GAZDASGFEJLESZTS 2014 2020 kztt az eurpai unis programokban

GAZDASÁGFEJLESZTÉS 2014 2020 között az európai uniós programokban Szoboszlai Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

AMIRŐL SZÓ LESZ 1. A 2014 2020 as tervezési időszak 2. A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) 3. A Terület– és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) 4. Sz Sz B megye lehetőségei

Célkitűzések EU 2020 célkitűzések Hazai célkitűzések a Nemzeti Reform Programban (NRP) • A 20– 64 évesek legalább 75 % ának munkahellyel kell rendelkeznie; Foglalkoztatá si ráta 75%ra emelkedik • Az EU GDP jének 3 % át a K+F re kell fordítani; • Energia/klíma: • Az üvegház hatású gázok kibocsátásának 20% os csökkentése; • Energiahatékonyság 20% os növelése; • Megújuló energia részarányának 20% os növelése. • Az iskolából kimaradók aránya maximum 10 %; • A felsőfokú végzettségűek aránya minimum 40 %; • A szegénység kockázatának kitett lakosok számát 20 millióval kell csökkenteni. A szegénységben élő népesség száma 450. 000 K+F szintje a GDP 1, 8%ra nő fővel csökken A korai iskolaelhagyók aránya 10%-ra csökken a 1824 évesek között Felsőfokú, ill. annak megfelelő végzettségűek aránya a 30 -34 éves népességen belül 30, 3%-ra nő 202 0 ÜHGkibocsátás legfeljebb 10%-os növelése 2005 höz képest Megújuló energiaforrások részaránya 14, 6%-ra nő Energiahatékonyság 10%-os növelése

Út a pályázatokig… PM aláírás Az OP-k hazai elfogadása Benyújtásuk a Bizottsághoz Tárgyalások Konstrukciók kidolgozása 2014. szeptember 11. OP elfogadás Pályázati kiírások

Az OP k pénzügyi keretei KÖFOP 3% VEKOP 2% EFOP 10% MAHOP 0, 2% 31% GINOP KEHOP 13% IKOP 13% TOP 14% VP 14% Összes forrás: 25, 4 Mrd € 8 001 Mrd Ft (315 EUR/HUF)

A GINOP Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program CÉLJAI: • Működési tényezők minőségének javítása, körének bővítése • Gazdasági együttműködések erősítése • Versenyképességi akadályok lebontása CÉLTERÜLETE: • EU besorolás szerint „kevésbé fejlett régiók”: az ország Budapesten és Pest megyén kívüli területe KEDVEZMÉNYEZETTJEI: • kkv k • IKT és pénzügyi eszközök: bizonyos esetekben önkormányzatok is

Indikatív források GINOP PRIORITÁSOK OP-n belüli arány Forrás (nemzeti társfinanszírozással) 1. Kis- és középvállalkozások Tematikus cél 18, 1% 466, 8 milliárd Ft 2. K+I 3. Infokommunikációs fejlesztések 4. Energia 19, 3% 498 milliárd Ft 5, 2% 134, 2 milliárd Ft 2, 6% 66, 6 milliárd Ft 24% 619, 7 milliárd Ft 4, 1% 106, 4 milliárd Ft 26, 8% 694, 3 milliárd Ft 100, 00% 2 586, 0 milliárd Ft 5. Foglalkoztatás és képzés 6. Turizmus 7. Pénzügyi eszközök ÖSSZESEN

GINOP prioritások (1) 1. Prioritás – Kis és középvállalkozások: • • • Vállalkozói kultúra és versenyképes tudás elterjesztése Növekedési potenciállal rendelkező KKV k támogatása Együttműködő kkv k számának növelése 2. Prioritás – K+I: • • A K+I kapacitások megerősítése Stratégiai K+I hálózatok számának növelése 3. Prioritás – Infokommunikáció: • • IKT szektor nemzetközi versenyképességének növelése A vállalkozások informatizáltságának növelése Digitális felzárkózás felgyorsítása és a közösségi hozzáférés növelése Újgenerációs, országos szélessávú hálózatok rendelkezésre állásának biztosítása

GINOP prioritások (2) 4. Prioritás – Energia: • Közvetlen energiaköltség csökkentése energiahatékonyság, megújuló energiák 5. Prioritás – Foglalkoztatás és képzés: • Munkaerő piaci integráció – munkanélküliek, alacsony végzettségűek • Társadalmi célú vállalkozások foglalkoztatási kapacitása • A nem foglalkoztatott, nem tanuló fiatalok részére Ifjúsági Garancia • Gyakornoki helyek és vállalkozói aktivitás serkentése – fiatalok • Egész életen át tartó tanulás támogatása • Oktatási és képzési rendszerek munkaerőpiaci igényekhez igazítása 6. Prioritás – Turizmus: • Kulturális és természeti örökségi helyszínek fejlesztése 7. Prioritás – Pénzügyi eszközök: • Kkv k külső finanszírozása • Megújuló energiák felhasználására • Foglalkoztatáshoz

