GENERCIK DISKURZUSA A REGIONLIS TUDOMNYRL Gyr 2012 november

GENERÁCIÓK DISKURZUSA A REGIONÁLIS TUDOMÁNYRÓL Győr, 2012. november 23. Széchenyi István Egyetem A vidékfejlesztés dilemmái Dr. Vincze Mária, nyugalmazott egyetemi tanár Babeş-Bolyai Tudományegyetem, vinczefey@yahoo. com

Általános európai dilemmák 1. Versenyképesség vagy kohézió? -Szabad piac vagy fenntartható vidék? - A szociális vagy a versenyszférát kell erősíteni? -Hatékonyság vagy méltányosság? -Költséghatékonyság vagy minőség? Fifth Progress Report on Economic and Social Cohesion, SEC (2008) 2047: „No convergence without competitiveness”

Általános európai (romániai) dilemmák 2. Rövidtávú növekedési célok vagy hosszú távú fejlesztési célok? 3. Szociális támogatások vagy munkaerő piaci adaptáció?

Általános európai (romániai) dilemmák 4. A vidékfejlesztésnek melyek azon elemei , amelyek helyi döntéshozást és megvalósítást feltételeznek és melyek azok, amelyek helyi önerőből nem megvalósíthatók?

Európai Uniós direktívák 1. Növekedés és foglalkoztatás stratégiája: a) Beruházások a nagy növekedési képességgel rendelkező térségekbe b) Beruházás a növekedés és foglalkoztatás hajtóerőibe c) Foglalkoztatási iránymutatások d) Vidéki térségek gazdasági megújulása

Európai Uniós direktívák 2. Beruházás a növekedés és foglalkoztatás hajtóerőiben: -humán tőke, -fizikai tőke ( pl. IKT infrastruktúra), -kutatási kapacitás+innováció, -oktatás, -munkavállalók alkalmazkodóképessége

Európai Uniós direktívák 3. Foglalkoztatási iránymutatások: -teljes foglalkoztatás -minőség és termelékenység növelése -társadalmi és területi kohézió -fiatalok számára elősegíteni a munkavállalást -növelni a nők részvételét a foglalkoztatásban -családbarát munkakörülmények -bevándorlók hozzáférése a munkaerőpiachoz

Európai Uniós direktívák 4. Vidéki térségek gazdasági megújulása -integrált intézkedések (ERFA, ESZA, EHA, EMVA) -általános gazdasági érdekű szolgáltatások minimális hozzáférési szintjének biztosítása -idegenforgalom integrált megközelítése - kritikus tömeg elérése a szolgáltatásokhoz -fejlődési sarokpontokba való beruházás -helyi értékekre alapuló gazdasági csoportokba rendezés.

Elvárások a mezőgazdasággal szemben § elégséges és biztonságos élelem alapanyag termelés, fenntarthatóbb módon, § az energia szükséglethez való hozzájárulás, § a természeti erőforrások védelme, a táj képének megőrzése

Elvárások a vidéki térségekkel szemben - a gazdasági növekedéshez és a foglalkoztatáshoz való hozzájárulás a gazdasági tevékenységek diverzifikációja útján - pihenési, kikapcsolódási, művelődési lehetőségek biztosítása a vidékre látogatók számára - korszerű szolgáltatások biztosítása az ott élőknek

Általános következtetés A vidéki térségek olyan sajátos jellemzőkkel rendelkeznek ami szükségessé teszi az önálló, sajátos vidékfejlesztés politikát, amelyben a mezőgazdaságnak központi szerep jut , mind a termőföld fő felhasználójának, mind a vidéki térségben zajló egyéb tevékenységekhez való szoros kapcsolódása folytán, mind a vidéki kultúra és vidéktörténet fő hordozójának. (EUROPEAN RURAL AREAS IN ACTION: FACING THE CHALLENGES OF TOMORROW Cyprus, Limassol, October 17 th, 2008)

A vidéki térségek sajátos problémái § § § a foglalkoztatás a mezőgazdaságban csökkent; a fiatal vidéki munkaerő migrációja nőtt; a birtokstruktúra racionalizálása újabb vidéki munkahelyek elvesztésével jár, § a föld meg nem munkálása nő, § a képzettebb és fiatalabb vidékiek nagyobb mértékű elvándorlása a helyi lehetőségek kihasználását lehetetleníti el.

Megoldások a vidéki térségek számára § a természeti erőforrások megőrzése az elmaradt, kedvezőtlen adottságú területeken munkalehetőséget teremthet; § az idegenforgalom fejlesztésének ösztönzése újabb munkahelyek létrehozását eredményezheti; § a regenerálódó energiaforrások növekedése újabb munkalehetőségeket teremthet, § a helyi tradicionális, történelmi értékek felismerése és ezek értékesítésének képessége; § a falura telepedők új ötleteket és vállalkozói ismereteket hozhatnak magukkal, § a közszolgáltatások biztosítása kulcsfontosságú az ott lakóknak és a vállalkozásoknak egyaránt.

