Filozfia s Tudomnytrtnet Tanszk BME 1111 Budapest Sztoczek

Filozófia és Tudománytörténet Tanszék BME 1111 Budapest, Sztoczek J. u. 2 -4. fsz. 2. Telefon: 463 -1181 Korai kultúraelméletek

A kultúra fogalmába tartozó jelenségek tudományos vizsgálata három egymáshoz szorosan kapcsolódó fogalmi dichotómia mentén alakul ki: I. Természet vs. kultúra II. Idealizmus vs. materializmus III. Kultúra vs. társadalom

I. Természet vs. kultúra (öröklés vs. tanulás)

Lamarckizmus és Darwinizmus • Jean-Baptiste Lamarck (1744 -1829): – a biológiai evolúció az egyszerűbbtől az összetettebb felé tartó fejlődés – az élőlények életük során alkalmazkodnak a környezetükhöz: azok a szerveik, amelyekre nagyobb szükségük van, továbbfejlődnek, amelyekre kevesebb, visszafejlődnek – az egyedek által ílymódon, életük során szerzett tulajdonságok öröklődnek • Charles Darwin (1809 -1882): – az evolúció alkalmazkodást jelent, nem fejlődést: a környezet változása az egyszerűbbet, a fejletlenebbet is előnyben részesítheti – a változás nem lineáris – a környezethez való alkalmazkodást nem a hasznosság elve irányítja: a szaporodás során keletkező véletlen változások (Darwin még nem ismerte a Mendel-féle genetikát), ha kedvezőek az egyed számára, növelik túlélési esélyeit – az egyes egyedek életében bekövetkező adaptív változások nem öröklődnek

Evolucionizmus és „szociáldarwinizmus” • A természetes szelekció elve vallási szempontból nem tűnt elfogadhatónak: hiányzik belőle a(z isteni eredetű) célszerűség • Bármennyire nagy hatású volt is Darwin munkássága, a 19. sz. -i evolucionista, ill. „szociáldarwinista” kultúraelméletek valójában inkább a lamarckiánus modellt követték • Feltételezték, hogy az evolúció endogén meghatározottságú fejlődést jelent: egy eleve létező tulajdonság teljesedik ki fokozatosan • Ez lehetővé tette, hogy népek/nemzetek történetét evolucionista módon értelmezzék: a nemzeti sajátosságok egy eleve meglevő készlete teljesedik ki az idők során • A nemzeteket/népeket önálló rasszoknak tekintették, vagyis a különbségeiket elsősorban biológiai különbségekként igyekeztek leírni • A nemzeti kultúrák így nagyrészt önállóan fejlődő, egymástól kezdettől fogva elkülönülő entitásoknak tűntek • Szemben mind Lamarck-kal, mind Darwinnal, a túlélésért folytatott küzdelem alanyait nem egyénekkel, hanem csoportokkal, a nemzetekkel/népekkel azonosították • Elhanyagolták a környezet hatását, és az evolúció mechanizmusát az „erősebb győz” elvére egyszerűsítették le

Edward Burnett Tylor (1832 -1917) • A kulturális antropológia 19. sz. végi, 20. sz. eleji fejlődésének legmeghatározóbb definícióját az angol E. B. Tylor alkotta meg Primitive Culture (1871) c. művében • Eszerint „[a] kultúra vagy civilizáció, a maga teljes etnográfiai értelmében, az az összetett egész, amely magában foglalja a tudást, hiedelmet, művészetet, törvényt, hagyományt és mindazon egyéb képességet és szokást, amelyre az embernek a társadalom tagjaként szüksége van” • Nem lát különbséget „civilizáció” és „kultúra” között: szinonimák • Ha a kultúra minden, amire az embernek a társadalom tagjaként szüksége van, akkor mi a társadalom? Itt még nem mutatkozik igény arra, hogy a két fogalmat elkülönítsék: holisztikus kultúrafogalom (vö. Herder kultúrafogalmával – 1. előadás)

