Forgeszkzgazdlkods Forgeszkz Azok az eszkzk amelyek vrhatan egy

Forgóeszköz-gazdálkodás

Forgóeszköz • Azok az eszközök, amelyek várhatóan egy évnél rövidebb ideig szolgálják a vállalkozási tevékenységet • Főbb csoportjai: a) készletek b) követelések c) értékpapírok d) pénzeszközök

A forgóeszközök körforgása készpénz vevőállomány Anyag, áru termelés értékesítés Késztermék, készletek

Forgóeszköz-gazdálkodás feladata: • A forgóeszközök körforgásának fenntartása • A termelés folyamatának biztosítása a lehető legkisebb ráfordítással • Eszközstruktúra és eszközlekötés optimális szintje • Eszközök finanszírozása

A forgóeszköz-gazdálkodás elemzésére szolgáló mutatók • Forgóeszköz-hatékonyság Ø az előállított termék mennyiségének és a tartós forgóeszköz-lekötésnek a hányadosa • Forgóeszköz-igényesség Øa tartós forgóeszköz-lekötés és az előállított termék mennyiségének aránya • Forgási sebesség mutatók

Forgóeszköz-gazdálkodás jellemzői • Rövid táv • Könnyebben korrigálhatók a döntések • A döntések jelentős hatással vannak a vállalat likviditási és jövedelmezőségi helyzetére

A vállalat működéséhez szükséges forgótőke mennyisége függ: • A tőke forgási idejétől (a készletre váltott pénz ismét készpénz formában jelenik meg) • A termelés és a forgalom nagyságától • A versenytársak magatartásától • A beszállítók szállítási feltételeinek változásától • Konjunkturális változásoktól • Technológiai változásoktól • A vállalat várakozásaitól

Optimális szint meghatározása Kétféle politikát folytathat a menedzsment: Konzervatív politika - magas forgóeszköz-állomány, nagyobb biztonság, magasabb költségek, könnyebben biztosítható a likviditás, nagyobb tárolási veszteségek, stb. Kockázatosabb politika - alacsony forgóeszköz-állomány, alacsonyabb költségek, Optimum a kettő között! • A forgóeszközök szintjét a forgóeszközök és az összes eszköz hányadosaként határozzuk meg optimális aránya az összköltség minimalizálásával határozható meg

Anyagi folyamatok és készletek A logisztikai rendszer

Anyagi folyamatok • Különböző készültségi fokú termékeknek vállalaton belüli és a vállalatok közötti áramlása • Térben és időben megszakadnak Készletek: a vállalatnál adott időpontban rendelkezésre álló termékek, anyagok állománya • A készlettartás: fizikai, gazdasági kényszerűség a gazdaság minden szintjén

Logisztika • Az a vállalati tevékenység, amely biztosítja, hogy az üzleti folyamatok zavartalan lebonyolításához szükséges termékek a megfelelő helyen és időpontban, a szükségletnek megfelelő mennyiségben, minőségben és választékban rendelkezésre álljanak • Logisztikai rendszerkezete: a) az anyagi áramlások b) készletek, c) a rájuk vonatkozó információk és irányítási struktúrák

A VÁLLALAT LOGISZTIKAI RENDSZERE A logisztika célja: a forgóeszköz-gazdálkodás, közvetve a vállalati gazdálkodás hatékonyságának biztosítása. 7 M megfelelő termék megfelelő minőségben megfelelő állapotban megfelelő helyen megfelelő időben megfelelő felhasználónak megfelelő költségen

Logisztika története I. Ø Alkalmazása a hadseregnél kezdődött (pl. Nagy Sándor) Ø II. világháború után új fogalom a gazdasági szférában Ø 1950 -es évektől stratégiai fontosságú a vállalatok számára Ø Gazdasági kiindulópontja: USA → Nyugat Európa → Kelet-Ázsia → Közép-Kelet-Európa (Magyarországon a rendszerváltás után)

Logisztika története II. • Fejlődési szakaszok (célok) • 1950 -es évek: termelés támogatása (költségcsökkentés) • 1970 -es évek: értékesítés támogatása • 1980 -as évek: új célként a vevőkiszolgálás (vevő igényeihez való alkalmazkodás • Napjaink logisztikája: egyedi igényekre ill. az ellátási hálózatra koncentrál

A logisztikai rendszer részei: • Beszerzési logisztika, amely a vállalati tevékenységhez szükséges inputokat szerzi be és bocsátja a termelés rendelkezésére. • Termelési logisztika, amely a beszerzési logisztika által biztosított anyagokat áramoltatja a termelési folyamaton át. • Értékesítési logisztika, amely a termelésből kikerülő termékeket az outputpiacon való értékesítés számára megfelelő módon biztosítja

A logisztikai rendszerkezete Beszerzés A termelés ellátása Értékesítés Készletezés Anyag- és vásárolt alkatrész-készletek Félkész termékek és befejezetlen termelés Késztemék készletek Anyagi folyamatok lebonyolítása beszállítás anyagmozgatás Kiszerelés, kiszállítás, disztribúció Információ kezelés Kínálatmenedzsment, szállító nyilvántartások A termelési program és folyamat nyilvántartásai Keresletmenedzsment, vevőnyilvántartások

