Hallssrltek kiejtstantsa 1 Trtneti elzmnyek n Gygypedaggia trtnet

Hallássérültek kiejtéstanítása 1.

Történeti előzmények n Gyógypedagógia történet n n Süketek, némák, süketnémák – legrégebbi időktől kezdve említik ( Biblia, Korán, görög-római írások) Arisztotelész – siket=őrült Reneszánsz – emberközpontú filozófia, segítségnyújtás, fejlesztés Egyéni tanítások – XVI. sz. - papok, orvosok, tanítók, már írásos nyoma van

n Juan Pablo Bonet ( Spanyolország) n n n Természetes jelek, nyomtatott betűk, ujj-abc-vel mgh. , mshg Olvasás fontos szerepe, olvasástanításában a „hangoztató” módszert alkalmazta. Az írott betűképet egyeztette a tárgyakkal illetve a rajzok képeivel DE NEM HASZNÁLJA a szájról olvasás módszerét („azt nem lehet megtanítni”)- ha mégis, az Isteni csoda Műve magyarul is megjelent, módszerének elemei megtalálhatóak a váci siketnéma intézet első ig. -jának, Simon Antalnak 1808 -ban megjelent, Igaz mester c. munkájában. Írás, olvasás, kiejtéstanítás az általa feldolgozott módszerint zajlik

n Wallis (Anglia) n n 160 -as évek Beszédre tanít, hangok nyelvállását, ajakállását tanítja Tanításában alkalmazza a jelbeszédet, az írást, az olvasást Amman (Hollandia) n n n n Módszertani könyvet is ír: A beszélő süket Szemléletes és részletező módszertani leírás Elmei 300 év távlatában is megtalálhatóak a kiejtéstanításban Suttogott és hangosan ejtett szavak megkülönböztetése Zönge érzékeltetése garatfőn Kiejtés összekapcsolása írással, olvasással Megragadó módszer – még a korszerű aud. -verb. fejlesztésben is

n n XVIII. sz. intézményes fejlesztés 1770. Párizs – – francia iskola -de l’Eppée – az első mesterséges jelnyelv kidolgozója n Tőle erednek a manuális/jelnyelvi beszédoktatási módszerek n n Nem ujj abc-t használt, hanem kidolgozta a rendszeres jeleket, nem hangok, hanem fogalmak jelei Szerinte így feltétlenül megérti a fogalmakat Azt akarta, hogy a világon mindenütt tanítsák, így kialakuljon egységes nyelv, amivel mindenhol megértik egymást. Foglalkozott a szelekció, a differenciálás gondolatával is, a tanulókat képesség szerint az osztályokon belül csoportokba rakta, mindenki a megfelelő mennyiségű és minőségű tananyagot tanulta

n 1778. Lipcse – német iskola - Samuel Heinicke – hangos beszéd oktatásának úttörője n n n Hangos beszéd oktatását tűzte ki célul a siketek oktatásában Írás, olvasás, kiejtéstanítás, szájról olvasás módszereit alkalmazta Őse az orális beszédtanítási irányzatoknak, különösen a vizuális – orális módszernek

n 1779. Bécs – bécsi iskola – F. Stork és J. May – jelnyelv és hangos beszéd tanítás vegyes módszerének alkalmazása – bécsi vegyes módszer n n n Ismeretszerzéshez a jelnyelvet, a fogalmak rögzítéséhez a hangos beszédet, az érintkezés eszközének az írást alkalmazták Nem vették át a szájról olvasást Őse a bilingvalizmus illetve a totális kommunikáció módszereinek

n 1802. – Vác – Cházár András, Simon Antal, Schwarzer Antal n n n Bécsi vegyes módszerrel kezd, nincs szo. 1870. Fekete Károly – bevezeti a német iskola módszereit, külön tantárgya szájról olvasás XIX. sz. - terjed a hangos beszédre tanítás módszere (1880. Miláno- siketnéma intézeti tanárok világkongresszusa- határozat elfogadása a hangos beszéd mellett. Indoklás: társadalomba való visszakerülés)

n Hazánkban is egy sor kiejtéstanítással foglalkozó munka jelenik meg n Borbély Sándor n Istenes Károly n Lett József (kecskeméti siket iskola ig. , A maga idejében, de manapság is korszerű nézetei voltak: a siketek szellemi fejlődésének törvényszerűségei azonosak a hallóékkal, minden gy. kultúrától és nyelvtől függetlenül a nyelvi fejlődésnek ugyanazon a szakaszain keresztül) n n n Bárczi Gusztáv Murányi Antal Kiejtéstanítás, hangképzés, hangkapcsolatok Ekkor jelennek meg a hazai siketoktatás módszertani kiadványaiban a nyelvészet, fonetika eredményei XX. sz. eleje – sorra alakulnak intézetek, ahol a hangképzésre, kiejtéstanításra, gyakorlati fonetikára épülő beszédtanítási módszerekkel oktatnak

n Hallásnevelés n n n Bárczi Gusztáv(1890 -1964) – hallásnevelés területén nemzetközi elismerést szerzett Módszere: „hallásébresztés-hallásnevelés” – együttesen alkalmazta az akusztikus és a taktilis érzékelést. Ma is modern módszertani elve, hogy nem elszigetelt beszédhangok és szótagok gyakorlására építette módszerét, hanem jelentéssel bíró értelmes szavak csoportjait alkalmazta. Hallásnevelésben fontos szerepet kap a kommunikáció Fontosnak tartotta a beszédritmus és dinamika alkalmazását a gyakorlásban

n n n A hallásnevelés gondolata elindul már a francia, német és bécsi iskola alapításával egy időben. Keresték a hallásmaradvánnyal rendelkező tanulóknál a hallásfejlesztés lehetőségét és felhasználását a beszédtanításban. Hard – orvos, Párizs – lehet fejleszteni a hallást Urbantschisch – Bécs, fülészorvos – hallásfejlesztési kísérleteket tett, megkísérelte felmérni a tanulók hallásállapotát, és ezzel bizonyítani a hallástréning „hallásfejlesztő” hatását (saját fejlesztésű, fújtatóval ellátott harmonika, amire Mo. -n is érdeklődést mutattak. Roboz József utazott Bécsbe. 1898/90. tanévben 25 részleges hallással bíró növendék 3 csoportban, naponta félórás hallási gyakorlatot végzett)

n Hallókészülékek megjelenése n n n Robbanásszerű fejlődés Ewing házaspár (Anglia) –kezdetben szo. -ra alapoz, de később már hallásra, tőlük indult a korai diagnózis és korai hallásnevelés módszerének kidolgozása és első alkalmazása Cochleáris implantátum