Megoldások a vidéki önkormányzati vezetőknek: § Az erőforrások koncentrációja, érdekszövetségek kialakítása; § Részvételi lehetőségek biztosítása; § Együttműködés a fejlesztési stratégia terén; § Jó kommunikáció a közeli városokkal; § Szélesebb körű szolgáltatások biztosítása.

Más típusú kérdések: § 1. Van-e közgazdasági megalapozottsága a vidékfejlesztési politikának? § Érvényesül-e a vidékfejlesztésben a Paretohatékonyság elve, azaz hogy bizonyos emberek jóléte növelhető anélkül, hogy másokét rosszbbá tenné? § Ismerjük-e az endogén növekedési modelleket és a konjunktúraciklusmodelleket racionális várakozások mellett?

Közgazdasági megalapozottság § 1930 -as évek: Sok mély gondolat volt, de hiányoztak a kvantitatív eredmények. (T. Haavelmo) § Ma: sokkal több kvantitatív eredmény van, mint mély gondolat. § Vidékfejlesztés terén: Túl sok az olyan intuíció, amely nem kapott megfelelő statisztikai megalapozást

Más típusú kérdések: § Felkészültünk-e az innovációs elvárásokra? § Rendelkezünk-e megfelelő képességekkel a tudás és az ötletek cseréjére a szociális interakciókban? § Az innovációt a termelési tényezők új kombinációjaként definiálják, amely új termékek előállításában, új technológiai folyamatokban, új marketing módszerekben és szervezeti megoldásokban ölt testet (Schumpeter) § A legtöbb innováció egy kreatív ötletből születik. Egy idea (invenció) csak akkor vállik innovációvá ha sokszorosítani lehet.

§ Rendelkezünk-e tudományosan megalapozott kritérium rendszerrel, hogy mely falu, járás, kistérség támogatása lenne hatékonyabb? § Ismerünk-e szintétikus mutatót, vagy mutató rendszert , amelyel jellemezhetőek a vidéki térségi különbözőségek?

Dr. Musto istván Utazás Paradoxiába Egy úgynevezett szakértő feljegyzéseiből. 2012 Könyvműhely. hu

Alapvető kérdés § A fejlesztéspolitika normatív tudomány, tehát nemcsak ismereteket tár fel, hanem értékeket is megfogalmaz. § Vajon valóban a fejlett, nyugati ipari országok értékrendje kell képviselje számunkra is az etalont?

§ Vannak-e elégséges ismereteink a társadalmiés gazdasági szerkezetek változásairól, a termelési technológiákról, az EU közös agrárpolitikájának működéséről, a tőzsdék mechanizmusairól, egyszóval mindarról , ami valóban befolyásolja a viszonyok alakulását, az emberek életét? § Vannak viszont „elméleteink” arról, hogy a társadalom visszásságai elsősorban a hatalmi viszonyok egyenlőtlenségére és igazságtalanságára vezethetők vissza, tehát az „uralkodó osztályok” felelnek mindenért, ezért meg kell dönteni mindent, ami tekintélyt és hatalmat képvisel.

§ Mi van a falvainkban? § -ingatlanokban felhalmozott vagyon, ami holt tőke, mivel nem teremt hozamot (86) § Kulcskérdés: hogyan lehet holt vagyont értéktöbbletet teremtő produktív tőkévé transzformálni? § Ennek alapfeltétele a tulajdonjog egyértelmű megléte és általában a formális jogi keretek betartása. § Jelenleg a formális törvényesség rendszere és az informális társadalmi valóság között szakadék tátong (86)

§ Nem egyszerűen az egyéni modernség hiányáról van szó, hanem sokkal bonyolultabb okokról. Tehát a menedzser tréningek nem oldják meg a problémát ott ahol a tulajdonviszonyok tisztázatlanok, ahol érdemesebb feketén dolgozni (dolgoztatni), kereskedni stb. § Ismerjük az önálló helyi kezdeményezéseket? Valóban ezeket karolja fel a vidékpolitika?

§ Adottak a vidékfejlesztés nemzeti keretfeltételei? § -egyértelmű tulajdonviszonyok? § -beruházást elősegítő adórendszer? § -kiszámítható gazdaságpolitikai intézkedések?

§ A kreativitás abban nyilvánul meg, hogy nem köthető normákhoz. Ahol a kreativitás elkezdődik, ott végződnek a szabályzat standardjai, mivel a kreativitás tulajdonképpen az eddig alkalmazott eljárások vagy kritériumok megváltoztatását jelenti. (59) § Nekunk kell majd kitalalnunk, hogyan mérhető pl. egy tanácsadás hatékonysága. A költség-haszon elemzést ismerjük , de hogyan mérjük a tanácsadás hasznát? A jövedelem növekedés milyen mértékben a tanácsadás haszna?

