Gazdasgpolitika bsc 1 2 ea Trei Sndor Kzgazdasgtan

Gazdaságpolitika bsc . 1 -2. ea

. Türei Sándor Közgazdaságtan tsz QA 225. Fogadóóra: szerda 11. 30 -12? ? ? E-mail: par@kgt. bme. hu

- A tárgy követelményei. : Vizsga - Vizsgára bocsátás feltétele: aláírás, ehhez: Az 1. és 2. zárthelyi sikeres (40%) megírása - Zárthelyik várható időpontja: 6. hét, 10. hét Pótlások ill. 3. zárthelyi a 14. héten Aki mindhárom zárthelyit sikeresen megírja, annak nem kell vizsgáznia!!!

Tananyag: . • Bod Péter Ákos: Bevezetés a gazdaságpolitikába. Aula 2006 • Menet közben kijelölt és a tanszéki honlapra ill. a moodle rendszerbe feltöltött irodalom • Előadás prezentációk • Előadások

• A tananyag 3 részre oszlik: . 1 rész: gp – trs – állam BPÁ 2006: 1 -6 fej. 11. -93. o. ill. BPÁ 2003: I. rész (I-VI. fej. ) 13 -97. o. 2. rész: gp – eszközök – területek BPA 2006: 7 -13. fej. 93 -181. o. ill. BPA 2003: II. és III. rész (VII-XVI. ) 97 -251. o. 3. rész: rendszerváltás – nk keretek – EU BPA 2006: 14 -15. fej. 181 -207. o. ill. BPA 2003: IV. rész (XVII-XVIII. ) 251 -281. o.

A gazdaságpolitika értelmezése, definiálása - A gazdaságpolitika a politika olyan ága, mely a gazdaság befolyásolására irányul. (Hetényi) - A gazdaságpolitika az állam nézeteit, elhatározásait, döntéseit jelenti, melyeket az állam társadalmipolitikai céljainak megvalósítása érdekében a gazdaság befolyásolására alkalmaz. (Veres)

. • A gazdaságpolitika tehát kormányzati szintű kategória, mely egy ország egészére vonatkozó célok és eszközök összességét tartalmazza. • A „politika” azon elveket jelenti, amelyek valamely cél elérésének érdekében teendő cselekedeteket kormányozzák. • A politika 3 kérdésre keresi a választ: - mit akarunk (cél) - hogyan akarjuk elérni (eszköz) - kinek a politikája (az államé)

Más szerzők értelmezései A gazdaságpolitika folyamat, melyben a különböző szereplők rendszeresen hatást gyakorolnak a kormányzati döntésekre acélból, hogy a fennálló intézmények és eszközök révén saját céljaikat realizálják. Ebben a megközelítésben tehát a gp inkább kölcsönhatások, mint előre kitervelt, következetes modell illetve annak követése. (Hetényi)

Megjegyzések • Nem minden kormányzati döntés gazdaságpolitikai csak az, amely közvetlen (vagy konkretizálható közvetett) társadalmi kihatású ui. BPA: vannak napi döntések, melyek fontosak egyénekre nézve, de nem országos jelentőségűek Megkülönböztetendők: -- az állam szokásos igazgatási, szabályozási feladatai -- gazdaságpolitikai teendői

Társadalmi érték meghatározás és gazdaságpolitika • A társadalmi érték meghatározás nem része a gazdaságpolitikának, a társadalmi érték meghatározás a gazdasági világnézet fogalmába tartozik. • A gazdaságpolitika az adott értékek érvényesítéséhez tartozó cselekvések meghatározása • A gazdaságpolitikai véleménykülönbségek az érdekek és a világnézeti szempontok különbségein alapulnak

Tudomány-e a gazdaságpolitika? • Abban az értelemben nem, hogy a gazdaságpolitika sikerességének -- nem kritériuma a tudományosság -- mércéje a siker • Inkább azt lehet mondani, hogy a gazdaságpolitika a döntés művészete (korlátozott információk birtokában és bizonytalanság mellett kell dönteni)

