Foglalkoztats s munkagyi ismeretek A Munkatrvnyknyvnek legfontosabb elemei
Foglalkoztatás és munkaügyi ismeretek A Munkatörvénykönyvének legfontosabb elemei KVK –részére
A munka törvényi szabályozásának múltja • • • Az ókorban munkaviszonyról nem beszélhettünk, hisz ebben a korban a rabszolgáság volt a legelterjedtebb � foglakoztatási forma�. A rómaiaknál azonban már megjelent az ún. � locatio conductio operarum� nevű szerződési forma, melyet egyfajta kezdetleges munkaszerződésként lehet felfogni. Aközépkorban a jobbágyság jelentette a dolgozók széles tömegét, a rabszolgákhoz képest már formálisan jogképesek voltak ugyan, azonban tényleges jogvédelemmel nem rendelkeztek. A klasszikus kapitalizmus idején kezdett kialakulni valamiféle szabályozás, azonban ez tisztán magánjogi jellegű volt, állami beavatkozást nem tartalmazott, így a munkavállaló kiszolgáltatottságát eredményezte. Később ez a sztrájkok és szervezkedések (szakszervezetbe tömörülések) folytán az 1800 -as évek közepére megváltozott és törvények kezdték el szabályozni a kötelező társadalombiztosítást, a felmondási időt és a fizetett szabadságot, valamint a nők és gyermekek által végzett munkát és a napi munkaidőt is. A fejlett kapitalizmus időszakában már megjelentek a kollektív szerződések és széles körben elterjedtek a szakszervezetbe való tömörülések.
Magyarország és a munkajogi szabályozás • A magyar munkajogi szabályozás 1840 -ben rögzítette először törvény a 9 órás munkaidőt, azonban e szabálytól a munkaszerződés eltérhetett. A Tanácsköztársaság köztulajdonba vette és a dolgozók ellenőrzése alá helyezte a kisipar kereteit meghaladó üzemeket, valamint törvénybe iktatta a 8 órás munkaidőt és a fizetett szabadsághoz való jogot is, de a Horthy-korszak jogalkotása később hatálytalanította ezt (a Horthy-korszakban 1937 -ben iktatták törvénybe a heti 48 órás munkaidőt és az egy hét fizetett szabadsághoz való jogot). A II. világháborút követően a kollektív szerződésekkel való szabályozás jellemezte a hazai munkajogot, de létezett egy rendelet is, amely szabályozta a munkaviszony létesítését, módosítását és megszüntetését. Az első munka törvénykönyve az 1957. évi 7. törvényerejű rendelet volt, mely első ízben szabályozta átfogóan a munkaviszonyt, azonban túl nagy teret adott a munkáltatóknak és nem biztosított garanciális szabályokat a munkavállalók részére. A második munka törvénykönyve az 1967. évi II. törvény volt melynek céljai között kiemelt helyen szerepelt a dolgozók jogainak szélesítése és a szakszervezeti jogok növelése, ezen kívül bevezette a vállalati kollektív szerződés intézményét. Számos alkalommal módosították, legátfogóbb módosítására 1979 -ben került sor a hatékonyabb munkaerő-gazdálkodás feltételeinek megteremtése végett, de ezen kívül lehetővé vált még a módosítás folytán a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet egyezményeinek beépítése a munkajog
Munkajog fogalma • a munkáltató és a munkaszerződésénél fogva önállótlan, a munkáltatónak alárendelt, munkavégzésre kötelezett munkavállaló közti munkaszerződés alapján létrejövő munkaviszonyt és az azzal közvetlenül összefüggő életviszonyokat rendező jogszabályok összessége • munkát vállalók: önálló – önállótlan • Munkavállaló: a munkáltatóval munkaszerződést köt, munkaviszonyt létesít, annak alapján a munkáltató szolgálatában munkát vállal és ebből eredően önállótlan munka teljesítésére köteles. • Munkáltató: a munkavállalóval munkaszerződést kötő természetes vagy jogi személy, illetve azzal egy tekintet alá eső szervezet
Munkajog hatálya • Tárgyi hatály: A magyar munkajogi szabályok tárgyi hatálya általában a munkaszerződésen alapuló munkaviszonyokra terjed ki. • Munkaszerződés: az a szerződés, amellyel a munkavállaló a munkáltató szolgálatában munkavégzésre, a munkáltató pedig a munkavállaló foglalkoztatására és bérfizetésre kötelezi magát. • Munkaviszony: a munkavállaló és a munkáltató között a munkaszerződés alapján létrejövő jogviszony, amelynél fogva a munkavállaló munkavégzésre, a munkáltató pedig foglalkoztatásra és munkabérfizetésre köteles. • kivételesen egyéb jogviszonyok, amire a magyar munkajog hatálya kiterjed: tanulmányi szerződés, szövetkezeti tag munkaviszony jellegű jogviszonya, bedolgozó, munkaerő-kölcsönzés
Elhatárolás • Elhatárolás: kiindulópont: II. munka törvénykönyve miniszteri indoklása • széles körű utasítási jog (kiterjedhet a munkavégzés bármely részletére, módjára, helyére, idejére), • egyes részkötelezettségek (munkaidő kötött vagy kötetlen volta stb. ), • munkavégzés rendszeressége, • munkavállalói közösségben való munkavégzés, • munkáltató eszközével történő munkavégzés • • Önálló vagy önállótlan-e a munkavégzés. • Megbízási szerződés, vállalkozói szerződés.
