Grf Szchenyi Istvn Szchenyi Istvn grf 1791 ben
Gróf Széchenyi István
Széchenyi István gróf 1791 -ben Bécsben született, arisztokrata családban. Édesapja Széchényi Ferenc, a Nemzeti Múzeum és az Országos Széchényi Könyvtár megalapítója.
Édesanyja Festetics Julianna, a keszthelyi Georgikont alapító Festetics György gróf testvére.
Nagycenken nevelkedett.
A fiatal Széchenyi, mint a legtöbb főnemesi ifjú, belépett a hadseregbe. Részt vett 1813 -ban Lipcsénél a „népek csatájában”, mint futártiszt.
A katonaságból kiábrándulva gazdag arisztokrataként beutazta Európát. Anglia különösen nagy hatással volt rá, és a nyugati országok fejlettsége rádöbbentette hazánk elmaradottságára.
Gondolkodására hatott erdélyi arisztokrata barátja, báró Wesselényi Miklós is. Hazatérése után feltett szándéka lett, hogy a magyarországi viszonyokat megváltoztassa, és elősegítse a fejlődést.
Széchenyi elméleti „alkotásai” Széchenyi István birtokai modernizálására hitelt szeretett volna felvenni, egy bécsi bank ezt megtagadta arra való hivatkozással, hogy a földbirtokot Magyarországon nem lehet eladni vagy elárverezni. Mindennek hátterében az 1351 -ben kiadott ősiség törvénye állt.
Széchenyi elméleti „alkotásai” Ősiség törvénye szerint a földesúri birtok el nem adható, játszható árverezhető…. , apáról fiúra száll…, ha kihal a család visszaszáll a királyra.
Széchenyi elméleti „alkotásai” 1830 -ban jelent meg a Hitel című munkája. Ebben az ország elmaradottságának okaira kereste a választ. Arra a következtetésre jutott, hogy a fejlődés akadálya a kiváltságaihoz ragaszkodó nemesi magatartás. El kell tehát törölni például az ősiség törvényét, hisz ezáltal lesz hitelképes a nemesi birtok.
Széchenyi elméleti „alkotásai” - Hitel Javítani akart a jobbágyok helyzetén is. Érdekeltté kívánta őket tenni a munkában, hogy hatékonyabban dolgozzanak, ezért a robot megszüntetését javasolta.
Széchenyi elméleti „alkotásai” - Hitel Széchenyi azt is fontosnak tartotta, hogy a nemzet haladása érdekében adózzanak a nemesek is, legyen közteherviselés.
Széchenyi elméleti „alkotásai” - Hitel Kifejtette a könyvében hogy, fejleszteni kell az ipart és a közlekedést is.
Széchenyi elméleti „alkotásai” - Hitel A Hitel zárómondata, azóta szállóigévé vált: „Sokan azt gondolják, Magyarország volt, én azt szeretném hinni: lesz!
Széchenyi elméleti „alkotásai” - Hitel A magyar történelemben Széchenyi István Hitel című művének megjelenését tekintik a reformkor kezdetének. A reformkor jelszava: „Haza és haladás” (Kölcsey)
Széchenyi elméleti „alkotásai” Stádium: reformprogramjának 12 pontból álló, tömör összefoglalása.
Széchenyi gyakorlati alkotásai
Széchenyi gyakorlati alkotásaival is hozzájárult az ország fejlesztéséhez. Első országgyűlési fellépésén, 1825 -ben felajánlotta birtokainak egyéves jövedelmét a magyar nyelv ápolására felállítandó Tudós Társasága (a mai Magyar Tudományos Akadémia) létrehozására.
Széchenyi gyakorlati alkotásai Angol mintára 1827 -ben Pesten megalapította a Nemzeti Kaszinót azzal a céllal, hogy elősegítse a főurak közötti politikai párbeszédet. Itt az emberek újságokat, könyveket olvashattak, és eszmét cserélhettek politikai, közéleti kérdésekről.
Széchenyi gyakorlati alkotásai Széchenyi Pest-Budát szerette volna az ország gazdasági és szellemi központjává tenni, a Budapest szót is ő használta először. Mivel a két város között ekkor még csak szétbontható hajóhíd létezett, felkarolta a hídépítés ügyét is. A hajóhíd pesti hídfője a Vigadónál, 1837 -ben. A hajóhidat télen el kellett bontani, ha jeges volt a Duna.
Széchenyi gyakorlati alkotásai Kezdeményezte az első állandó híd, a Lánchíd felépítését Pest és Buda között. A Lánchíd építési munkálatait 1842 -ben kezdték meg, Adam Clark irányításával. A híd építéséről szóló törvény kimondta, hogy az átkelőknek vámot kell majd fizetniük, így a nemeseknek is. (hídvám) Adam Clark portréja
Széchenyi gyakorlati alkotásai Neki köszönhető Pesten a lóversenyzés elindítása, melynek előfeltétele a „lótenyésztés felemelése” volt.
Széchenyi gyakorlati alkotásai Beindította a gőzhajózást a Balatonon.
Széchenyi gyakorlati alkotásai Szervezője volt a dunai gőzhajózásnak is. Ennek előmozdítása érdekében terveket készíttetett a Tisza és a Duna alsó szakaszának szabályozására.
Széchenyi gyakorlati alkotásai Részt vett az óbudai hajógyár és téli kikötő alapításában.
Széchenyi gyakorlati alkotásai Azért, hogy „hazánk gabona helyett végképp liszttel űzze kereskedését”, Pesten gőzmalmot létesített.
Széchenyi gyakorlati alkotásai Pestet és Budát kívánta az ország fővárosává fejleszteni. Ő használta először a Budapest megnevezést.
Érdekességek 5 érdekesség Széchenyi Istvánról Tökéletlen Történelem Jobb klikk, hivatkozás megnyitása, ha nem diavetítésben nézed!
Érdekesség 1802. november 25 -i dátummal 11 884 nyomtatványból, 15 000 kötet könyvből és 1152 kéziratból álló gyűjteményét a magyar nemzetnek adományozta, amit később cenki gyűjteményének 6000 rézmetszetével és 9206 kötet könyvével egészített ki. Ezt a dátumot tekintjük az Országos Széchényi Könyvtár és Magyar Nemzeti Múzeum megalapítási évének.
https: //www. mozaweb. hu/Lecke-Tortenelem_7 -Gyakorlati_alkotasai-101899 https: //www. nkp. hu/tankonyv/tortenelem_6/lecke_05_037
- Slides: 30