Kkv k és nagyvállalatok számára… • Üzleti, vállalkozói infrastruktúra fejlesztése • Vállalkozói együttműködések ösztönzése • Vállalati K+F+I tevékenység támogatása: – – – Vállalatok önálló K+F+I tevékenységének támogatása Innovációs ökoszisztéma építése Vállalati K+F kapacitásfejlesztés • Stratégiai K+F+I együttműködések és kezdeményezések Nemzetközi/Együttműködésben végzett K+F+I projektek – K+F Versenyképességi és Kiválósági Szerződések – Ipari kutatóközpontok – • Infokommunikációs fejlesztések • Energiahatékonyság

Pénzügyi eszközök CÉL: a piaci forrásból nem megfelelően finanszírozott, megtérülő beruházásokhoz – minden más EU tematikus cél megvalósításához Rendelkezésre álló forrás: ~714, 4 Mrd Ft ebből 198, 1 Mrd Ft K+F+I re Lehetséges pénzügyi közvetítők: hitelintézetek; pénzügyi vállalkozások; helyi vállalkozásfejlesztési alapítványok; garancia szervezetek; kockázati tőkealap kezelők Végső kedvezményezettek: vállalkozások (főként kkv k), illetve energiahatékonyság-növelést és megújuló energia felhasználását ösztönző projektek esetében önkormányzatok és a lakosság is Tervezett eszköztípusok: refinanszírozás hitel; faktoring; lízing; garanciaeszközök; tőkeprogramok; kiegészítő kamat- és garanciadíj támogatás; vissza nem térítendő források kombinációja

A Terület és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Célja • Gazdaságélénkítéshez és foglalkoztatási szint növeléséhez szükséges helyi feltételek biztosítása • Vállalkozásbarát város/településfejlesztés, az életminőség javításához szükséges helyi feltételek biztosítása • A térségi sajátosságoknak és szükségleteknek megfelelő, térségre szabott gazdasági fejlesztések • A térségek belső erőforrásaira építkező, azokat kibontakoztató gazdasági fejlesztések Célterület • EU besorolás szerint „kevésbé fejlett régiók”: az ország Budapesten és Pest megyén kívüli területe (18 megye) Kedvezményezettek • elsősorban az önkormányzatok fejlesztéseihez biztosít forrásokat Funkciója • a vidéki térségek fejlesztése, város vidék kapcsolatok erősítése • a társadalmi gazdasági szempontból leszakadó térségek fejlesztéséhez A megvalósítás • Területi szinteken megvalósított decentralizált programcsomagok • Előre tervezhető, ismert (dedikált) forráskeretek a területi szinteken • Közösség által irányított helyi fejlesztések (CLLD) összehangolt fejlesztések

Indikatív források TOP PRIORITÁSTENGELYEK OP-n belüli arány 1. Térségi gazdaságfejlesztés a foglalkoztatási helyzet javítása érdekében 2. Vállalkozásbarát és népességmegtartó településfejlesztés 3. Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra gazdaság való áttérés kiemelten városi területeken 4. A helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése és a társadalmi együttműködés erősítése 5. Közösségi szinten irányított városi helyi fejlesztések (CLLD) 6. Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, foglalkoztatás-ösztönzés és társadalmi együttműködés Összesen Indikatív forráskeret (nemzeti társfinanszírozással) 41, 2 % 482, 4 milliárd Ft 17, 9 % 209, 2 milliárd Ft 19 % 222, 4 milliárd Ft 7, 5 % 87, 4 milliárd Ft 3, 7 % 43, 4 milliárd Ft 10, 8 % 127, 0 milliárd Ft 100, 00 % 1 171, 8 milliárd Ft

Önkormányzatok számára…(1) 1. Prioritás – Térségi gazdaság fejlesztés a foglalkoztatási helyzet javítása érdekében Célja: helyi gazdaságfejlesztés és az ahhoz kapcsolódó foglakoztatás növelése Támogatást nyújt: • Önkormányzati tulajdonú üzleti infrastruktúra (ipari parkok, iparterületek, logisztikai központok) fejlesztésére • Alacsonyabb rendű utak fejlesztésére és mobilitás ösztönzésére • Óvodák, bölcsődék, családi napközik fejlesztése, a munkába való visszatérés segítésére 2. Prioritás – Vállalkozásbarát és népességmegtartó településfejlesztés Célja: vonzó városi, települési környezet kialakítása, gazdaságösztönzés, fiatalok, népesség megtartása Támogatást nyújt: • Helyi kereskedelmet, szolgáltatásokat élénkítő, gazdasági tevékenységeket ösztönző fejlesztésére • Család és klímabarát településfejlesztés, zöldfelületek megújítása és növelése • Helyi turisztikai vonzerők fejlesztése

