Giuseppe Garibaldi Olasz katona hadvezr politikus Giuseppe Garibaldi

Giuseppe Garibaldi Olasz katona, hadvezér, politikus

Giuseppe Garibaldi (1807 -1882) Született: 1807. július 4. Nizza, Franciaország Elhunyt: 1882. június 2. (74 évesen) Carpera, Olaszország Állampolgársága: Franciaország, Olasz királyság Házastársa(i): Anita Garibaldi, Giuseppina Raimondi, Francesca Armosino Gyermekei: Ricciotti Garibaldi, Menotti Garibaldi, Rosa Garibaldi, Teresa Garibaldi, Clelia Garibaldi és további 3. Foglalkozása: politikus, író, önéletrajzíró Aláírása:

Giuseppe élete (Röviden) Giuseppe Garibaldi (Nizza, 1807. július 4. – Carpera, 1882. június 2. ) olasz hazafi és tábornok, az egységes Olaszországért harcoló hadsereg egyik vezére. Harcolt Európán kívűl Dél-Amerikában is, ezért kapta a két világ hőse nevet. A korábban a Szárd Királysághoz tartozó Nizzában született, amely 1807 -ben a Francia Császársághoz tartozott. Családja a tengeri kereskedelemhez kötődött, 1832 -ben ő maga is egy kereskedőhajó kapitánya lett.

Giuseppe élete (Röviden) II. 1833 áprilisában a Clorinda szkúner kapitányaként az oroszországi Taganrogban találkozott Giovanni Battista Cuneóval, az „Ifjú Olaszország” nevű titkos társaság tagjával, akinek sikerült őt beszerveznie a mozgalomba. Hamarosan találkozott Giuseppe Mazzinivel, a titkos társaság alapító vezetőjével is. A társaság célja Itália egyesítése volt egy köztársaság keretein belül.

Giuseppe Garibaldi ’életrajza’ (Röviden) I. Palermóban Garibaldi mint diktátor minisztériumot nevezett ki, a sziget kormányzására vonatkozó rendeleteket bocsátott ki és azután Messina felé indult. Augusztus 6 -án éjjel Bixio tábornok 330 önkéntessel halászcsónakokon kelt át a tengerszoroson, míg egy hadihajóvá átalakított gőzös a királyi hajóhadat és a legközelebbi erődöt foglalkoztatta, miközben a hajó összes hajósával másfél óra harc után el is merült. [. . . ] Garibaldi 1861. április 18 -i felszólalása Cavour ellen az olasz parlamentben, Torinóban

Giuseppe Garibaldi ’életrajza’ (Röviden) II. Az 1866 -ban kitört porosz-osztrák-olasz háborúban ismét az osztrák császári csapatok ellen harcolt, de ismét vereségeket szenvedett. (A poroszok königgrätzi (königréci) győzelme után, a katonai támogatás fejében az Olasz Királyság mégis megkapta Veneto tartományt. ) Garribaldi az 1860 -as években kétszer is kísérletet tett Róma elfoglalására, de egyszer sem járt sikerrel. Rómát az olasz királyi csapatok csak 1870 -ben foglalták el, amikor a várost és a Pápai Államot védelmező francia császári csapatok a poroszok elleni háborúra készülve távoztak Olaszországból. [. . . ] Lovasszobra, Genova (Fotonazario, 2014)

Garibaldi családja Első nejétől (Annitától) egy leánya, Terézia született, aki 1861 -ben Canzio őrnagynak lett a felesége; továbbá két fia: Menotti (szül. 1840 szeptember 16. ) és Ricciotti. Menotti már 1862 óta harcolt apja oldalán, 1870 -ben Dijonnál küzdött és azután képviselő lett. Harmadik nejétől egy fiú (Manlio) és egy leány (Clelia) született. A Garibaldi család 1878 -ban

Emlékezete (Magyarországon) A budapesti Múzeumkertben 1932 -ben avatták fel a Kuzmik Lívia által készített Garibaldi-emlékszobrot. Kodály Zoltán bicíniumban – kétszólamú kórusműben – dolgozta fel a Garibaldi csárdás kis kalapja kezdetű népdalt. Emléktábláját 1957 -ben avatták fel a budapesti Garibaldi utcában. A Magyar Posta 1960 -ban bélyegeg adott ki Garibaldi arcképével az olasz egység centenáriuma alkalmából. Giuseppe Garibaldi emléktáblája Budapesten

A nacionalizmus A XIX. század egyik uralkodó eszméje a nacionalizmus, amely a több száz éves széttagolt, feudális királyságokkal szembeállította a nemzet területi egységét, az egységes nemzetállam igényét. [. . . ] Azokon a területeken, ahol a XIX. század második felére még nem jött létre egységes nemzetállam, ott ennek megteremtése vált elsődleges céllá. Ezek a területek vagy idegen uralom alatt álltak, vagy sok kis királyságra, fejedelemségre tagolódtak. (Vagy mindkettő együtt. )

A nacionalizmus (Európa XIX. század) A nacionalizmus Európa XIX. Századi fejlődésének egyik fő hajtóereje volt. A kifejezés a latin natio (náció = nép, nemzet) szóból származik. Eredetileg olyan eszme, amely a nemzetet, a nemzeti összetartozást tekinti legfőbb értéknek (pl. a vallási vagy társadalmi hovatartozás elé helyezi. ) [. . . ] A nacionalizmus jelentése az elmúlt 100 -150 évben jócskán megváltozott. Ma a kifejezést inkább a saját nemzet felsőbbrendűségét hirdető, más népeket lenéző eszmére szokták használni. (Szélsőséges formája a sovinizmus, ami más népek elleni gyűlöletet szító nacionalizmus. ) Az egységes Olaszország és Németország

Széttagolt Itáliából egységes Olaszország Az Itáliai-félszigeten a középkorban soha sem alakult ki egységes állam: a területen különböző uralkodócsaládok osztoztak, és kisebb-nagyobb városállamok virágoztak. Az olasz egység Piemont vezetésével valósult meg. Első lépésként fel kellett szabadítani az északi területeket a Habsburg uralom alól. Az 1859 -ben kitört osztrák-piemonti háborúban Piemont francia segítséggel döntő győzelmet aratott Ferencz József császári seregei felett Solferinónál. Giuseppe Garibaldi, seregének jellgezetes öltözékében

Széttagolt Itáliából egységes Olaszország II. A következő év (1860) tavaszán népfelkelés tört ki Szicíliában. Garibaldi „ezer vörösingesével” partra szállt a szigeten, és egyre duzzadó seregével észak felé indult. 1861 -ben Torinóban kikiáltották az egységes Olasz Királyságot. 1870 -ben pedig létrejött az egységes olasz nemzetállam. A pápa hatalma Róma egyik városrészébe, a Vatikánba szorult vissza. Garibaldi győzelemre vezeti vörösingeseit

Források, infók: Képek: Wikipédia, Történelem tk. Szöveg: Történelem tk. 7. o, Wikipédia Készült: 2016. 09. 06 16: 38 Wikipedia commons, All rights reserved. Egyéb info: Készítési idő: 5 óra 28 perc www. zgmediahd. simplesite. com

Köszönöm a figyelmet! www. zgmediahd. simplesite. com