FILOZFIATRTNET I Metafizika Kollokvium n Eladsok http hps

FILOZÓFIATÖRTÉNET I. Metafizika

Kollokvium n Előadások: http: //hps. elte. hu/~gszabo/Filozofiatortenet. html n n Tankönyvek: n n n Filozófiatörténet III. Steiger Kornél (szerk. ): Filozófia ─ Tankönyv a középiskolások számára, Holnap Kiadó, 2002. Steiger Kornél (szerk. ): Bevezetés a filozófiába ─ Szöveggyűjtmény, Holnap Kiadó, 2001. Ajánlott felkészülés: n A Filozófia ─ Tankönyv végén található kérdések és fogalmak tanulmányozása.

Korszakolás Ókor n Preszókratikus filozófia (i. e. 6 -5. sz. ): Hérakleitosz, Parmenidész n Klasszikus görög filozófia (i. e. 4. század): Platón, Arisztotelész n Hellenizmus (i. e. 322. − i. sz. 3. sz. ) Középkor 1. Patrisztika (2 -7. sz. ): Szent Ágoston 2. Skolasztika (9 -14. sz. ): Canterbury Szent Anzelm 3. Reneszánsz (15 -16. sz. ) Újkor n Racionalizmus (17. sz. ): Descartes, Spinoza, Malebranche, Leibniz n Empirizmus (17 -18. sz. ) n Felvilágosodás (18. sz. ): Kant

Bevezető n Filozófia: eredetileg nem tudomány, hanem egy emberi tulajdonság philoszophosz: a bölcsesség kedvelője n philargürosz: pénzkedvelő n philaglaosz: pompakedvelő n n szophia: bölcsesség: az élet dolgaiban való jártasság

A filozófia felosztása n Arisztotelész: n n Elméleti filozófia: metafizika, fizika Gyakorlati filozófia: etika, politika, gazdaságtan Logika Modern felosztás: n n n Metafizika Episztemológia Etika

A metafizika két kérdése n Metaphüszika: „a természeti dolgok utáni [dolgok]” (Arisztolelész) n A metafizika két kérdése: 1. 2. Mi a létező? Mi a dolgok valódi természete? A kérdésfelvetést indokolja: n n Nem minden létezik, ami érzékszereink számára megjelenik. A dolgok valódi természetéhez csak módszeres gondolkodással tudunk eljutni. A modern természettudomány óta a metafizika veszített rangjából.

1. Mi a létező? n A létezésre irányuló kérdés nyelvi eredetű: n n n Arisztoletész: n n n „Én vagyok”: egzisztenciális létige „Én tanár vagyok”: kopulatív létige Arisztotelész előtt: n n n „Én vagyok” „Én tanár vagyok” Nincs formai különbség a két létige között. „Én tanár vagyok” = „Én tanárként létezem” Tartalmilag azonban különbségek vannak a létezésben: n n „ 2 is a prime” „The soup is hot”

A természeti dolgok nem léteznek n Hérakleitosz: n n „Mert nem lehet kétszer ugyanabba a folyamba lépni. ” (B 91 A) Platón: n „Nézetem szerint ezt a megkülönböztetést kell tennünk: mi az, ami örökké létezik, s nincs köze a keletkezéshez – és mi az, ami folyton keletkezőben van, de sohasem létezik. ” (Timaiosz)

Parmenidész a létezőről n A létező (Parmenidész B 8; Sz. gy. 24. o. ): nem keletkezik és nem pusztul n folytonos és oszthatatlan n mozdulatlan n teljes n gömbölyű n

A platóni ideák n Platón: Egy ember azért szép, mert részesedik a Szép ideájában. n Két dolog azért egyenlő, mert részesednek az Egyenlő ideájában. n n Az ideaelméletnek szemantikai (jelentéselméleti) alapjai vannak.

Modern szemantika n jel: „tűz” jelentés: a „tűz” szó használata n n jelölet: A jel, jelentés és jelölet megkülönböztetése azonban csak a sztoikusoknál jelenik meg.

Platón szemantikája n jel: n jelentés: tűz ideája n „tűz” Probléma: Hogyan lehet a jelentés állandó, ha a dolgok változnak? n n Mai válasz: az elménkben levő fogalmak révén. Platón nem ismeri a fogalmakat → Az állandóságot az ideák adják.