Evolucionista kultúrafelfogás • Tylor kultúrafogalma egy szempontrendszert ad meg, amelynek segítségével a „primitív” és a „civilizált” mint két végpont között különböző fejlődési stádiumok írhatóak le • A fejlődés lineáris • Ezeken a fejlődési stádiumokon minden népcsoport végigmegy • Ez a fejlődési modell tipikus már a felvilágosodás óta (az idézetben, francia lévén, a végcél a civilizáltság)

Franz Boas (1858 -1942) • A(z amerikai) kulturális antropológia megalapítója, az evolucionizmus egyik legnagyobb hatású kritikusa • Kultúrafelfogása holisztikus (ld. E. B. Tylor) • Nem véletlen, hogy „kultúráról” és nem „civilizációról” beszél: Németországban született, és élete első 30 évét itt töltötte • Tagadja a kultúrák fejlődési sorba rendezhetőségét, mert a kultúrák gyakran egy szempontból (pl. társadalomszerkezet) fejlettek, míg egy másik szempontból (pl. technológia) fejletlenek lehetnek • Szimpatizál a kulturális sokféleséggel, védelmezi az észak-amerikai indiánok szokásait a modern állam racionalizáló beavatkozásaival szemben (pl. megvédi a potlach intézményét Kanadában): vö. kultúra vs. civilizáció (előző óra) • Empirikus úton cáfolja a kultúrák homogenitásának elvét: a kultúrák sajátos arculata nem önállóan, hanem más kultúrákkal kölcsönhatásban fejlődik ki, átvett és továbbfejlesztett elemek egyedi keveréke • Amellett érvel, hogy a fejforma (amit minden amerikai bevándorlónál alaposan megmértek) nem a faji hovatartozás jele, mert óriási változatosságot mutat az egymást követő generációk között

© National Anthropological Archives Boas pózol a Természetrajzi Múzeum egyik kiállításához

Emile Durkheim (1858 -1917) • • • Az első szociológia tanszék alapítója Európában (Bordeaux-ban). Szerinte a szociológia diszciplináris önállóságát sajátos tárgyterülete, a jelenségek egy sajátos csoportjának a léte indokolja Társadalmi tény: „Társadalmi tény minden olyan rögződött vagy nem rögződött cselekvési mód, mely az egyénre külső kényszert tud gyakorolni vagy másképpen olyan tény, amely egy adott társadalmon belül általánosnak tekinthető, ugyanakkor egyéni megnyilvánulásaitól független, önálló léte van” A társadalmi tények három fő típusa: 1. „társadalmi áramlatok” (pl. lincshangulat) 2. (jogi, vallási, erkölcsi, udvariassági) normák (pl. az incesztus tilalma) 3. „morfológiai tények” (pl. városiasodottság, népsűrűség) • • Az elsőtől a harmadik felé haladva egyre nagyobb állandóságot mutatnak Az első kettő cselekvési mód, a harmadik a társadalom szerkezetével, az egyének és csoportok közötti viszonyokkal kapcsolatos A második általában tárgyiasult formájában ismerhető meg (törvénykönyvek, vallási előírások stb. ), az első nem létezik tárgyiasult formában D. szerint a társadalmi tényeket nem magyarázhatják biológiai vagy pszichológiai jelenségek („tények”) csak társadalmiak

II. Idealizmus vs. materializmus

Az idealista történelemfelfogás • A felvilágosodás romantikus kritikájában a civilizációval szembeállított kultúra fogalma kerül előtérbe: morálisszellemi értékek, amelyek meghatározzák egy nép (vagy társadalmi csoport) identitását, szemben a civilizációval mint a társadalom racionális, gazdaságos megszervezésével, a haladással, az iparosítással • Kérdés, hogy az így értelmezett kultúra mennyiben képes meghatározni a történelem menetét • Vagyis: a kultúra csak valamiféle gyógyszer a civilizáció problémáira, valamiféle menedék, ahová vissza lehet vonulni, vagy pedig jelentős mértékben meghatározza a civilizáció alakulását • Az idealista történelemfelfogás szerint a nagyléptékű történelmi változások mögött a kultúra változásait kell keresni: vallási, filozófiai, politikai eszméket