A logisztika helye a vállalatokon belül • Az egyes vállalatok logisztikai rendszerüket és szervezetüket nem különítik el az egyéb vállalati folyamatoktól és szervezetektől • Az anyag- és információ áramlás lehetővé teszi a vállalati logisztikai célok megvalósítását, melyek a következők: - a szállítási határidők rövidítése - a szállítási pontosság, a megbízhatóság növelése - a kapacitások kihasználása - készletszintek csökkentése - rugalmasság - rendszer áttekinthetősége - a termék jó minősége - környezetvédelem - megfelelő szolgáltatások nyújtása

A logisztikai stratégia • Értékesítési stratégia -Az értékesítési rendszer felépítése -A kereslet kielégítés időzítése -A szállítás technológiájának kialakítása • Beszerzési stratégia - venni vagy gyártani - a szállítóval szembeni követelmények (minőség, gyakoriság, szállítási idő, szállítást kísérő szolgáltatások - beszerzési információs rendszer • Készletgazdálkodási stratégia - befektetett eszközök nagysága - a vállalati működés rugalmassága - a készletekkel kapcsolatos folyamatok ráfordítások

A logisztikával kapcsolatban levő főbb szakterületek Gyártástechnika Csomagolástechnika Közlekedés. Szállítás- és technika rakodástechnika Logisztika Raktározástechnika Üzem- és vállalatgazdaságtan Marketing Kommunikációs technika Informatika

A logisztikai rendszer működésének értékelése: 2 tényezőt kell figyelembe venni: Ø Általa nyújtott szolgáltatás színvonalát Ø Működés költségeit

A kiszolgálási színvonala (értékesítési logisztika) 3 tényező határozza meg: • Rendelkezésre állás: a logisztikai rendszernek az a képessége, hogy kielégítse a vele szemben jelentkező keresletet. (szoros kapcsolat a készletgazdálkodással) • Kiszolgálási idő: rendelés beérkezésétől annak teljesítéséig eltelt idő • Kiszolgálás minősége: vevő megfelelő árut kapott?

A logisztika költségstruktúrája 2 fő csoport: • Adminisztratív (irányítási) költség: • Készletezés, beszerzés, értékesítés, termelésellátás adminisztratív költségei + információrendszerek működtetési költségei • Logisztikai funkció fizikai megvalósításának költsége • Szállítás, tárolás, anyagmozgatás, csomagolás költségei

Készletgazdálkodás költségei UTÁNPÓTLÁSI KÖLTSÉGEK Közvetlen költségek - beszerzés Közvetett költségek -megrendelés -átvétel - ellenőrzés KÉSZLETTARTÁS KÖLTSÉGEI Raktárköltségek - fűtés - világítás - karbantartás Készlettárolás költsége - anyagmozgatás Egyéb költségek - biztosítás - igazgatás HIÁNY KÖLTSÉGEK Számszerűsíthető Nem számszerűsíthető

Készletgazdálkodás Vásárolt készletek állománya: alanyanyagok, segédanyagok, vásárolt alkatrészek Saját termelésű készletek: félkész, befejezetlen, késztermék készletek Kérdések: Mit tartsunk készleten? Mekkora legyen a készlet? Milyen időközönként mennyit rendeljünk? Hogyan tudjuk gazdaságosan megoldani? Készletezési mechanizmusok: - rendelés rögzített időközönként - rendelés meghatározott készletszint elérésénél - a rendelési tétel nagysága rögzített - a rendelési tétel akkora, hogy beérkezése után adott szintet a készlet elérjen

Készletgazdálkodási mechanizmusok Mikor rendeljünk? Mindig ugyanakkor (Rögzített rendelési időköz (t)) Mennyit rendeljünk? Mindig ugyanannyit (Rögzített rendelési mennyiség (q)) Annyit, hogy az a maximális készletszintre (S) töltsön fel. Amikor a készletszint egy meghatározott jelzőkészlet-szint (s) alá csökken. „Fűrészfog” modell (t, q) Kétraktáros modell (s, q) Ciklikus modell (t, S) Csillapításos modell (s, S)

Fűrészfog modell (t, q)

Ciklikus készletgazdálkodási mechanizmus (t, S) Rögzített paraméterek: - rendelési időköz - maximális készlet Prognosztizálandó: - a rendelési volumen

Ciklikus készletgazdálkodási modell Készlet mennyiség Maximális készletszint Q 1 Q 3 Q 2 Kényszer leállás Idő t t t Előnye: fix rendelési időpont, a beszerzés munkájának ütemezhetősége Hátránya: változik a rendelt mennyiség, magas biztonsági készleteket kell tartani

Csillapításos készletgazdálkodási mechanizmus (s, S) Rögzített paraméterek: - maximális készlet - jelzőkészlet Prognosztizálandó: - a rendelési időpont - rendelési tétel

Csillapításos készletgazdálkodás Maximális készletszint Készlet mennyiség Q 1 Q 3 Q 2 Rendelési jelzőszint Minimális készlet Idő t 1 t 2 t 3 Előnye: szükségletekhez igazodó rendelési időpont, rögzített maximális készletszint Hátránya: folyamatos készletellenőrzés

Kétraktáras készletgazdálkodási mechanizmus (s, q) Rögzített paraméterek: - rendelési tétel - jelzőkészlet Prognosztizálandó: - a rendelési időpont

Kétraktáras készletgazdálkodás Készlet mennyiség Q Q Q Rendelési jelzőszint Minimális készletszint Utánpótlási idő t 1 t 2 Idő t 3 Előnye: nagyfokú automatizmus Hátránya: erős ingadozás esetén nehezen tervezhető

Gazdaságos rendelési mennyiség modellje Készlettartás összes költsége Költségek Raktározási költség Utánpótlási költségek Q