Hagyomnyos tanulksrletek kutatsalap talaktsa egy pedaggiai ksrlet hatsvizsglata

Hagyományos tanulókísérletek kutatásalapú átalakítása – egy pedagógiai kísérlet hatásvizsgálata Tóth Zoltán (DE) – Szalay Luca (ELTE)

Baj van a természettudományos neveléssel! • Nahalka István: Válságban a magyar természettudományos nevelés. Új Pedagógiai Szemle, 1999/5. 3 -22. • Rocard – Csermely – Jorde – Lenzen Walberg-Heriksson - Hemmo: Természettudományos nevelés ma: megújult pedagógia Európa jövőjéért. (Ford: Csíkos Csaba), Iskolakultúra, 2010/12. 13 -30.

„A természettudományos nevelés fejlesztését új pedagógiai módszereken keresztül érdemes keresztülvinni: ajánlatos a kutatásalapú tanulás megközelítésmódjának iskolai bevezetését, a kutatásalapú tanuláshoz köthető tanártovábbképzéseket és a tanári hálózatok fejlesztését aktívan előmozdítani és támogatni. ” (Rocard-jelentés, 2007)

Kutatásalapú tanulás inquiry-based learning – IBL inquiry-based science education - IBSE A diákok olyan vizsgálatokat végeznek, amelyeknek legalább egy részét saját maguk tervezik meg és értékelik, valamint megvitatják azok eredményét is.

Érvek és ellenérvek Aktív tanulás - növeli a fogalmi megértés hatékonyságát - fejleszti a kognitív képességeket - elősegíti a természettudományok lényegének megértését - fejleszti az együttműködést és a kommunikáció képességét - növeli a motivációt A minimális irányítású tanítási módszerek - nem hatékonyak (túlzott kognitív terhelés) - rendezetlen tudást alakítanak ki - tévképzetekhez vezethetnek - számos diák nem szereti

Érvek és ellenérvek Tanárok - időigényes - kevésbé tervezhető Egy lehetséges megoldás - hagyományos kísérletek átalakítása - a tanulói önállóság fokozatos bevezetése - az átalakítandó kísérlet - legyen egyszerű ne igényeljen komplikált eszközöket jól megalapozott fogalmakra épüljön a tanítandó „kulcsfogalom” még ne legyen ismert a tanulók rendelkezzenek a szükséges elméleti és gyakorlati ismeretekkel

A minta • 660 tanuló (9. évf. ), • 15 tanár, • 12 iskola • Kontrollcsoport: 325 tanuló (49, 2%) F/L: 121/204 • Kísérleti csoport: 335 tanuló (50, 8%) F/L: 141/194 (Pearson-féle khi-négyzet-próba: p = 0, 421)

Az előteszt • 1 kísérlettervezés • 15 kémiai tudás • 1 információkeresés • 7 attitűdkérdés - 5 -fokú Likert-skála • Előző tanév végi jegy - Matematika Fizika Kémia Biológia • A tanuló neme

A pedagógiai kísérlet (2014/15) • 3 tanítási óra - Reakciósebesség (Kísérlet-1) - Kémiai egyensúly - Az egyensúlyt befolyásoló tényezők (Kísérlet-2) • Kísérlet-1: - Tioszulfát-kénsav reakció - A reagensek koncentrációjának és a hőmérsékletnek a hatása a reakciósebességre • Kísérlet-2: - Bizmut(III)-klorid hidrolízise - Sósav és víz hozzáadásának hatása az egyensúlyra

Az utóteszt • 2 kísérlettervezés • 12 kémiai tudás • 7 attitűdkérdés - 5 -fokú Likert-skála

Eredmények

Megvalósítható kutatásalapú kémiatanulás (MTA szakmódszertani projekt, 2016 -2020) Szalay Luca (ELTE), Rózsahegyi Márta (ELTE), Wajand Judit (ELTE), Riedel Miklós (ELTE), Tóth Zoltán (DE), (Dávid Ágnes, DE) + 24 tanár és kb. 850 tanuló Longitudinális vizsgálat 7 -től 10. évfolyamig Mérés: - Előteszt: a 7. évf. elején - Utótesztek: minden évfolyam végén - Évente 6 tanulókísérlet

Köszönöm a figyelmet!