Gazdasgi szervek fbb tpusai napjainkban Elszr a gazdlkod
Gazdasági szervek főbb típusai napjainkban
Először a gazdálkodó szervezet fogalmát tisztázzuk: • gazdálkodó szervezet: az állami vállalat, az egyéb állami gazdálkodó szerv, a szövetkezet, a lakásszövetkezet, az európai szövetkezet, a gazdasági társaság, az európai részvénytársaság, az egyesülés, az európai gazdasági egyesülés, az európai területi együttműködési csoportosulás, a közhasznú társaság, az egyes jogi személyek vállalata, a leányvállalat, a vízgazdálkodási társulat, az erdőbirtokossági társulat, a végrehajtói iroda, továbbá az egyéni vállalkozó. Az állam, a helyi önkormányzat, a költségvetési szerv, az egyesület, a köztestület, valamint az alapítvány gazdálkodó tevékenységével összefüggő polgári jogi kapcsolataira is a gazdálkodó szervezetre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, kivéve, ha a törvény e jogi személyekre eltérő rendelkezést tartalmaz [Ptk. 658. § c. ) pont]
A gazdálkodó szervezetek halmazán belül tehát a gazdasági szervek (gazdasági társaságok) halmaza egy kisebb halmazt képez Gazdasági szervek (gazdasági társaságok) Gazdálkodó szervezetek
A jogi személyiségű gazdasági társaság meghatározása • Az állam, a jogi személyek, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok és a természetes személyek üzletszerű közös gazdasági tevékenység folytatására vagy annak elősegítésére saját cégnévvel rendelkező gazdasági társaságot alapíthatnak. [Ptk. 52. §]
A gazdasági szerveket háromféleképpen csoportosíthatjuk: 1. 2. 3. Tevékenységük Gazdasági Tulajdonforma szerint társasági szerint formájuk szerint
1. ) Tevékenység szerinti (ágazati) besorolás • I. Bankok, takarékpénztárak, pénzügyi szolgáltató szervek • Jegybank: Magyar Nemzeti Bank • Kereskedelmi bankok: K & H, MKB stb. – A fenti kettő együtt képezi a kétszintű bankrendszert. • Kiegészítő pénzügyi szolgáltatások (Posta [pl. készpénzátutalás], alapítványi formában működő pénzügyi vállalkozások, amelyek bankgarancia vállalását vagy ügynöki tevékenységet folytathatnak stb. )
• II. Biztosító intézetek – Biztosítás – Nyugdíj-alap kezelés • III. Bányavállalatok – Szénbányászat – Uránérc bányászat – Bauxitbányászat – Kőolajbányászat (Fentiek közül már csak ezt művelik aktívan Magyarországon. MOL Nyrt. )
• IV. Energiaipari vállalkozások – Villamos energia termelés: Paksi Atomerőmű Zrt. – Villamos energia elosztás: MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. – A két tevékenység együtt van jelen az MVM Zrt. esetében, ami egy holding szervezet. (Villamos energia termeléssel elosztással és kereskedelemmel is foglalkozik. Fenti cégek is e holding részei. )
• V. Vegyipari vállalkozások – Nyersanyagfeldolgozás (MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. ) – Vegyipari termékek gyártása (CHEMARK Termelő, Kereskedő Kft. , Peremarton) – Gyógyszergyártás (EGIS Gyógyszergyár Nyrt. ) – Gumi és műanyagtermékek gyártása (MICHELIN Hungária Abroncsgyártó Kft. )
• VI. Vas-, fém és gépipar – Kohászat • „DAM Diósgyőr” Diósgyőri Acélművek Ipari és Kereskedelmi Kft. (a válság miatt ment csődbe) • Alcoa-Köfém Székesfehérvári Könnyűfémmű Kft. – Gépgyártás • Erőgépek: Ganz Motor Kft. • Mezőgazdasági gépek: Jász-Gépszer Kft. • Szerszámképgyártás: Csepeli Szerszámgépgyár Mérnöki és Szolgáltató Kft. • Háztartási gépek: HAJDÚ Hajdúsági Ipari Zrt.