A munkajog hatályos jogforrásai, fő részei és rendszere III. Munka Törvénykönyve (1992. évi XXII. tv. , Mt. ) a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. tv. , Ktv. a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. tv. , Kjt. Különös szabályokat tartalmazó törvények, végrehajtási rendeletek: a sztrájkról szóló 1989. évi VII. tv. A magyar munkajog jelenleg legfontosabb forrásai: a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. tv. (Flt. ) a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. tv. (Szvt. ) a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. tv. az ügyészek és az egyéb ügyészségi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1994. évi LXXX. tv. a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. tv. a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. tv. az igazságügyi alkalmazottak jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. tv. több kormány- és miniszteri rendelet, pl. a bedolgozó jogviszonyról, a megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásáról Munkajogi jogforrás: a jogszabály, a szokásjog, és normatív jellegű lehet a kollektív szerződés, az üzemi megállapodás és a munkavédelmi szabályzat is. Nagy-Britanniában ide sorolják még a felsőbírósági gyakorlatot, és bizonyos mértékben az ún. magatartási szabályokat, valamint az üzemi gyakorlatot
Munkaszerződés • A munkajogviszony és a polgári jogviszonyok egymástól való elhatárolása nemcsak elméleti, hanem gyakorlati szempontból is igen jelentős. ”
Munkavállalót védő rendelkezések • • • munkaviszony létesítése és megszüntetése munkaidő és a munkabér védelme munkavédelem bérgarancia álláskeresési támogatás
MUNKÁLTATÓ SZEMPONTJAI • • legolcsóbb foglalkoztatási forma kevés adminisztráció könnyű és olcsó megszüntetés rugalmas foglalkoztatás, pl. munkaidő szabályok
MUNKAJOGI VÉDELEM KORLÁTAI • • • legolcsóbb foglalkoztatási forma kevés adminisztráció könnyű és olcsó megszüntetés rugalmas foglalkoztatás, pl. munkaidő szabályok A szerződés alakításának joga nem érvényesülhet A munkavállalót saját jognyilatkozatával szemben is védeni kell
SZERZŐDÉSI SZABADSÁG Ø szerződéskötés Ø típusválasztás Ø szabad vegyítés
AZ MT HATÁLYA FŐSZABÁLY: munkaviszonyok KIVÉTELESEN: • polgári jogviszonyok • speciális jogviszonyok
Atipikus munkaviszonyok • • • határozatlan és határozott idő teljes és részmunkaidő munkaerő-kölcsönzés az iskolaszövetkezet és tagja között fennálló munkaviszony bedolgozó távmunka egyszerűsített foglalkoztatás többen az alanyi oldalon munkavégzés behívás alapján
SPECIÁLIS JOGVISZONY • fiatal munkavállaló megbízási és vállalkozási szerződése • közérdekű önkéntes tevékenység • szövetkezeti tag személyes közreműködése • ösztöndíjas • nevelőszülői jogviszonyok
POLGÁRI JOGVISZONYOK • • megbízási szerződés vállalkozási szerződés önálló kereskedelmi ügynöki szerződés 2000. évi CXVII. tv személyegyesítő szerződés
SZERZŐDÉS MINŐSÍTÉSE BÍRÓI GYAKORLAT SZERINT a szerződés jellegének megítélése szempontjából nem annak elnevezése, szóhasználata hanem tartalma, fogalmi elemei irányadóak
RÉGI MT 75 A(1) a szerződéstípus választásának követelménye nem lehet célja a munkavállaló jogos érdekeinek védelmét biztosító rendelkezések korlátozása, illetve csorbítása
SZERZŐDÉSI SZABADSÁG II. • KORLÁTOZOTT SZERZŐDÉSI SZABADSÁG
A SZÍNLELT SZERZŐDÉS TILALMA • A szerződéseket valóságos tartalmuk szerint kell megítélni. • Színlelt szerződés: a nyilatkozatban kifejezett akarat eltér a nyilatkozó valódi akaratától.