A gazdaságpolitika funkciói • A gazdasági fejlődés jogi és társadalmi kereteinek biztosítása • A verseny fenntartása • A jövedelmek újraelosztása (redisztribúció) meghatározott elvek szerint • Erőforrások átcsoportosítása (allokáció) • Stabilizáció, a fejlesztés és a versenyképesség javítása

A gazdaságpolitika részelemei • A funkciókból (is) következően levezethetők, meghatározhatók a gazdaságpolitika részelemei, területei. Ezek középponti kategóriája: a makrogazdasági politika • A makrogazdasági politika a kormánynak a gazdaság egészére vonatkozó célkitűzéseit és az ezek megvalósításához szükséges eszközöket és intézményeket jelenti

. • A makrogazdasági politika pénzügyekre vonatkoztatható részét pénzügyi politikának nevezzük • A pénzügyi politika részterületei: -- a monetáris politika -- a fiskális (vagy költségvetési) politika -- a devizapolitika

A politikák hierarchiája • Politika > gazdaságpolitika > makrogazdasági politika > pénzügyi politika > monetáris, fiskális, valuta politika • Látható a pénzügyi politika beágyazódik ebbe a hierarchiába, tehát lehet a pénzügyi politikának cél és eszközrendszere, de a politika vagy akár a gazdaságpolitika egész kontextusában csak azok eszközeként határozódik meg

Monetáris politika • A monetáris politika a pénzügyi politika azon eszköze, mely a gazdasági szereplők magatartására a pénzkínálat (a pénz és hitelállomány nagysága) és/vagy a kamatláb (a pénz ára) szabályozásán keresztül kíván hatni.

Folyt. • A monetáris politika reálgazdasági hatása elsősorban - az infláció szintje - fizetési mérleg zavarok - gazdasági konjunktúra alakulás befolyásolásában jelentkezik

Folyt. • A monetáris politika alakítása a jegybank kezében van: A pénzmennyiség szabályozása - a jegybankpénz és - kereskedelmi bankok pénzteremtési képességének szabályozásával történik

Fiskális politika . • A fiskális vagy költségvetési politika - kormányzati kiadások (vásárlások, beruházások) - bevételek (adózás) alakításával kíván hatni a gazdasági szereplőkre - harmadikként kiemelendő a két előző viszonya/egyenlege a költségvetési deficit vagy szufficit alakulása, alakítása • Hatása: konjunktúra szabályozása és a stabilizáció

Devizapolitika • A gazdasági szereplők magatartására az - árfolyamrendszeren - árfolyam-politikán keresztül hat • Kapcsolatot teremt a belső és a külső pénzügyi rendszer ill. a belső piac és a külpiacok között

Egyéb részpolitikák • A makrogazdasági politika mellett természetesen egyéb részpolitikák is vannak: például: - beruházási politika - jövedelem politika - jóléti politika

Folyt. • Láthatjuk ezek nem csak a gazdaságpolitika területéhez tartoznak, hanem beletartoznak vagy kölcsönhatásban vannak a szélesen értelmezett társadalompolitikával is • A gazdaságpolitika és a társadalompolitika tehát nem függetleníthetők egymástól, a társadalompolitika jellege irányadó a gazdaságpolitika számára

Folyt. • A gazdaságpolitika egyes részterületei, egyes célkitűzései között nemritkán konfliktusok vannak. Az alkalmazott eszközök ellentétesen hatnak a gazdasági szereplőkre emiatt előfordulhat, hogy egyik részcél sem érhető el, sőt más területeken hatásuk akár kifejezetten káros is lehet. • Gyakori a fiskális és a monetáris politika közötti ellentmondás

A gazdaságpolitika tárgya • A jövedelmek keletkezése és elosztása (Goldperger) - kiktől, kikhez áramlik a jövedelem - hogyan használják ezt fel azok, akik kapják - megszerzett jövedelem olyan befektetés/keresle forrásává válik, amely további jövedelmet generál vagy kikerül a gazdasági körforgásból (pl. fogyasztási célú importkereslet vagy tezaurálás)