Önkormányzatok számára…(2) 3. Prioritás – Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten városi területeken Célja: a települési közlekedésfejlesztés és önkormányzati épületállomány energetikai korszerűsítése Támogatást nyújt: • A fenntartható közlekedés feltételeit megteremtő, kisléptékű közlekedési infrastruktúra és szolgáltatásfejlesztésekre • Önkormányzati épületek energiahatékonyságának és a megújuló energia részarányának növelésére 4. Prioritás – A helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése és a társadalmi együttműködés erősítése Célja: önkormányzati intézmények szolgáltatási minőségének és infrastruktúrájának fejlesztése Támogatást nyújt: • Az egészségügyi alapellátást biztosító intézmények, szociális intézmények szolgáltatási minőségének és infrastruktúrájának fejlesztése • Szociális városrehabilitáció

Önkormányzatok számára…(3) 5. Prioritás Közösségi szinten irányított helyi fejlesztések (CLLD) Célja: kísérleti jelleggel, városokban a helyi civil szervezetek, vállalkozások és önkormányzatok együttműködésével Támogatást nyújt: a helyi fejlesztési stratégia (HFS) alapján • Közösségi terek, kulturális intézmények infrastrukturális és szolgáltatásfejlesztésére • Helyi közösségszervezés, közösségfejlesztésre, kulturális és közösségi programokra • Helyi gazdaságfejlesztést segítő terekre és programokra 6. Prioritás Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, foglalkoztatás ösztönzés és társadalmi együttműködés Célja: a megyei gazdaságfejlesztéshez kapcsolódó foglalkoztatási célú támogatások, a szociális városrehabilitációhoz kapcsolódó közösségi, humán fejlesztések támogatása, a helyi identitás és kohézió erősítése Támogatást nyújt: • A térségi gazdaságfejlesztési prioritáshoz kapcsolódó foglalkoztatási célokra • Közösségi, humán fejlesztésekre • Helyi identitás és kohézió erősítésére, civil szervezetek helyi identitással, kulturális örökséggel, településfejlesztéssel kapcsolatos programjaira

Fejlesztési lehetőségek Szabolcs Szatmár Bereg megyében

2007 13

1298/2014. (V. 5. ) Korm. határozatban meghatározott megyei + MJV + járási keret megyékre bontva (Mrd Ft)

Fajlagos mutató (egy főre jutó megyei+járási+MJV keret megyei szinten) (Ft/fő)

A megyei program megvalósításnak keretei • Szabolcs megye számára elérhető forrás: 93 Mrd Ft (165 e. Ft/fő) • Nyíregyháza MJV kerete: 23, 2 Mrd Ft • Megyei gazdaságfejlesztési projekt javaslatok irányai: – Üzleti infrastruktúra és szolgáltatási háttér fejlesztése – Gazdaságfejlesztési célú közlekedési projektek – Turisztikai fejlesztések – Óvoda és bölcsőde fejlesztések Fejlesztési irányok és vezérprojektek koherenciája=>

Vezérprojektek Szabolcs Szatmár Bereg megye integrált gazdaságfejlesztési projektcsomagjai (2014. május ) Vezérprojektek: 1. Munkahelyteremtés infrastrukturális feltételeinek biztosítása (TOP 1. prioritás 1. intézkedés): • Üzleti infrastruktúra fejlesztés elemei • Megyei centrum – Nyíregyháza: • Decentrumok – Mátészalka, Kisvárda Záhony, Nyírbátor • Járásközpontok – Fehérgyarmat, Vásárosnamény, Csenger, stb. 2. Megyei turizmusfejlesztési program (TOP 1. prioritás 1. és 2. intézkedés, GINOP): 3. Kis és középvállalkozások támogatása (TOP 1. prioritás, TOP 6. prioritás, GINOP, VP) : A megye számára kiemelt jelentőségű ágazati Operatív Programokból megvalósuló projektjei 1. Szociális foglalkoztatási program (TOP 6. prioritás, GINOP, EFOP, VP): 2. Versenyképes élelmiszergazdaság program (TOP 1. prioritás, TOP 6. prioritás, GINOP, VP) 3. Fenntartható vízgazdálkodás (KEHOP) 4. Megyei környezet és hulladékgazdálkodási program (KEHOP)

2014. II. felében meghirdetni tervezett pályázatok* OP neve Felelős tárca Pályázati kiírás címe Pályázati kiírás keretösszege (Mrd Ft) GINOP NGM Fiatalok vállalkozóvá válása 4, 0 GINOP NGM EFOP EMMI KEHOP NFM *Az 1509/2014. (IX. 16. ) Korm. hat alapján Munka és magánélet összeegyeztetését szolgáló projektek Kisgyermekkori nevelés támogatása Felzárkóztató egészségügyi szakképzési program Ivóvízminőség-javítás Szennyvízelvezetéssel és szennyvízkezeléssel kapcsolatos fejlesztések 4, 0 1, 5 0, 7 8, 7 50, 0

KÖSZÖNJÜK A FIGYELMET! Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1. 2. 11 -2013 -0001