Gazdasgi Tancsok a felsoktatsi intzmnyekben 2006 janur 13

Gazdasági Tanácsok a felsőoktatási intézményekben 2006. január 13.

Magyar Universitas Program – a felsőoktatás átfogó reformja 1. A képzési rendszer átalakítása 2. Az intézményi finanszírozás és gazdálkodási szabályozás reformja 3. Az intézményi irányítási rendszer reformja 4. Hallgatói jogok, támogatások bővülése 5. Intézményfejlesztési program magántőke bevonásával – PPP 2

A gazdasági autonómia-bővülése 1. Finanszírozási garancia A törvény az új képzési szerkezet teljes kiépülésének idején (kb. 2010 ben is) garantálja az intézményi támogatás reálértékének megőrzését, ezért a képzési támogatás a KSH által meghatározott mindenkori nemzetgazdasági átlagkeresethez viszonyítva kerül megállapításra. 2. A gazdálkodási szabályozás reformja • az előirányzatok közti átcsoportosíthatóság, • a maradványok megtartása és akkumulálása, • a saját bevételek külön számlán történő kezelése, • a befizetési kötelezettségtől mentes vállalkozási tevékenység, • a fejlesztési célra fordítható ingatlanértékesítés, • a saját ingatlan hasznosítása, • a vállalkozás, a gazdasági társaság, alapítvány létrehozásának joga; • kockázati alap létesítése, • a beruházási feladatokhoz a hitel törlesztésének kötelezettségvállalása, • a korlátokhoz kötött hitelfelvétel biztosítása és • az állampapír-jegyzés lehetősége • szellemi termék feletti rendelkezés joga 3

felsőoktatási intézmény irányítása A felsőoktatási intézmény vezetője Szenátus őoktatási ény giai döntés észítő és a hajtás őrzésében működő e. 4 gáltak (7 -9 -4 fő: a átus jelöltje ől 1 HÖK lt) 2 -3 fő: az A felsőoktatási intézmény döntéshozó és a döntés végrehajtását ellenőrző testülete. Gazdasági Tanács

A Gazdasági Tanács 1. A Gazdasági Tanácsok 2006. március 1 -én kezdik meg működésüket. 2. A Gazdasági Tanács tagjai nem visszahívhatók és nem utasíthatók. 3. A megbízatás ideje 5 évre szól, egyszer meghosszabbítható. Főbb összeférhetetlenségi szabályok Nem lehet a Gazdasági Tanács tagja, aki n köztisztviselő, vagy polgármesteri tisztséget tölt be, n a Kormány tagjai és az államtitkárok, n politikai pártban tisztséget tölt, illetve töltött be, fizetett pártalkalmazottként foglalkoztatták vagy foglalkoztatják, feltéve, hogy a kizáró ok megszűnése óta még nem telt el legalább öt év, n önkormányzati, országgyűlési vagy európai parlamenti képviselő, n tagja a szenátusnak, n tagja más felsőoktatási intézmény gazdasági tanácsának, n az állami felsőoktatási intézmények kivételével, az oktatási miniszter felügyelete alatt álló költségvetési szervvel közalkalmazotti jogviszonyban áll. 5

A Gazdasági Tanács főbb feladatai Közreműködik a szenátus döntéseinek előkészítésében: n n n n költségvetés, intézményfejlesztési terv (egyéb fejlesztések), gazdálkodó szervezet alapítása, gazdálkodó szervezetben részesedés szerzése, gazdálkodó szervezettel történő együttműködés, ingatlan vagyon hasznosítása, elidegenítése, hitelfelvétel, a felsőoktatási intézmény szervezete, szervezeti egységének létesítése, átalakítása, megszüntetése, az intézmény gazdálkodásában a szakmai hatékonyság és a gazdaságosság érvényesítése – a fenntartóhoz fordulhat a Szenátus bizonyos jogosítványait átruházhatja a Gazdasági Tanácsra. Rendszeresen - de évente legalább két alkalommal - áttekinti a felsőoktatási intézmény működését, gazdálkodását. 6

Kormányzati delegáltak Országos viszonylatban 69 kormányzati delegált tag. A delegált tagok között kiemelkedő számban vannak a gazdasági élet vezető személyiségei, köztük n 5 volt pénzügy- illetve gazdasági miniszter n a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége elnöke, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke és alelnöke n a Befektetői Tanács 4 tagja n 6 bankvezető n 27 vállalatvezető 7