§ A vidékfejlesztési szakértők „tévelyegnek a változások útvesztőiben”. § A szakértelem nem csak az, hogy „egyre kevesebbről egyre többet tud”, hanem az is, hogy valaki egyre jobban alkalmazza a pillanatnyilag érvényben lévő paradigmát. (36)

§ Milyen feladatok vállnak még inkább fontossá a közeljövőben (lásd EB 627) a vidékfejlesztési szakértők, illetve a menedzselő és/vagy eredmény – értékelő intézmények számára: § (Musto István tapasztalatai alapján) § 1. Minél több költségvetési forrás megszerzése akkor is amikor egyre nehezebb ezeket a forrásokat hatékonyan felhasználni. § 2. Minél inkább szórni a felelősséget több szakértő és állami szerv bevonásával, különösen ha kétséges a projekt vagy program várható eredményének hatékonysága.

§ 3. Minél inkább a beviteli források, (az input -ok) előírás szerinti folyósítására koncentrálni mint a jövőben elérhető eredmények (output-ok) sikerére vagy kudarcára, mert az intézményesített politika eredményességét a jelenben allokációra kerülő input határozza meg. § 4. Ajánlatos minden hasonló profilú intézményt konkurensnek és nem partnernek tekinteni, mivel mind a források, mind azok hatékony felhasználásának lehetőségei korlátozottak.

§ 5. Az intézmények jutalmazzák a kreativitást és az innovációt, főleg akkor, ha azok a buzgó aktívítás látszatát keltik, de lényegében nem változtatnak semmit. § 6. Jobb tévesen, vagy haszontalanul cselekedni, mint egyáltalán nem cselekedni. § 7. Intézmények nem oszlanak fel ha küldetésük véget ért, hanem keresnek, vagy kitalálnak újabb feladatokat.

§ Gyakran olvasható, hogy a vidéki szegénység felszámolására egyre több pénzügyi forrásra van szükség. § A pénz olyan mint egy igen hatékony gyógyszer. Megfelelő adagolásban gyógyit, elégtelen adagolásban hatástalan, a túladagolása pedig veszélyes. (43) § Négy nem kívánatos mellékhatás azonosítható: § 1. minden beruházásnak vannak folyó működtetési költségei, amelyek a kedvezményezettet terhelik. A segély igényt gerjeszt további segélyekre.

§ 2. A pénzügyi források beáramlása polarizál, növeli a szintkülönbséget a kedvezményezett és a nem –kedvezményezettek között , azaz a területi vagy társadalmi egyenlőtlenséget, így újabb hazai költségvetési kiadásokat tesz szükségessé a szintkülönbségek kiegyenlítésére (44) § 3. A tapasztalatok azt mutatják, hogy ahol megered a pénz-eső ott gyorsan megtermékenyül a fogadókézség, az igénybevétel talaja is. A kínálat megteremti a maga keresletét. Vállalkozások, szervezetek, projektek csak azért születnek, mert forrásokra nyilik kilátás. Ugyanakkor a korrupció, a visszaélések is megjelennek.

§ 4. A külső támogatási rendszerek hosszabb távon befolyásolják a kedvezményezettek mentalítását és saját kezdeményező erejét. A segélyek és támogatások általában gyengítik egy társadalom vagy egy gazdasági rendszer önszabályozó és önfejlesztő képességét, bénítják a felelősség-vállalást.

Milyen a vidéki társadalom? § - alulról szervezkedő társadalom és nem felülről várja a megszervezését? § Önszervező? § Kockázat vállaló? § A vidéket a fejlett polgári társadalmi rend jellemzi? § Beszélhetünk enélkül műkodőképes demokráciáról és piacgazdaságról?

Szellemi és társadalompolitikai irányzatok kollektivizmus A központban a Közösség áll, amelynek az egyén csak része § 1. tudományos igényre alapozott, központi tervezéssel működő, az egyének funkcióit és szükségleteit felülről meghatározó társadalmi és gazdasági szerkezet (szocializmus) § 2. a történelmi hagyományok, a politikai retorika, a kulturális azonosság eszméje, az érzelmi hovatartozás a jellemző individualizmus Az egyén és nem a közösség a társadalmi, politikai és gazdasági cselekvés alanya § 1. sajátossága az egyéni kezdeményezés, felelősség- és kockázatvállalás elismerése, valamint a tudományosan megalapozott és hatékonyság elvét követő decentralizált tervezés, § 2. a történelmi romantika és az individualizmus összekapcsolodása. Személyi kötödések, kliensi viszonyok, vagy az erősebb jogán nyugvó kapcsolatokon alapszik

Köszönöm megtisztelő figyelmüket!