JOGKÖVETKEZMÉNYEK • Semmis • Ha más szerződést leplez: a szerződést a leplezett szerződés alapján kell megítélni. Ptk 207. § (6) bek.
SZINLELT SZERZŐDÉS AZ ÚJ MT SZERINT • Semmis az a megállapodás, amely munkaviszonyra vonatkozó szabályba ütközik, vagy amely munkaviszonyra vonatkozó szabály megkerülésével jött létre. • A színlelt megállapodás semmis, ha pedig más megállapodást leplez, azt a leplezett megállapodás alapján kell megítélni. • A semmisségre az érdekelt határidő nélkül hivatkozhat, a megállapodás semmisségét a bíróság hivatalból észleli. (27. §)
SZÍNLELT MUNKASZERZŐDÉS Tartalma szerint munkaviszony, de • a költségek csökkentése és • a munkajogi szabályok kikerülése érdekében megbízási vagy vállalkozási szerződést kötnek
SZÍNLELT MUNKASZERZŐDÉS TILALMA • A munkavégzés alapjául szolgáló szerződés típusának megválasztása nem irányulhat a munkavállaló jogos érdekeinek védelmét biztosító rendelkezések érvényesülésének korlátozására, csorbítására
KI JOGOSULT MINŐSÍTENI? • munkaügyi / munkavédelmi hatóság • adóhatóság • munkaügyi bíróság
JOGKÖVETKEZMÉNY • nem csak munkajogi - munkaidő, pihenőidő és munkabér - jogviszony megszüntetése • más jogágakba tartozó jogkövetkezmények
A MUNKAVISZONY FOGALMA HONNAN TUDJUK, HOGY MUNKAVISZONY? Szempontok: • a felek szerződéskötést megelőző tárgyalásai, • a szerződés megkötésekor, illetve a munkavégzés során tett jognyilatkozatai, • a tényleges munkavégzés jellege, • jogok és kötelezettségek
az Mt. meghatározza a munkaszerződés és a munkaviszony fogalmát • ÚSZÓ Határok
• A munkavállaló köteles a munkáltató irányítási szerint munkát végezni és a • Munkáltató köteles a munkavállalót foglalkoztatni és munkabért megfizetni
INTÉZKEDÉSEK • • • Útmutatás, tanácsadás nyújtása az érintett felek, különösen a munkáltatók és munkavállalók részére arra vonatkozóan, hogy miként lehet a munkaviszony létezését eredményesen megállapítani, és miként lehet különbséget tenni a munkaviszonyban álló és az önfoglalkoztató munkavállalók között. Küzdelem a színlelt munkaviszony ellen, például az egyéb, olyan jogviszonyokkal összefüggésben, amelyek a szerződéses megállapodások más – a valódi jogállást eltitkoló – formáit foglalhatják magukban, megállapítva, hogy színlelt munkaviszony akkor jön létre, amikor a munkáltató az egyént nem mint munkavállalót kezeli, oly módon, ami lehetővé teszi az illető valódi, munkavállalói jogállásának elrejtését, és hogy kialakulhatnak olyan helyzetek, ahol a szerződéses megállapodások hatásaként megfosztják a munkavállalókat az őket megillető védelemtől. Biztosítani a szerződéses megállapodások valamennyi formájára alkalmazható szabványokat – ideértve a többalanyú szerződéseket –, annak érdekében, hogy a munkaviszonyban álló munkavállalók az őket megillető védelemben részesüljenek. Biztosítani, hogy a szerződéses megállapodások valamennyi formájára alkalmazható szabványokból kitűnjön, hogy ki a felelős a bennük foglalt védelemért [az ajánlás 4. a)-d) pontjai]. A munkaviszonyban álló munkavállalók védelmét célzó nemzeti politikának nem szabad ütköznie a valódi polgári jogi és kereskedelmi viszonyokkal, ám ugyanakkor biztosítania kell, hogy a munkaviszonyban állók az őket megillető védelemben részesüljenek (az ajánlás 8. pontja).
MUNKAVISZONY FENNÁLLÁSÁNAK MEGHATÁROZÁSA • A munkaviszonyban álló munkavállalók védelmét célzó nemzeti politika alkalmazásában, az ilyen viszony fennállásának meghatározását elsősorban a munkavállaló munkavégzésére és az általa kapott javadalmazásra vonatkozó tényekre kell alapozni, tekintet nélkül arra, hogy e viszonyt miképpen minősíti valamilyen annak ellentmondó egyezség – szerződéses vagy egyéb megállapodás –, amelyben a felek esetleg megállapodtak (az ajánlás 9. pontja). • A tagállamoknak mérlegelniük kell annak lehetőségét, hogy jogszabályaikban és rendeleteikben vagy egyéb módon speciális mutatókat jelölnek meg a munkaviszony fennállásának megállapítására. E mutatók magukban foglalhatják.
