Globlis vilgproblmk s megatrendek A globalits rtelmezse 1

Globális világproblémák és megatrendek

A globalitás értelmezése 1. Időbeni aspektus A globalitás kifejezése a „globus” latin szóból származik. A földgolyó egészét érinti, annak egészére kiterjed. A fogalmat a világgazdaság kialakulásának folyamatától (19. század) számítható, majd a II. világháború utáni integrációs folyamatokkal kap új erőre. A globális világproblémák megfogalmazása az 1960 as évek végére, 1970 -es évek elejére esik. Az 1990 -es évek elején lezajlott világgazdasági átrétegződés új szakaszt jelent.

2. Területi aspektus A globális problémák nem attól globálisak, hogy a világon mindenütt egyforma élességgel jelentkeznek, hanem attól, hogy hatásuk a világon mindenütt érzékelhetők. A különböző terek egyre közelebb kerülnek egymáshoz a társadalmi-gazdasági térben, így a bennük lezajlott változások hatása az áttételeken keresztül globális. 3. Ágazati aspektus Egy globális világprobléma (demográfiai robbanás) nem marad ágazati keretben, hanem szétterjed. Pl. : a demográfiai robbanás elválaszthatatlan az élelmezési válságtól, egészségügytől, oktatástól.

A lokalitás értelmezése 1. Időbeni aspektus A lokalitás kifejezése a latin „locus” szóból származik, jelentése: hely. A lokalitás így hellyel kapcsolatost, helyhez kötöttet jelent. Globalitás nincs lokalitás nélkül. 2. Területi aspektus Bizonyos értelemben hely lehet: hajlék, település, régió, ország, kontinens is. A köztük lévő különbség azonban nem csak mennyiségi, hanem minőségi is. Fontos a jelenségek és folyamatok intenzitása, mélysége.

3. Ágazati aspektus Egy jelenség vagy folyamat mindig kötött valamely ágazathoz. A problémának súlyosnak, illetve az ágazatok viszonylag széles körét átfogó gondnak kell lennie ahhoz, hogy a globálissá válás feltételei adottak legyenek. 4. Locus-típusok A pozitív típusban: ugyanazon jelenségek és folyamatok tapasztalhatók, amelyek a globális problémák lényegét adják. A negatív típusban: a globális folyamatokkal szemben ellentétes folyamatok zajlanak le. Neutrális típus: gyakorlatilag közömbösek egy adott globális világprobléma kapcsán.

A globális világproblémák kialakulása Történelmi fejlődésünk a XX. század második felére létrehozta a termelőerők fejlettségének olyan szintjét, amely a munkamegosztás és kereskedelem globalizációját eredményezte. Ezzel párhuzamosan kialakultak a globális információs rendszerek, és nemzetközi intézmények. Az 1960 -as évektől kezdve fokozatosan jelentek meg azok a környezeti, majd gazdasági és társadalmi problémák, melyek globális világproblémákká mélyültek. Ezek a problémák egyre súlyosabb zavarokat okoznak az egész emberiség fejlődésében.

A világproblémák kialakulása arra a tényre vezethető vissza, hogy helytelenül viszonyulunk a természethez, helytelenül használjuk a természet és emberi erőforrásokat. 1. A történelem előtti időszak A természet és ember viszonyára a harmónia jellemző. Az ember csak lét-és fajfenntartásának biztosítására használja az erőforrásokat; nem végzett termelőtevékenységet, és nem halmozott fel tartalékokat. 2. A mezőgazdaság forradalmától az ipari forradalomig Az ember tevékenységének alapvető célja a biztonságra törekvés.

Ez a törekvés arra kényszeríti az embert, hogy a természet erőivel szemben, majd később a társadalom más egyedeivel szemben mind természeti, mind az emberi erőforrásokat igénybe vegye. Ez az igénybevétel (gazdasági tevékenység) mindig függ a társadalom rendelkezésre álló technológiájától. A biztonságra való törekvés (életstratégia) a Föld különböző területein eltérő jellegű volt. A forró éghajlati övben nem volt szükség termelésre és felhalmozásra. Ezért nem alakult ki intenzív gazdálkodás, fejlett technológia: a természet sokáig megőrizte természetes állapotát. A hideg éghajlati övben a szűkös erőforráskészletek miatt nem indulhatott el intenzív fejlődés.

Ezzel szemben a szubtrópusi és a mérsékelt éghajlatú területek lehetőséget nyújtottak és egyben kényszerítették is az embert, hogy termeljen és tartalékokat képezzen. Az életbiztonság javulásával a népesség számának lassú növekedése következett be. Ha relatív túlnépesedés történt, a problémákat többféle módon oldották meg: ü Új erőforrások birtokba vétele (gyarmatosítás, népmozgások) ü A termelési technológia fejlesztésével ü Éhínség, járványok, háborúk következményeként. l Ezek a folyamatok évezredeken keresztül közel egyensúlyban tartották a természeti erőforrások népességeltartó képességét és a népesség számát.

