Hallod hogy dbrgnk A multik s a kkvk
Hallod, hogy dübörgünk? – A multik és a kkv-k szerepe az exportban Kerekes György, elnökhelyettes, Nemzeti Külgazdasági Hivatal
Almaszeletelés • Európában a második a GDP-hez viszonyított külkereskedelmi többlet • (miért van egyáltalán 2007 óta? ) • Konszenzus: a növekedés forrása még évekig az export lehet Támogassa az állam az exportot Nem egyszerű meghatározni, hogy hol kellene az államnak beavatkoznia. Kezdjük el vékony szeletekre bontani az almánkat, és kiderül, hogy kompót lesz-e belőle.
Multinacionális cégek 81% a magyar exportnak Közvetett kormányzati hatás = befektetésösztönzés Hazai kkv-k 19%-a a magyar exportnak, és ebből is 6% körüli az indirekt export = kereskedelemfejlesztés
Nemzeti Külgazdasági Hivatal • Kettő az egyben kormányügynökség • Olyan befektetőket igyekszik Magyarországra vonzani, amelyek termelnek, ahhoz kapcsolódó szolgáltatásokat nyújtanak, export fókusz • Olyan magyar cégeknek segít a külpiacon, amelyek versenyképes termékkel és szolgáltatással képesek megjelenni az EU-ban vagy harmadik országokban • Külgazdasági stratégia / Miniszterelnökség / külföldi hálózat
Befektetésösztönzés • Versenyképességi tükröm-tükröm • Törékeny, de érezhető javulás 2012 második félévétől – – távol-keleti bérek elszabadulása hatékonyság (India vs. Magyarország) közeli piacok, logisztikai előnyök támogatások • 22 lezárt projekt, 121 folyamatban, kb. 3 milliárd euró és 15 -17 ezer új munkahely közvetlenül • • Új küldő országok (pl. Malajzia, Mexikó, Egyiptom) Új szektorok – különös tekintettel az élelmiszeriparra Autóipar és elektronika Shared-service centre (SSC)
Hófehérke és az alma • Saját csapdánkba esünk-e? • Kulcskérdések: – Oktatás, felsőoktatás és szakképzés --- közoktatás – Támogatás és adókedvezmények --- mindenki versenyez, uniós korlátok, versenyszabályok – Infrastruktúra --- könnyű elkényelmesedni, pl. ipari parkok – Differenciáltan kell kezelni a befektetőket (pl. kínaiak, arabok, amerikaiak)
Akkor lássuk a kkv-kat Problémák a kkv-k exportjának növelése előtt: • Nincs elég exportképes cég 30. 000 írt külföldi ügyletet, 3000, aki rendszeresen exportál 300, aki stratégia mentén • Árualap (bor, borsó, borostyán) • Integráció hiánya (klaszterek? , együttműködések? ) • Keleti nyitás, nyugati tartás: 75, 6% export Eu-n belül – de ennél több áru kerül harmadik országokba • Indirekt export – beszállítás hogyan lesz belőle direkt export
További problémák – a cégeken belül • A kb. 2000 cégen végzett, mélyinterjús felmérés alapján: 1. 2. 3. 4. 5. 6. - Menedzsment ismeretek hiánya Piaci ismeretek hiánya Forráshiány Nyelvtudás hiánya Technológiai lemaradás, hátrány HR-hiány Az attitűd-kérdés: - Növekedést célként ki nem tűző cégek Kézi vezetés „Az én cégem olyan, mintha a gyerekem lenne”
Kik is ezek a kkv vezetők? Tisztán statisztikai alapon: § 46 éves férfi § Mérnök végzettségű § Nős, két gyereke van (de egyik sem akar céget vezetni) § Cégét 1993 -ban alapította § 746 millió forint árbevétel § 30% export (ad hoc megrendelések és 1 biztos német vevő) § 32 fő alkalmazott § Bajusz! §
Megoldás? • • Képzés, tréning, szemléletformálás Vállalkozóvá válás segítése Fiatal vállalkozók, női vállalkozók Oktatás, közoktatás (erős középiskolák) Külpiaci marketing / gazdasági országimázs építés Export manager for hire / és exportos munkavállaló Vevői delegációk Magyarországra hívása
Köszönöm figyelmüket! Kerekes György Nemzeti Külgazdasági Hivatal www. hita. hu
- Slides: 12