Finnugor szuffikszumok kperm Budapestn Inessiv n magyar Budapesten
Finnugor szuffikszumok kperm. Budapest-ün Inessiv *-n magyar Budapest-en kperm. ki-üt birtokos személyjel (E/2. ) *-t magyar kez-ed kperm. njolj-öt sorszámnévképző *-nt/ *-mt magyar negy-edik kperm. töd-ni Főnévi igenévképző *-ni magyar tud-ni
A komi-permjákok lélekszámának változása Év Lélekszám, ezer fő 1926 142, 9 1939 137, 2 1959 143, 9 1970 153, 0 1979 151, 0 1989 152, 1 2002 125, 2
A Komi-permják Körzet nemzetiségi összetétele Év Oroszok Komi-permjákok 1926 23% 77% 1959 33% 58% 1970 36% 58% 1979 35% 61% 2002 38% 59%
Összes lélekszám Városi lakosság Vidéki lakosság 125 235 48 658 76 577
A komi-permják és az orosz nyelvet ismerő lakosság aránya Összes lakosság Komipermjákok Orosz nyelvet tudók száma 125 235 123 121 Városi lakosság Komipermjákok 48 658 Orosz nyelvet tudók száma 48 584 Vidéki lakosság Komipermjákok 76 577 Orosz nyelvet tudók száma 74 537 A komipermják nyelvet tudók száma összesen 94 328
A komi-permják nyelvhez való viszonyulásban három szakaszt lehet elkülöníteni: 1) 1920 -tól 1940 -ig: a komi-permják nyelv élénk használata az élet minden területén: -nemzetiségi iskolák megléte, ahol minden tantárgyat komi-permják nyelven tanultak; - megjelenik „Гöрись” című, komi-permják nyelvű körzeti lap („A szántó ember”, először 1926 -ban) - Létrejön a drámaszínház, ahol komi-permják nyelvű darabokat mutatnak be; - Kudimkarban megnyílik a könyvkiadó; 2) 1940 -től 1990 -ig lemondás a komi-permják nyelvről az orosz nyelv javára: - 1938 -ban érvénybe lépett a törvény szerint az orosz nyelvtanulás kötelező lett a nemzetiségi területek iskoláiban, eltűntek a nemzetiségi iskolák, a komi-permják nyelv és irodalom már csak mint tantárgy volt tanulható; 1959 -óta a körzeti lap „По ленинскому пути” („A lenini úton” címmel, korábbi megnevezése: „Гöрись”) már csak oroszul jelenik meg; 3) 1991 -től napjainkig újjászülető érdeklődés figyelhető meg a komi-permják nyelv és kultúra iránt
Nyelvhasználat / Városban
- Slides: 7