3. A mezőgazdasági forradalmától az ipari forradalomig tartó időszakban elsősorban a fizikai terjeszkedés volt a cél. Ebben az időszakban a lassú gazdasági növekedés és lassú népességnövekedés volt a jellemző. A környezeti és társadalmi problémák is lokálisak, esetleg regionálisak voltak. Az ipari forradalomtól napjainkig Az ipari forradalom alapvető változást hozott a természet és a társadalom kapcsolatrendszerében. A társadalmi fejlődés e szakaszára a folyamatos növekedés a jellemző. A gazdasági növekedés polarizálja a világot, gazdaságilag, társadalmilag és olyan politikai-etnikaivallási feszültségeket hoz létre, amelyek folyamatosan veszélyeztetik a világbékét.

A globális gazdaság és a globális intézmények kialakulásával párhuzamosan megjelennek a bűnözés és a terror nemzetközi szervezetei is. Ezek alkalmaznak „szelíd” (pl. : számítógépes bűnözés) és akár fegyveres terrort is. Az ipari és tudományos technikai forradalom olyan technológiákat fejlesztettek ki, melyek gyors ütemben élik fel az erőforrásokat. A természet az ember alá rendelt környezet lett, piaci áru, erőforráskészlet, hulladéklerakó, amelyet az ember fizikai értelemben végtelennek tekint. A munka is átalakult, piaci áruvá vált, amit termelnek és értékét a kereslet-kínálat határozzák meg. A fogyasztói társadalom egyre gyorsuló életritmusa az ember szellemi-érzelmi lényét rombolja.

Globális problémák 1. A demográfiai robbanás A társadalmi-gazdasági problémák egyik legsúlyosabb területe, ugyanakkor a legismertebb is. Lényege: az emberiség lélekszáma rendkívül gyors és az utóbbi évtizedekben tapasztaltak alapján gyorsuló ütemben növekszik. A Föld egészének eltartó képességét veti komoly probléma alá; másrészt regionálisan a legszegényebb térségekben okoz éles problémát. A Föld népessége manapság évente 70 -90 millió fővel nő.

2. Élelmezési problémák A globális világproblémák legkegyetlenebbike, mintegy 500 millióra tehető azok száma, akik krónikusan rosszul tápláltak. Tragikus, hogy ez a helyzet amellett áll fenn, hogy a világ egésze élelmiszer-túltermeléssel jellemezhető. Megoldási lehetőségek: megfelelő agrártermelési technológiák importja; az öntözés lehetőségeinek megteremtése; a megfelelő vetőmagok kiválasztása; a gépesítés elterjesztése stb.

3. Az urbanizáció problematikája Az agrártérségek válsága miatt ott is jelen van, ahol a városi funkciók kiépítettsége „fejletlen”. Az urbanizáció együtt jár: a gyors területi átrendeződéssel; foglalkozás-és életmódváltozással; területi koncentrálódással. Az utóbbi 30 évben megduplázódott létszámú emberiségen belül a városi lakosság alig 25%-os arányát közel 50%-ra emelte. Túlzsúfolt városok, kiürülő rurális térségek.

4. Az energetikai kérdések Az emberiség rendelkezésére álló energiaforrások kimerülnek. A meg nem újuló energiaforrások végesek, változatlan felhasználás mellett mintegy 30 -50 év alatt kimerülnek bizonyos fajtáik. Mások évszázados biztonságot nyújtanak: nukleáris energia. Fontos az energiakímélő technológiák alkalmazása, energiával való takarékosság. Ma a világ egy átlagos polgára annyi energiát használ fel, ami 60 rabszolga teljesítményével, hat igásló energiájával egyenlő.

5. Nyersanyagproblémák A termelés és a felhasználás területi koncentrációi nem esnek egybe. A stratégiailag fontos nyersanyagokért szívós harc folyik. A takarékosság útjai: az ipar egységnyi késztermék előállításához kevesebb nyersanyagot használjon fel; hulladékgazdálkodás. Fontos, hogy az újrahasznosítás minden újonnan létesített üzemben megvalósuljon, függetlenül a gazdasági helyzettől.

6. Környezeti problémák A tendenciák: az emberi fogyasztásra szolgáló ivóvíz a harmadik évezred küszöbére tisztításra fog szorulni; az ózonrétegen lyukakat ütünk; tanácstalanság az óriási mennyiségű hulladékkal kapcsolatban; savas esők pusztítása; elsivatagosodás; általános felmelegedés. Magyarországon évi 240 millió tonna anyagot használunk fel, ebből 100 millió tonna hulladék keletkezik. Az ország területén ma 300 millió tonna hulladék található. A veszélyes hulladékok mintegy 2%-a keletekezik csak a fejlődő országokban!