• Járműgyártás: Bombardier Transportation MÁV Hungary Kft. – Kábelgyártás: Prysmian MKM Magyar Kábel Művek Kft. • VII. Villamosipari vállalkozások – Akkumlátorok és szárazelemek gyártása – Járművillamossági készülékek gyártása – Fényforrások és világítóberendezések gyártása
• VIII. Hiradástechnikai, műszeripari és elektronikai ipari vállalkozások – Műszeripar: Ganz Mérőgyár Kft. – Számítástechnikai ipar: ALBACOMP Számítástechnikai Zrt. • IX. Építőipari, építőanyagipari vállalkozások – – Magasépítés Mélyépítés: MÉLYÉPTERV Kultúrmérnöki Kft. Épületgépészet: Villeroy & Boch Magyarország Zrt. Üvegtermékek gyártása: SALGGLAS Üvegipari Zrt.
• X. Fa- és papíripari vállalkozások – Fűrészáru gyártás – Papír és papírtermék gyártás: Dunapack Papír és Csomagolóanyag Zrt. • XI. Textil, bőr- és szőrmeipari vállalatok – Szövés: PANNON-FLAX Győri Lenszövő Nyrt. – Konfekcióipar: „Pataki Ruhaipari” Zrt. – Bőrgyártás: HUNOR Pécsi Kesztyű- és Bőrruházati Rt. "felszámolás alatt" (korábban: Pécsi Kesztyűgyár) – Cipőgyártás: Tisza Cipő Zrt.
• XII. Élelmiszeripari vállalkozások – Tejipar: SOLE-MIZO Tejterméket Gyártó, Forgalmazó és Szolgáltató Zrt. – Növényolajgyártás: Bunge Növényolajipari Zrt. – Malomipari vállalkozások: Budai Malomipari Kft. – Italgyártás: Zwack Unicum Likőripari és Kereskedelmi Nyrt. – Dohánygyártás: British American Tobacco Magyarország Dohány Kereskedelmi Kft.
• XIII. Nyomdaipar, kiadóvállalatok, szórakoztatóipar – Nyomdai vállalatok: Sylvester János Kiadó és Nyomda Kft. – Kiadói vállalatok: Kossuth Kiadó Zrt. – Filmgyártás: Budapest Film Produkciós Filmelőállító Kft. – Szerencsejáték: Szerencsejáték Zrt.
• XIV. Postai és távközlési vállalkozások – Magyar Posta Zrt. – Vodafone Magyarország Zrt. • XV. Közlekedési vállalatok – Szárazföldi • Közúti: VOLÁNBUSZ Közlekedési Zrt. • Vasúti: MÁV-START Vasúti Személyszállító Zrt. – Vízi: MAHART Pass. Nave Személyhajózási Kft. – Légi: Malév Magyar Légiközlekedési Zrt.
• XVI. Kereskedelmi vállalkozások – Nagykereskedelem – Kiskereskedelem • XVII. Mezőgazdasági, erdő és vadgazdálkodási vállalkozások – Állattenyésztés – Vadgazdálkodás – Erdőgazdálkodás – Halászat: Balatoni Halászati Zrt.
2. ) Gazdasági társasági forma szerinti csoportosítás • A szocialista korszakban a tőkés típusú gazdasági társasági formák létrehozására csak korlátozottan volt lehetőség. • Az 1988. évi VI. törvény újraszabályozta a gt-k működését (Közkereseti társaság, Betéti társaság, Korlátolt felelősségű társaság, Részvénytársaság, Egyesülés, Közös vállalat, Gazdasági munkaközösség) Ekkor még nem a kapitalista átalakulás volt a cél, hanem a szocialista viszonyok között a versenyképesség elősegítése.
• Az 1989. évi XIII. törvény a kapitalista átalakulás nyitányát jelentette. Lehetővé, később pedig kötelezővé tette az államigazgatási felügyelet alatt álló vállalatok átalakítását gazdasági társasággá. • Az 1997. évi CXLIV. törvény újraszabályozta a gazdasági társasági formákat Magyarországon. Ez a tv. az Egyesülést korporatív (kooperációs) jellegű gt-vé nyilvánította, a Gmk-t megszüntette, mert ez a forma Európában ismeretlen volt. Konszernjogot csak hazai viszonyok között ismerte el, de tulajdonjogilag újdonság volt, hogy esetenként külföldi kézbe is kerülhetett egyegy magyarországi konszern. Szabályozta a vállalatok egymás közötti átalakulását is.