Folyt. • Következésképp: a trs. folyamatosan minősíti a gazdaságpolitikát (vesztesek – nyertesek pozíció alakulás, erre vonatkozó várakozások) • A gazdaságpolitika tehát jövedelem újraelosztást hajt végre, ez pedig konfliktusokat idéz elő • A jövedelem újraelosztás alatt nem csak az országon belüli, hanem az országok között végbemenőt is érteni lehet (nyilván az az ország sikeres, amely ebben nyer)

A gazdaságpolitika szintjei • Országon belül létezhet regionális gp. is, ami nyilván nem független a kormányzati gp. -tól • A gazdasági integrációknak (pl. EU) is van gpje (a résztvevő országok által elfogadott alapelvekben és szabályokban testesül meg – csak: itt nincs a gp. mögött álló nemzetek feletti kormány)

Stratégia • Koncepció vagy terv, mely - a benne megjelölt cél elérése érdekében - végzendő tevékenység végrehajtásának - útját és módját is megszabja és - közreműködők tevékenységét is koordinálja

Fejlesztési stratégia • Tartalmaznia kell: - a helyzetértékelést ( világgazdasági feltételrendszer, belgazdasági helyzet) - prognózisokat (a jövő feltételeinek és nagy valószínűséggel bekövetkező eseteinek feltárása)

Folyt. • Koncepciókat (olyan ajánlásokat, melyek a feltételezett átfogóbb célok szolgálatában, a helyzetértékelésre és a prognózisra alapozva dolgoznak ki - több variánsban és - ütemezéssel fejlesztési célokat - azok rangsorolásával)

Folyt. • A célok megvalósítását szolgáló - eszközrendszert - intézményrendszert • A célok érvényesítésének forrásfedezetét • A javaslatok - ütemezését - koordinálását

A stratégia jelentősége • Erre legjobban a hiánya mutat rá pl. a német egység megvalósítása, ami koherens stratégia nélkül következett be - nem eredményezett fenntartható növekedést az új tartományokban - az óriási pénzügyi transzferek megterhelték a régi tartományokat

Folyt • A német példa jól illusztrálja: - a pénz nem minden - stratégia nélkül a tőke nem hasznosul hatékonyan - hosszú időn keresztül fenntartott óriási tőke transzfer sem eredményez fenntartható fejlődést - sőt: a szándékolttól eltérően a gazdasági és szociális feszültségek fennmaradásához (vagy) erősödéséhez járulhat hozzá

Stratégia és gazdaságpolitika • A stratégia fogalmi megjelenése, a jelentőségére való rámutatás egyértelművé teszi: a gazdaságpolitika nem (csak) a pillanatnyi, rövid távú „bűvészkedés”, például egyensúlymegőrzés

Folyt. • Ha szükség van hosszú távú nemzeti fejlesztési stratégiára, akkor ez szükségessé teszi átfogó felzárkózási, intézmény korszerűsítési fejlesztéspolitika kidolgozását és végrehajtását (ez tágabb, mint a hagyományos gazdaságpolitika és eltérőek a hangsúlyai)

Folyt. • Miért szükséges? - közepes gazdasági fejlettség - rövid távú piaci célszerűségek alapján nem fejleszthető infrastruktúra korszerűsítési követelmények - sokoldalúbbá váló gazdaság és trs. működtetésével együtt járó koordinációs igények megnövekedése • Hasonlóképp nemzetközi szinten (Kádár)

Stratégiaalkotás • Ehhez politikai elkötelezettség szükséges (nem azonosítható technokrata tervek és koncepciók kialakításával) • Ez akkor erős, ha a kormány jelentős legitimitással, társadalmi támogatottsággal bír • A stratégiához való viszony ugyanis nem politika- illetve érdek semleges