7. Katonai ügyek A világ kutatási és fejlesztési célokra fordított kiadásainak mintegy 25%-a hadiipar jellegű. A világon napjainkban mintegy egybillió amerikai dollárt költenek évente (!) katonai kiadásokra. Ebből az USA-ra 300 milliárd dollár jut! Legnagyobb összegeket fegyverkezésre költik, fegyverkereskedelem évi 40 -50 milliárd dollár. Fontos, hogy bármelyik lokális konfliktus regionálisság nőhet, az pedig akár világkatasztrófához is vezethet.

8. A Kelet-Nyugat dichotómia A világ fejlődésének útját hosszú időn keresztül a szocialista és tőkés országok versenye, a két világrendszer történelmi párbaja határozta meg. A kérdést mind ideológiai, mind társadalmigazdasági, mind pedig katonai vonatkozások globálissá tették. A kérdés ebben az értelemben érvényét vesztette, de fontos maradt a Kelet válsága. A szétomló és újjászerveződő államok hogyan tudnak bekapcsolódni a világgazdaságba.

9. Az Észak-Dél dichotómia Ez az ellentét egyike a legbonyolultabb és megoldását tekintve a legkilátástalanabbnak tűnő globális világproblémának. A két végpont a szegény Dél és a gazdag Észak. Az érvényesülő tendencia az, hogy a gazdagok egyre gazdagabbak, a szegények pedig egyre szegényebbek. Az utolérés szinte lehetetlen, a kitörés lehetősége csak néhányuknak adatik meg. A gazdag és szegény országok közötti szakadék nő: analfabétizmus, a technikai színvonal, az információs ellátottság stb.

10. Az eladósodás problémái Az Észak-Dél ellentétet úgy próbálták enyhíteni, hogy hitelt nyújtottak. Ennek következményeként a világ egy része reménytelenül eladósodott egy kisebb, de gazdagabb országcsoport felé. A harmadik világ országi szerint egy új pénzügyi rendszert kellene létrehozni és benne az adósság valamilyen rendezését elérni.

11. Egyéb problémák Vannak még problémák: az óceánok helyzete, az Antarktisz hasznosításával kapcsolatos kérdések, a világűr problematikája stb. A globális problémák egyre inkább elmélyülnek, más részről pedig egyre több probléma válik globálissá. Tudomásul kell venni, hogy olyan rendszerben élünk, ahol mindennel összefügg. A globális problémák kezeléséhez szükséges technikának birtokában vagyunk, de a bizalmat és bölcsességet még ezután kell megszereznünk.

Világmodellek A globális problémák iránti tudományos és politikai érdeklődés hozta létre a világmodelleket. Ezek az ENSZ és részben a Római Klub megbízásából készültek. A Római Klub 1968 -ban jött létre, Aurelio Peccei olasz közgazdász szervezésével. A Klub magánintézmény közel 100 különböző nemzetiségű tudóssal, akik utat akarnak találni a világ megértéséhez és közösen gondolkodnak az emberiség jövőjén.

1. A növekedés határai: a számítógépes világmodell a népesség, az egy főre jutó ipari termelés és az egy főre jutó élelmiszer, a le nem bomló szennyeződés és a nem megújítható erőforrások megmaradó hányadának várható alakulását modellezte. 2. Fordulóponton az emberiség: 3. A hulladékkorszak után: a jelentés nemzetközileg koordinált energiapolitikát javasol, amelyben a készletek nagysága miatt a kőszénnek nagyobb szerepet tulajdonít. 4. A világgazdaság jövője: a világmodell a legsúlyosabb problémaként a fejlett és fejlődő országok közötti feszültséget elemzi.

5. A nemzetközi rend átalakítása: a jelentés abból indul ki, hogy a nemzetközi rend átalakítása fontos, mint a szegény és gazdag országok közötti rés csökkentésének lehetősége. 6. Célok az emberiség számára: a globális biztonság, a fegyverkezés veszélyeinek csökkentése, az élelmiszertermelés hatékonyságának növelése, a szükséges erőforrások biztosítása. 7. A tanulásnak nincsenek határai: a készség-és képességfejlesztő innovatív tanulásban látják annak lehetőségét, hogy az egyén képes legyen időfolyamatokban, következményekben gondolkodni.

8. 9. 10. 11. Brandt Bizottság: Túlélési program Brandt Bizottság: Közös válság Palme Bizottság: Közös biztonság Brundtland Bizottság: Közös jövőnk ENSZ Környezeti és Fejlődési Konferencia: 1992, Rio de Janeiro, 172 tagállam részvételével. Budapest Klub: 1992/93 -ban alapította László Ervin.