Halmazllapotok Gz folyadk szilrd A levegvel telt veghengerbe

Halmazállapotok Gáz, folyadék, szilárd

§ A levegővel telt üveghengerbe brómot csepegtetünk. § A bróm illékony, – azaz könnyen alakul gázhalmazállapotúvá. § A hengerben a levegő részecskéi keverednek a bróm részecskéivel

Mire következtethetünk mindebből? § Az anyag nagyon kicsi részecskékből épül fel § Ezek a részecskék nem folytonosan töltik ki a teret ( a részecskék között üres helyek vannak) § A részecskék állandó, rendezetlen mozgást végeznek A részecskék mozgását hőmozgásnak, az ennek következtében létrejött szétterjedést pedig diffúziónak nevezzük.

A gázhalmazállapot

A gázok „szerkezete” A gázok részecskéi között nincs kémiai kötés § A részecskék között - az ütközésektől eltekintve- nincs kapcsolat – A gázok részecskéi egymástól függetlenül, szabadon mozoghatnak – Egyenes vonalú mozgást végeznek, mindaddig, míg egymással, vagy az edény falával nem ütköznek § A részecskék a tároló faláig terjedhetnek – Felveszik az edény alakját, nincs önálló alakjuk – Kitöltik a rendelkezésre álló teret, nincs önálló térfogatuk. § A részecskék között sok az „üres hely” – A gázok nagymértékben összenyomhatók – A három halmazállapot közül a gázokban a legnagyobb a rendezettlenség

A folyadék halmazállapot

A folyadékok „szerkezete” A folyadékok részecskéi között gyenge kémiai kötések működnek § A részecskék között gyenge kapcsolat van – A folyadékok szerkezetében kismértékű rendezettség van § A részecskék nincsenek helyhez kötve. – Gördülő mozgást végeznek § A folyadékok részecskéi csak kis mértékben távolodhatnak el egymástól, – önálló térfogattal rendelkeznek § A folyadékok részecskéi között kevés az „üres hely” – A folyadékok kismértékben összenyomhatók § A folyadékok részecskéi a tároló faláig terjedhetnek – Felveszik az edény alakját, nincs önálló alakjuk

A szilárd halmazállapot

A szilárd anyagok szerkezete A szilárd anyagok részecskék között erősebb kémiai kötések működnek § A részecskék között erősebb kapcsolatok alakulnak ki – A szilárd anyagokban nagyfokú rendezettség figyelhető meg – A részecskék közötti kötések meghatározzák a részecskék elhelyezkedését, önálló alakkal rendelkeznek § A részecskék helyhez kötöttek – A részecskék egy adott pont körül rezgőmozgást végeznek § A részecskék nem távolodhatnak el egymástól – Önálló térfogattal rendelkeznek § A részecskék között minimális szabad hely van – A szilárd anyagok összenyomhatósága elhanyagolható

A szilárd anyagok csoportosítása § A szilárd anyagok egy része kristályos § A kristályokat síklapok határolják, mértani testeknek tekintjük § A kristályban a részecskék szabályos rendben helyezkednek el § A kristálynak azokat a pontjait, melyekben részecskék vannak rácspontoknak nevezzük. § A kristályos anyagoknak meghatározható olvadásponjuk van

Példa néhány kristályrácsra

A nem kristályos anyagok § A kristályráccsal nem rendelkező anyagokat amorf anyagoknak nevezzük § Külső alakján nincsenek szabályosan elhelyezkedő síklapok § A részecskék közt nincs szabályos rendezettség § Nincs olvadáspontjuk, melegítve lágyulnak

Néhány amorf anyag § § Üveg Nemesopál Faopál Obszidián

Halmazállapotok egymásba alakulása § Az anyagok halmazállapota fizikai tulajdonság § A különféle halmazállapotú anyagokban a részecskék összekapcsolódási módja , a kapcsolódás erőssége tér el egymástól § Ha megváltozik a kapcsolódás módja, akkor megváltozik a halmazállapot is

A változás minősége § Halmazállapot-változás során az anyag a környezetével lép kölcsönhatásba § Megváltozik az anyag szerkezete § Emiatt az anyag néhány tulajdonsága (pl: szín, alak, hőmérséklet) megváltozhat § Az anyagot felépítő részecske szerkezetében azonban nem történik változás § Az anyag összetétele nem változik § Új anyag nem keletkezik § Azt a változást, mely során az anyag néhány tulajdonsága megváltozik, de új anyag nem keletkezik fizikai változásnak nevezzük. § A halmazállapot-változások fizikai változások

Halmazállapot-változások § § § Olvadás: szilárdból folyékony Fagyás: folyékonyból szilárd Párolgás, forrás: folyékonyból gáz Lecsapódás: gázból folyékony Kristályosodás: gázból szilárd Szublimáció: szilárdból gáz

Összefoglalva