GRG ISTENEK OLIMPIA ZEUSZ a fisten Zeusz a

GÖRÖG ISTENEK, OLIMPIA

ZEUSZ, a főisten Zeusz a legnagyobb és leghatalmasabb isten, az olümposzi istenek karának vezetője, az időjárás, a mennydörgés és a villámok istene. .

POSZEIDON Poszeidón, – aki Hadésszal – Zeusz után a legnagyobb tisztelettel övezett isten a tengerek, folyók és források, az árvizek és földrengések istensége.

HÉRA Héra Zeusz felesége, az istenek királynője, a menny és a csillagok, a házasság és a hűség istennője.

DÉMÉTÉR Démétér a föld termékenységének istennője, a mezőgazdaság védnöke. Nagylelkűsége táplálja az embereket.

ARTEMISZ Artemisz a vadászat istennője, az állatok, a vadon és a fiatal lányok patrónusa.

APOLLÓN Apollón a jövendölés, a fény, a zene, a gyógyítás – a betegség és az orvoslás – valamint az íjászat istene.

PALLASZ ATHÉNNÉ Pallasz Athéné a bölcsesség istennője, az erő, a kézművesség (különösen szövés, fazekasság és ácsmesterség), a belső szépség, műveltség és a harc megtestesítője.

HÉPHAISZTOSZ Héphaisztosz a tűz istene, a szakszerűség, a művészi kidolgozás és fegyverművesség megszemélyesítője az istenek kovácsmestere.

ÁRÉSZ Arész a háború és a vérontás istene.

APHRODITÉ Aphrodité a szerelem, a szépség és a vonzerő istennője.

HERMÉSZ Hermész az útmutatás, a jóslás, a vigasz és az újjászületés, az utazás, a pásztorkodás istene, a tolvajok patrónusa és az istenek hírnöke.

HESZTIA Hesztia az otthon, a család és a szív istennője.

DIONÜSZOSZ Dionüszosz a legifjabb olümposzi, a bor, a szőlő, a növényzet, a termékenység, a színjátszás és a mámor istene. A tizenkét olümposzi isten karában Hesztia helyét foglalta el. Néhány tudós szerint nem illik a klasszikus olümposzi istenek közé, mert anyja halandó volt.

ALVILÁG

HÁDÉSZ Hadész az univerzum egyharmadának istenkirálya, az alvilág sötétje, a holtak birodalma.

PERSZEPHONÉ Perszephoné az alvilág királynője, a halál és a tavaszi újjászületés istennője.

TOVÁBBI ISTENEK Héraklész félisten Héliosz Hébé -Héraklész az istenek védelmezője, a hősi önfeláldozás megtestesítője (halálával nyert öröklétet az istenek karában). -Héliosz a napisten, a Hold és a Hajnal istennőinek bátyja. -Hébé az ifjúság és a menyegző istennője.

OLIMPIA Olümpia (Olympia) kb. 24 km-re keletre fekszik Pirgosz városától a Peloponniszoszon egy völgy közepén, a Kladeosz és az Alfiosz folyók között, ami ma is a béke és a harmónia földje. Olümpia szentélye 2 évezreden át szolgált vallási és sportközpont gyanánt.

Noha az elsõ olimpiát i. e. 776 -ban rendezték hivatalosan, a Kronion-domb lábánál elterülõ szent erdõben az Altiszban, a két folyó találkozásánál már az i. e. 2 évezredben imádtak különbözõ isteneket. Az elsõ istenek, akiknek ezen a földön áldoztak, krétai eredetûek voltak. A tiszteletükre rendezett viadalok azonban csak az i. e. VIII. században honosodtak meg. A krétai istennek, Kronosznak és a termékenység istennõjének trónfosztása, továbbá Zeusz és Héra kultuszának meghonosodása jelezte az achájok térhódítását, amelynek emlékét Oinomaosz piszai király és Pelopsz kocsiversenyének történetével megõrizte a hagyomány. Az i. e. XII. század végén ide is behatoló dór törzsek csupán átvették a helyhez kapcsolódó szokásokat. Heraklész, aki apja Zeusz tiszteletére alapította a versenyeket, maga mérte ki a stadion méreteit, s a versenyeken a birkózás kivételével valamennyi számban gyõzött. A bírkózásban ellenfél híján apja, Zeusz állt ki ellene és döntetlen eredménnyel zárult.

Az olympiai körzet fejlődése az ókorban

Az írott hagyomány szerint i. e. 776 -tól kezdve rendszeressé váltak a négyévenként megrendezett versenyek, vagyis az olümpiászok. Kezdetben csak a peloponniszoszi poliszok vettek részt, késõbb az i. e. VI. századra az olümpiai játékok már összgörög jelentõségûvé váltak. A szentélyt vezetõ és az olümpiai játékokat rendezõ élisziek hírnökei négyévenként útrakeltek, és az egész görög földön kihirdették az egyhónapos fegyverszünetet. Nem csupán a sport hívei gyûltek össze az Altisz környéki mezõkön tarkálló sátorvárosban, hanem a mindenfajta látványosságért rajongó tömegek is. A színpompás ruhákban tündöklõ papok és a hívõk tarka seregének felvonulása, valamint az ezernyi portékát kínáló vásár színes forgataga gondoskodott szórakoztatásukról. Az i. e. V. századtól a kor legkiválóbb filozófusai és szónokai tartottak elõadást az Altiszban. Így sokan hallották Hérodotoszt, vagy a kor neves szónokát Gorgiaszt is. Az akkori olümpiászoknak is megvoltak a maga " kulisszatitkai", amelyeknek kevés közük volt Zeuszhoz és a tiszteletére rendezett viadalokhoz. A versenyek forgatagában, a városok küldötteinek éjszakába nyúló lakomáin mûködésbe léptek a kor diplomatái. Az olümpiász elsõ napja vallási szertartásokkal telt el. A szentély papjai meghatározott sorrendben áldozatokat mutattak be Zeusz, Hesztia és Héra altiszi oltárán, továbbá Pelopsz sírján. A második napon a papok, versenyzõk és hivatalos személyiségek látványos felvonulásával kezdõdtek meg a versenyek. A versenyzõk kizárólag olyan szabad görög férfiak lehettek, akiket az éliszi polgárokból alakított tíztagú versenybíróság , az úgynevezett Hellanodikeion már az olümpiász elött 10 hónappal alkalmasnak és méltónak talált a versenyekre.

A ma látogatható romterület

Az i. e. IV. században épült stadiont az 50 -es évek végén tárták fel német régészek. A stadion pályájának hossza 192, 27 méter, szélessége 30 méter volt. Húsz futó versenyezhetett egyszerre. A startkövek az elrugaszkodást elõsegítõ vájatokkal ma is a helyükön vannak. Ülõhelyek nem voltak, a közönség kétoldalt a mesterségesen kiképzett domb oldalában a fûre telepedett. 30 -40 ezer ember fért el a lejtõs nézõtéren.

Vége!