testvérek: Hasdrubal, Mago Barkasz