Folyt. • Következik ez a stratégiához kapcsolódó gazdaságpolitika tárgyából (jövedelmek keletkezése és elosztása) is • Stratégia (és a mögötte meghúzódó jövőkép) hiányában nincs olyan közös érdek és cél, ami összefogná a társadalom széthúzó erőit • A stratégia hiánya a társadalmi érdekegyeztetést is akadályozza, enélkül az érdekellentétek is nehezen kezelhetők

Folyt. • A stratégiának: - az előnyök és hátrányok megosztására kell törekednie - az áldozatokért reális és történelmi kompenzációt kell ígérnie - választ kell adnia arra, hogy az elért eredményeket hogyan forgassák vissza a fejlődésbe

Folyt. • Ez utóbbi feltétele annak, hogy ne induljon mindig újra a pozíciók és jövedelmek újraelosztásáért vívott harc • Ha nincs hosszabb távú fejlesztési stratégia, akkor a gazdaságpolitika karakterét - a mindenkori (pillanatnyi) politikai igények - a deficit korrekciós igények alakítják

A társadalmi konszenzus szükségessége • A stratégia - prioritásaira - legfontosabb elveire - célkitűzéseire vonatkozóan • Konszenzus: - főbb parlamenti pártok - gazdasági szereplők (munkaadók, munkavállalók, érdekképviseleti szervek, az állam) között

Konszenzus és legitimitás • A konszenzus jelentőségét különösen alá kell húzni olyankor, -- amikor a kormányzat legitimitása gyenge, -- ahol a társadalom tagjai közötti együttműködési hajlandóság alacsony fokú • Az alapelvekben meglévő konszenzus hiányában nem lehet (kockázatos) kormányzati ciklusokon túlnyúló kötelezettségeket vállalni

Felzárkózás és demokrácia • A fentiek mögött meghúzódó elméleti probléma: Lehetséges-e modernizáció és felzárkózás nyugateurópai típusú parlamentáris demokrácia keretei között? A történelmi tapasztalatok ugyanis ennek ellentmondani látszanak: a tipikus sikeresen felzárkózó országra inkább az a jellemző, hogy ezek többnyire diktatórikus rendszerek, melyek a növekedésgyorsítás feltételeit erőszakmechanizmusokkal biztosították

Állam és gazdaság • Az eddigiektől eltérő hangsúlyai vannak BPÁ gazdaságpolitika értelmezésének. Itt az állam: - makrogazdasági szabályozó (költségvetési és jegybanki döntések) kiegészítve különböző fejlesztési programokkal, célkitűzésekkel, un. iparpolitikai döntésekkel - a gazdaság működési szabályainak meghatározója (reguláló) – ebbéli tevékenységét gyakran nem is kormányzati intézmények végzik (pl. bíróságok)

Folyt. - az állam maga is része a gazdaságnak, úgy létezik állami szektor, az állam tehát maga is gazdálkodó (vegyesgazdaság: a modern gazdaságok tulajdoni szempontból többszektorúak: - magántulajdon (személyes, társas) - intézményi - állami (kormányzati, tartományi, önkormányzati) - non-profit int.

Az állam gazdasági beavatkozásának (egyéb) indokai - Piaci működési zavarok és kudarcok: - közjavak léte - monopolhelyzetek - extern gazdasági hatások - szélsőséges jövedelmi egyenlőtlenségek - és a legfontosabb: általános választójog, tömegdemokrácia

Gazdaságpolitika definíció • Az állam gazdaságot és társadalmat szabályozó, irányító, befolyásoló tevékenysége, melynek keretében a politikai értékeket és érdekeket a pénzügypolitika, a versenypolitika, a regionális politika és egyéb állami szakpolitikák alkalmazása szolgálja (BPA)

Gazdaságpolitikai célok és eszközök • célok: alapvető cél a társadalmi jólét növelése ehhez egy társadalmi jóléti függvény maximalizálására lenne szükség az adott reálgazdasági feltételek között - a korlátok számbavétele, értékelése is problematikus - egy széles körben elfogadásra számot tartó társadalmi jóléti függvény pedig egyáltalán nem áll rendelkezésre