• 2006. évi IV. törvény ismét újraszabályozta a gazdasági társasági viszonyokat Magyarországon. Erre az EU jogharmonizáció miatt is szükség volt. A tv. szerint a magyarországi konszernek külföldre is terjeszkedhetnek, bevezeti az előtársaság fogalmát, ami az alapító okirat keletkezése és a cégbejegyzés közötti időszakra biztosítja a cégjogban a törvényes kereteket. Gt-k alapíthatók nonprofit célra is.
• Jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok: Közkereseti társaság, Betéti társaság • Jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaságok: Korlátolt felelősségű társaság, Részvénytársaság
Kft. : • Előre meghatározott összegű törzsbetétekből álló törzstőkével alakul, a tag kötelezettsége a társasággal szemben csak a törzsbetétjének szolgáltatására, valamint a társasági szerződésben kikötött egyéb szolgáltatásokra terjed ki. • Legfőbb szerve a taggyűlés • Vezetője/vezetői az ügyvezető(k). • Törzstőke minimum: 3 millió Ft. • Ha egy személy alapítja, akkor egyszemélyes kft-ről beszélünk, ilyenkor a taggyűlés helyett egy személy dönt.
Rt. • Előre meghatározott számú és névértékű részvényekből álló alaptőkével alakul, a részvényes kötelezettsége a társasággal szemben a részvény névértékének szolgáltatására terjed ki. Egyéb kötelezettségei általában nincsenek. • Lehet zártkörű (Zrt. ) vagy nyilvánosan működő (Nyrt. ) • Alaptőkéje nem lehet kevesebb 20 millió Ft-nál. • Részvény: értékpapír (Lehet dematerializált, azaz elektronikus formája is!) – Fajtái: törzsrészvény, elsőbbségi részvény, dolgozói részvény, kamatozó részvény, visszaváltható részvény, cégjegyzés előtt: részvényutalvány, cégjegyzés után, de a teljes alaptőke befizetése előtt: ideiglenes részvény – Típusai: névre szóló részvény, bemutatóra szóló részvény
Rt. (folyt. ) • Részvénykönyv: nyilvántartja a részvényesek nevét, címét stb. • Szervezete: legfőbb szerve a közgyűlés, irányító szerve az igazgatóság
Monopolisztikus szervezetek • Egy-egy tőkés csoport túlhatalmának megakadályozására az Amerikai Egyesült Államokban 1890 -ben törvényt hoztak Sherman Anti-trust Act címmel. Ez a törvény lehetetlenné tette a tőkekoncentrációt egy bizonyos ponton túl. Ennek kijátszására jöttek létre a holding típusú vállalatok (másnéven: konszernek) amelyek egy fővállalatból és több szatelitvállalatból állnak. A fővállalatnak csak irányító szerepe van.
Monopolisztikus szervezetek fajtái • Kartell: konkurrens (versenytárs) vállalatok írásbeli vagy szóbeli megállapodása az egymás közti verseny korlátozására. Közös szervet nem hoznak létre. • Szindikátus: A szindikátusban részt vevő vállalatok megtartják önállóságukat a termelésben, de a kereskedelem területén önállóságuk korlátozott. Közös irodát szervez a szindikátus a termékek értékesítésére, gyakran a nyersanyag beszerzésére is. • Tröszt: a vállalatok sajátos fajtája, a tagvállalatokból és a trösztközpontból álló vállalatszerűen működő gazdálkodó szervezet. Általában egy iparágon belül működő vállalatok csoportja. • Konszern: A tőkés monopólium legfejlettebb formája, amelynek jellegzetessége különnemű, egymással semmiféle kapcsolatban nem álló vállalatok pénzügyi ellenőrzés útján való egyesítése.
Szövetkezetek • • • A szövetkezeti forma Magyarországon nagy múlttal rendelkezik. A háború előtt is jelentős szövetkezetek működtek az országban, majd a szocialista korszakban is sok szövetkezetet hoztak létre. A szövetkezeti forma a rendszerváltást követően népszerűtlenné vált, mert a szocialista szövetkezesítést korábban erőszakolták, és az emberek magántulajdonra vágytak. Az 1992. évi szövetkezetekről szóló törvényben éppen ezért a magántulajdonon van a hangsúly. A törvény alkalmazása a szocialista típusú szövetkezetek teljes felbomlásához vezet. Ritka esetben történik meg az új típusú szövetkezetté való átalakulás. Hibája még a törvénynek, hogy túlhangsúlyozza a termelő típusú szövetkezeteket, és nem szabályozza a beszerző és elosztó szövetkezetek működését. Az új szövetkezetekről szóló 2000. évi CXLI. tv. a szövetkezeteket „duális struktúra”-ként értelmezi, azaz olyan formaként, ami az egyesület és a gazdasági társaság között féluton helyezkedik el. Pozitívuma, hogy hangsúlyozza a rugalmasságot a tőke és a tagság tekintetében. A szövetkezeti tag egyszerre döntéshozó és a szövetkezet szolgáltatásainak fogyasztója.