Ideák n Az ideák fajtái: n n n n viszonyok (kisebb-nagyobb) matematikai tárgyak (számok, alakzatok) érzetminőségek (hideg-meleg) elemek (föld, víz, levegő, tűz) erkölcsi értékek (szép, jó) élőlények (ember, ló) Az ideák „az égbolt fölötti tájon” találhatók (Phaidrosz 247 C) A tanulás: anamnézis, visszaemlékezés az ideákra.

A részesedés paradoxonjai n n A dolgok részesednek az ideákból. A részesedés nem fizikai folyamat és nem logikai viszony: n n „mintha vitorlával takarnál be sok embert” (Parmenidész 131 b) Arisztotelész: „a harmadik ember problémája”

A barlanghasonlat n n Állam 6, 514 a – 516 e A megismerés fokozatai: a Nap – a Jó ideája n a csillagok és külvilági tárgyak – ideák n a külvilágbeli tárgyak árnyképei – a matematikai tárgyak n a barlangbeli tárgyak – élőlények és tárgyak n a barlangbeli tárgyak árnyképei – észleletek n

2. Mi a dolgok valódi természete? n Preszókratikusok: redukciós hipotézis Thalész: víz n Püthagorasz: számok n Démokritosz: atomok n n Platón: diairetikus módszer

A diairetikus módszer mesterség alkotó szerző önkéntes kényszerű küzdő vadászó élettelenre szárazföldi állatra légben úszóra hálóval szigonyozás élőre úszó állatra vízben úszóra sebző eszközzel horgászás

A létezés szerkezete Arisztotelész szerint n nem (genus): bundás négylábú faj (species): kutya egyedi létező (individuum): Argosz (Odüsszeusz kutyája) n A genus-species viszony relatív: n n n Osztályozás: alany-állítmány viszony n n n melegvérű elevenszülő, tojásrakó bundás négylábú, cetféle individuum: alany + species: állítmány: „Argosz kutya” species: alany + genus: állítmány: „A kutya bundás négylábú állat” A kijelentésekben tízféle típusban fordulhatnak elő állítmányok.

Az arisztotelészi kategóriák n Kategóriák − a létezés különböző módjai: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. szubsztancia (ember) mennyiség (kétkönyöknyi) minőség (fehér) viszony (kétszeres) hely (a Lükeionban) idő (tegnap) helyzet (ül) birtoklás (sarut visel) cselekvés (vág) elszenvedés (vágatik) attribútumok

Szubsztancia és attribútumok n Szubsztanciák: önállóan léteznek n n n Elsődleges szubsztancia: individuum (Szókratész) Másodlagos szubsztancia: infima species (ember) Attribútumok: nem léteznek önállóan n Különbség (differencia): a speciest megkülönböztető tulajdonsága (értelmes) n n Sajátosság (per se): az adott speciesen belüli megkülönböztető tulajdonság (filozófus) n n Az ember értelmes állat. Szókratész filozófus. Járulék (akcidens): esetleges tulajdonság (sovány) n Szókratész sovány.

Potencialitás és aktualitás n potencia (dünamisz): lehetőség n n aktus (energeia): ténylegesség n n n mag, embrió, kő növény, élőlény, szobor aktus: forma − potencia: anyag mozgás (változás): n a potenciális aktuálizálódása

Forma és anyag n Hülémorfizmus: szubsztancia = anyag + forma n n viasz-pecsét hasonlat embrió: anyag az anyától a forma az apától származik szobor: anyaga kő, formája pl. Zeusz A szubsztancia (Zeusz-szobor) keletkezésének okai: n n anyagi ok (causa materialis): kő formai ok (causa formalis): Zeusz hatóok (causa efficiens): szobrász célok (causa finalis): kultusz

Első mozgató n n Első anyag (materia prima): tiszta potencialitás Első mozgató (primum mobile): tiszta aktualitás n n n mozgás: … X → Y → Z … véges Kozmosz → Első mozgató: n n n anyagtalan tiszta aktualitás a vágy által mozgat