Célok - A szóba jöhető célok sokszor nem számszerűsíthetők, nem összehasonlíthatók (nem lehet őket közös nevezőre hozni) - A kívánatos célok sokszor egymásnak is ellentmondanak

Célok • Nézzük erre néhány gyakori trs. -i – gazdasági cél példáját: 1. gazdasági növekedés 2. hatékonyság 3. jövedelemelosztás (egyenletessége) 4. stabilitás 5. fejlődés 6. nemzeti lét fennmaradása

Célok • Ezen teljesen helyénvaló célokból nem lehet egy egzakt, számszerűsíthető (maximalizálható) célfüggvényt megalkotni széles társadalmi konszenzus alapján • A célok közül jónéhány nem is számszerűsíthető, néhány egymásnak is ellentmond (pl. 4. és 5. vagy 2. és 3. ) • Még ha közös nevezőre is tudnánk hozni e különböző célokat, kérdéses, hogy milyen relatív súlyokat adjunk nekik az összegzésben

Célok • Leggyakoribb gazdaságpolitikák által használt célok: - gazdasági növekedés (GDP) szintje - munkanélküliség szintje - Infláció szintje - költségvetés egyensúlya - külkereskedelmi mérleg, fizetési mérleg egyensúlya Ezeket egyidejűleg nem lehet mind maximalizálni: Valamilyen prioritást ki kell jelölni közöttük

Célok • A prioritások meghatározásában szerepet játszó tényezők: - a közgazdasági szakértői közvélemény - az éppen uralkodó közgazdasági elmélet - a politikai vezetés értékrendje - a társadalmi közvélemény

Célok • Az adott országban éppen uralkodó közgazdasági elmélet egyértelműen meghatározza, hogy a fenti változók közül melyik játssza a kulcsszerepet, melyiknek a befolyásolása a legfontosabb • A társadalmi-politikai közvélemény pedig azt, hogy a társadalom szempontjából mi a legfontosabb (pl. az 50 -60 -as években az uralkodó keynesiánus elmélet és a politikai közvélemény szerint is a legfontosabb cél a foglalkoztatás magas szinten tartása volt, de a 80 -as évek konzervatív politikája és monetarista-újklasszikus elmélete már az inflációt tekintette fő befolyásolandó változónak)

Célok • A célok közötti választást nehezíti, hogy a célok nem függetlenek egymástól. Az egyik célváltozó értékének módosítása maga után húzza a másikat is. Hiába van tehát egyértelmű értékelés az egyes változók kívánatos célértékeiről és a köztük lévő prioritásokról, a makrogazdasági összefüggések csak bizonyos kombinációkat engednek meg.

Célok • Például ismert az un. Okun törvény, mely a GNP növekedési üteme és a munkanélküliségi ráta közötti összefüggést írja le. Ennek értelmében bizonyos mértékű növekedés meghatározott munkanélküliségi rátával párosul (a magasabb növekedés kisebb munkanélküliséget jelent) • Vagy eléggé egyértelmű, hogy kapcsolat van az infláció és a költségvetési deficit között. A költségvetési deficit növekedése növeli az inflációt. De fordítva is: az infláció növekedésével adott költségvetési elkötelezettségek esetén nő a költségvetési deficit.

Célok • Továbbá a gazdasági növekedés és a külkereskedelmi egyenleg között. A termelés importigényessége és exportaránya, illetve ezek viszonya dönti el, hogy egy bizonyos növekedés hogyan változtatja meg a külkereskedelmi mérleget. • Legismertebb kapcsolat a célváltozók között a Phillips -görbe összefüggés, mely szerint az infláció és a munkanélküliség között függvényszerű kapcsolat van Adott nagyságú inflációhoz meghatározott munkanélküliségi ráta tartozik.

Célok • A célok közötti kölcsönös összefüggések miatt nem lehet a preferált célok vagy azok speciális kombinációjának maximalizálására építeni a célfüggvényt. Ehelyett inkább az egyes változók kívánatos értékeitől való eltéréseket próbálják minimalizálni. Ehhez pl. négyzetes trs. -i veszteségfüggvény, melynek adott korlátok között a minimalizálása a cél. De valószínű, hogy az egyes célváltozók túl kedvező értékei más területeken komoly veszteségeket okoznak.