Szövetkezetek (folyt. ) • • • A 2006. évi X. törvény bevezeti a szociális szövetkezet fogalmát, amelynek célja a munkanélküli és a szociálisan hátrányos helyzetű emberek segítése. Definició: A szövetkezet az alapszabályban meghatározott összegű részvénytőkével alapított, a nyitott tagság és a változó tőke elvei szerint működő, jogi személyiséggel bíró szervezet, amelynek célja a tagjai gazdasági valamint más társadalmi (kulturális, oktatási, szociális) kielégítésének elősegítése. A szövetkezetet legalább 7 alapító tag alapíthatja. Szervei: közgyűlés vagy küldöttgyűlés, igazgatóság, felügyelő bizottság Alapításakor alapszabályt kell írásba foglalni. Cégbíróság jegyzi be. Alapításkor a tagok be kell fizessék a részjegytőke rájuk eső részét, de legalább annak a 30 százalékát. Tagnyilvántartást vezetni kötelező. Tagjai gazdasági társaságok is lehetnek, de ezek száma nem haladhatja meg a természetes személyek számának a felét.
Tőkeegyesítő társaságok • A tőkeegyesítő társaságok határokon átnyúló egyesüléséről szóló 2007. évi CXL. törvény bevezette a hazai jogba a tőkeegyesítő társaság (a korlátolt felelősségű társaság, a részvénytársaság, az európai részvénytársaság, valamint e törvényben foglalt eltérésekkel a szövetkezet) valamint a határokon átnyúló egyesülés fogalmát.
Európai részvénytársaság • Alapítási formái: – Fúzió: Két tagállamból származó két részvénytársaság olvad össze. – Holding: Két tagállamból származó rt. és kft. holdingot alapít. – Leányvállalat: Két tagállamból származó gt-k vagy jogi személyek alapítanak egy európai rt-t illetve leányvállalatot. – Átalakulás: (Nemzeti) rt. európai rt-vé alakulhat át, ha két éve leányvállalata van egy másik tagállamban.
Európai gazdasági egyesülés • Ez a forma az EU-n belül a kis- és középvállalkozások közösségi megjelenéséhez biztosít kereteket. Az ilyen típusú egyesülésnek célja saját nyereségszerzés nem lehet. Lényege az együttműködés eredményességének elősegítése.
Európai szövetkezet • Célja a tagok szükségleteinek kielégítése, gazdasági és szociális tevékenység fejlesztése (árukkal vagy szolgáltatásokkal való ellátás). Legalább öt természetes személynek kell közreműködnie az alapításában. Jegyzett tőkéje minimálisan 30000 Euró.
3. ) Tulajdonforma szerinti csoportosítás • A. ) Tartós állami tulajdoni részesedéssel működő gazdasági társaságok (Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény melléklete sorolja fel ezeket. ) • B. ) Állami tulajdoni részesedéssel működő cégek (Ezek privatizációja törvénymódosítás nélkül lefolytatható. ) • Privatizált vállalatok (Egykor állami tulajdonban voltak, de időközben privatizálták őket. ) • Privát vállalatok (Privát vállalatként alakultak meg. )
A privatizáció folyamata 1990 óta • Történetileg több szakaszra bontható: – Legvonzóbb cégek privatizációja, jelentős szerepet kaptak a szakmai befektetők (19901995) – Bank- és energiaipari szektor, továbbá a távközlés privatizációja (1995 -1996) – Kombinált értékesítési módszerek (1996 -)
Privatizációs szervezetek • Állami Vagyonügynökség (1990. évi VII. törvény) • Állami Vagyonkezelő Rt. (1992. évi LIII. törvény • Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. (1995. XXXIX. törvény) • Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (2007. évi CVI. törvény)
- Slides: 35