MUTATÓK • • • azt a tényt, hogy: a munkát egy másik fél utasításainak megfelelően és ellenőrzése alatt hajtják végre; a munka feltételezi a munkavállalónak a vállalkozás szervezetébe történő integrálását; a munkát kizárólag vagy jellemzően egy másik személy javára hajtják végre; azt a munkavállalónak személyesen kell végeznie; azt egy a munka elvégzését kérő fél által megjelölt vagy egyetértésével meghatározott bizonyos munkaidő alatt vagy egy konkrét munkahelyen kell végezni; a munka egy adott ideig tart és egyfajta folytonosság jellemzi; megköveteli a munkavállaló rendelkezésre állását; vagy azt a tényt, hogy annak során az eszközöket, anyagokat és gépeket a munka elvégzését kérő fél biztosítja; rendszeres javadalmazás fizetését a munkavállaló részére; az a tény, hogy ez a javadalmazás a munkavállaló kizárólagos vagy legfőbb bevételi forrását képezi; természetbeni juttatások, úgymint élelmiszer, szállás vagy közlekedés biztosítását; jogosultságok elismerése, úgymint heti pihenőnap és éves szabadság; azt, hogy a munka elvégzését kérő fél díjazást ad a munkavállaló által a munka elvégzése érdekében vállalt utazásért; vagy a munkavállaló pénzügyi kockázatának hiánya (az ajánlás 13. pontja).
A TÖRVÉNY SZEMÉLYI HATÁLYA • • Munkáltató Munkavállaló Érdekképviseletek Üzemi tanács • Speciális: kölcsönbeadó iskolaszövetkezet által nyújtott szolgáltatás jogosultja
A TÖRVÉNY TÁRGYI HATÁLYA • • • Önállótlan, függő munka Atipikus Felelősség Kollektív munkajog Munkaügyi viták • Munkaviszonyban nem álló felekre: – Képviselet – Jogutódlás – Kárfelelősség - biztosító
Törvény területi hatály • Főszabály: munkavégzés helye • Külföldi elem a tényállásban szabad jogválasztás – Munkavégzés helye nem esik egybe a felek személyes jogával • Nemzetközi kohéziós munkajog – 593/2008/EK rendelet (Róma I. ) – 96/71 EK irányelv, …. . • Két korlát: – – a munkavállalóra kedvezőbb szabály elve a szokásos munkavégzési hely v. munkáltató telephelye DE imperatív szabályok – kötelező normák elsőbbsége Közösségi jog kötelező rendelkezése elsőbbségben
Jogeset I • My&Dog Security Kft rendkívüli felmondással elbocsájtja a dolgozóját mert az nem tett eleget munkaköri leírásában és a Pénzszállítási szabályzatban leírt kötelezettségeinek. A szolgálat leadásakor figyelmetlenségből 2 zsákot a hozzájuk tartozó átvételi elismervénnyel a kocsi vezető fülkéjében hagyott. Ezt az éjszakás váltás találta meg és leadta a diszpécsernek aki megtette a szükséges adminisztratív intézkedéseket. A vétkest elbocsájtották. Természetesen bíróságra ment de a pert elvesztette: miért?
Jogeset II • Buga Jakab Kft a tevékenység elvégzéséhez alvállalkozót vesz igénybe. Az alvállalkozó is ezt teszi. Mivel az utolsó láncszemnél nincs senki bejelentve és semmilyen fizetési kötelezettségének sem tesz eleget, sőt a hatóság megkeresésére sem reagál előveszik a BJ Kft – t látván, hogy jó cég van múltja rendszeresen fizet stb. Kijelentik hogy fiktív munkavégzés történt. 26 millió jogosulatlanul visszaigényelt ÁFA illetve az ahhoz kiszámított bírság megfizetésére kötelezik.
Jogeset III. • Jóember Zrt. 480 milliós megrendelést nyer. Persze egyedül nem képes elvégezni. Alvállalkozókat foglalkoztat akik újabbakat hoznak a láncba. A munka elkészül 2 raklapnyi egyenként 25 – 30 oldalas tanulmány készül el. • NAV fiktív munkavégzésnek minősíti a tevékenységet. • Vizsgálat majd döbbent bámulás a NAV részéről: volt mindenhol munkavégzés bérkifizetés, és alkalmazott is.
VÉGE • KÖSZÖNÖM A FIGYELMÜKET!
- Slides: 39