Célok • Pl. infláció és munkanélküliség veszteség fv. : L(π, U)=h 1(π*- π)2+h 2(U *-U)2 (Ahol π* és U *a kívánatos inflációs és munkanélküliségi szintet, h 1 és h 2 az inflációból és a munkanélküliségből fakadó veszteségek relatív súlyát jelöli. Látható, hogy ez a veszteségfüggvény a kívánatostól való mindkét irányú eltérést bünteti. Az előre kitűzött értékeknél kedvezőbb értékek ugyanis nagy valószínűséggel okoznak más területeken komoly veszteségeket. )

Célok • Egy másik célkijelölési technika lehet un. Mágikus négyszög (három-, öt- vagy hatszög) létrehozatala. Itt a legfontosabb célváltozók minimálisan elérendő értékeit bejelölik egy koordináta rendszerbe, mely aztán kijelöli azt a teret, melybe a gazdaság eredményeinek esnie kell, illetve amelyen belül kell tartania a gazdaságpolitikának a gazdaságot.

Célok • Ilyen négyszög lehet pl. : - gazdasági növekedés - Külkereskedelmi mérleg (esetleg költségvetési deficit) - Infláció - munkanélküliség

Célok • A választott célok és nekik rendelt súlyok alapján különböző karakterű gazdaságpolitikákat különböztethetünk meg. Pl: - Növekedésorientált - Anticiklikus - Antiinflációs - Stabilizációs - Válságkezelő

Eszközök • Alapvető eszközök a költségvetési és a monetáris politika • Ezeken kívül még: jövedelempolitika, foglalkoztatáspolitika, szociálpolitika, külkereskedelmi politika, stb. • A költségvetési politikának két meghatározó eleme van: a kormányzati kiadások és az adók • A monetáris politika alapvetően a pénzkínálat szabályozását foglalja magában

Eszközök • A tradicionális makro elméletre alapozott (keynesiánus) gazdaságpolitika (elsősorban az ISLM elemzés) szerint a kormányzati kiadások és a pénzkínálat növekedése emeli, az adók növekedése pedig csökkenti az aggregát kereslet szintjét. Ugyanakkor viszont ezeknek az eszközöknek nincs hatása az aggregát kínálat alakulására. Ezért a keynesiánus gazdaságpolitika a kereslet szabályozását tekintette középponti feladatnak.

Eszközök • A később előtérbe kerülő makroelméletek (a monetarizmus vagy az újklasszikus elmélet) kétségbe vonják a keresletszabályozás hatékonyságát, másfelől hangsúlyozzák, hogy a keresletszabályozó gazdaságpolitika szándéka ellenére az aggregát kínálat alakulására is hatással van. Ezért az eszközök hatásának vizsgálatakor mind a kereslet, mind a kínálat alakulására figyelemmel kell lenni.

Eszközök • Ugyanis az aggregát kereslet és kínálat alakulása az, ami meghatározza az egyensúlyi jövedelmet, a gazdasági növekedést, az infláció és a munkanélküliség alakulását, vagyis a gazdaság és a gazdaságpolitika alapvető céljait. • A gazdaságpolitikai eszközök hatásának vizsgálata ezért koncentrál az aggregát keresletre és kínálatra gyakorolt hatások elemzésére. A gazdaságpolitika lényege ugyanis olyan eszközöket találni, melyek segítségével a gazdasági működés a kívánt célok felé terelhető.

Eszközök • Az alkalmazott gazdaságpolitikákat szándékaik szerint is megkülönböztetik aszerint, hogy mire kívánnak elsősorban hatni: - A klasszikus keynesiánus gazdaságpolitika a keresletösztönzést tűzte ki célul - A 80 -as évek konzervatív amerikai gazdaságpolitikája viszont a kínálatösztönzést tekintette kulcsfontosságúnak.

• https: //www. theglobaleconomy. com/