A középkori univerzália-vita n universale (egyetemes): n n n univerzália-vita: n n faj (species) különbség (differencia) járulék (akcidens) sajátosság (per se) nem (genus) „Vajon a nemek és fajok fennállnak-e, vagy pusztán az értelemben helyezkednek el? Ha fennállnak, vajon … az érzékelhető egyedektől elkülönítve, önállóan állnak fenn, vagy pedig az egyedekbe beléhelyezett módon? ” (Porphüriosz) álláspontok: n n n realizmus (Eriugena): az univerzáléknak reális létük van nominalizmus (Roscellinus): az univerzálék gyűjtőnevek konceptualizmus (Abelard): az univerzálék az elme fogalmai

Az ontológiai istenérv n Canterbury Szent Anzelm n n n Isten „a jó, amelynél nagyobbat elgondolni nem lehetséges. ” „De az, aminél nagyobbat elgondolni nem lehetséges, lehetetlen, hogy csak az értelemben legyen. Ha ugyanis az, aminél nem lehetséges nagyobbat elgondolni, csak az értelemben van, akkor hiába ő az, aminél nagyobbat elgondolni nem lehetséges, mégis lehetséges nagyobbat elgondolni nála: ti. azt, ami olyan, mint ő, de ráadásul ténylegesen létezik. ” (Proslogion, 2. fejezet) Háttér: Jó és Lét platóni azonosítása

Szent Ágoston n Az öntudat evidenciája: Ha minden ismeretben kételkedem is, maga a kételkedés arra utal, hogy létezik egy tudat, amely kételkedik. n Descartes kezdi kiaknázni a gondolatot. n n A belső tapasztalat metafizikája: n „Ne kifelé fordulj, térj magadba: az ember bensőjében lakik az igazság. ”

Az újkori metafizika n 17. század: n n Descartes: két szubsztancia van: n n n A skolasztika (Arisztotelész) elutasítása. A demokritosz atomelmélet és a püthagoreus számelmélet felelevenítése. A természeti testek korpuszkulákból (részecskékből) állnak. test: kiterjedt szubsztancia (res extensa) lélek: gondolkodó szubsztancia (res cogitans) Probléma: Hogyan működik közre a test és a lélek? (pszichofizikai paralelizmus) n n Hogyan történik a megismerés? test → lélek Hogyan magyarázhatók az affektusok? lélek → test

Pszichofizikai paralelizmus n Spinoza: panteizmus n n Malebranche: okkazionalizmus n n n Egy szubsztancia van: Isten A gondolkodás és a kiterjedés Isten attribútumai. A természeti dolgok az attribútumok modusai. occasio: alkalom Isten minden alkalommal egymáshoz igazítja a két szubsztancia modifikálódását. Leibniz: harmonia praestabilita n A szubsztanciákat Isten hangolta össze a teremtéskor, így azok párhuzamosan, és kölcsönhatás nélkül működnek. (óra-hasonlat)

Leibniz monadológiája n n n n monász: egység Descartes → A dolgok korpuszkulákból állnak. Spinoza → A korpuszkulák Isten két attribútumának, a kiterjedésnek és a gondolkodásnak modusa. Leibniz: A korpuszkulák kiterjedt és gondolkodó létezők. Ezek a monászok. monász: „tevékenykedni képes erőforrás” Minden monász az egész Univerzumot reprezentálja. A reprezentációt Isten szabályozza a harmonia praestabilita elvén.

Monadológia és okságelmélet Kétfajta okság: n természeti ok (causa): vihar → kidőlt fák n n észok (ratio): a négyzet definíciója → az átlók felezik egymást n n Az ok megelőzi időben és logikailag az okozatot. Az ok sem időben, sem logikailag nem előzi meg az okozatot. Racionalista okságfelfogás: A természti okok is észokok.

Kant és a metafizika n n Természetes emberi hajlam, hogy tapasztalatainkat és gondolatainkat metafizikai rendszerbe helyezzük. Metafizika: n n Racionális teológia: Isten értelemmel belátható mivolta Általános kozmológia: A Kozmosz filozófiai magyarázata Racionális pszichológia: A lélek mint egyszerű szubsztancia léte A metafizika mint tudomány azonban nem lehetséges.