A marxizmus kultúrafogalma • Alap és felépítmény metaforája: a kultúra csak felépítmény a gazdasági alapon, amelyet a termelési mód határoz meg: redukcionista kultúrafelfogás („a lét meghatározza a tudatot”) • A „kultúra” itt mindenek előtt szellemi kultúrát jelent: vallás, politikai eszmék, irodalom stb. • A camera obscura metaforája: az ideológiák úgy reprezentálják a valóságot, ahogyan a külvilág a camera obscurában megjelenik, azaz - koherens módon: a kép teljes és arányos - ugyanakkor hamis módon: minden a feje tetején áll • Az ideológiák mint a valóság koherens, de hamis reprezentációi, amelyek elleplezik a történelmi változás valódi mechanizmusait, ill. a kiváltságos osztály helyzetének valódi magyarázatát

Max Weber (1864 -1920) • Durkheim mellett a szociológia másik meghatározó egyénisége • „A ‘kultúra’ a világtörténés értelmetlen végtelenségének az ember álláspontjáról értelemmel és jelentőséggel felruházott véges szelete” • A vasúti váltó metaforája: a kultúra úgy viszonyul a gazdasági meghatározottsághoz, mint a váltó a vasúti pályákhoz; a vonat útját (a történelem menetét) a vasúti pálya határozza meg, de egyik pályáról a másikra jelentős kulturális változások (pl. a reformáció) állítják át a vonatot (a történelmi fejlődést)

III. Kultúra vs. társadalom

Talcott Parsons (1902 -1979) • A társadalomtudományok célja az emberi cselekvések magyarázata • Három önálló rendszer határozza meg az emberi cselekvést: - pszichológiai (biológiai) - társadalmi - kulturális • Azonos jelentőséget igyekszik tulajdonítani az idealista és a materialista elemeknek, ill. pszichológiai-biológiai és a társadalmi-kulturális meghatározottságnak • Clyde Kluckhohn antropológussal és Gordon Allport szociálpszichológussal együtt Parsons ezen az alapon hozta létre interdiszciplináris társadalomtudományi tanszékét a Harvard Egyetemen az 50 -es években • Mind ezen a tanszéken, mind általában véve szükségessé vált, hogy a racionális munkamegosztás érdekében elhatárolják egymástól a cselekvés három meghatározójával foglalkozó három tudományterület: a pszichológia, a szociológia, és az antropológia illetékességi körét – Az utóbbi két évtizedben ismét gyakoribbak az interdiszciplináris megközelítések

Kroeber és Kluckhohn definíciója • Alfred Kroeber (1876 -1960), Boas tanítványa és a korabeli antropológia vezéralakja, Clyde Kluckhohnnal együtt, több száz korábbi definíció elemzésén keresztül megpróbálja körülírni az antropológia „tudományos” kultúrafogalmát anélkül, hogy egy újabb (rövid) definíciót adna • „A kultúra a viselkedés explicit és implicit mintázataiból, ill. mintáiból áll, amelyeket szimbólumokon keresztül sajátítanak el és adnak tovább [. . . ] a kultúra lényegi magja hagyományos [. . . ] eszmékből és különösen a hozzájuk kapcsolódó értékekből tevődik össze. ”

A Kroeber-Parsons paktum • Kulturális rendszer: „az emberi viselkedés, illetve az e viselkedés révén termelt tárgyak formálásában szerepet játszó értékek, eszmék, és más szimbolikus, jelentésteli rendszerek létrehozott és áthagyományozott tartalma és mintája. ” • Társadalmi rendszer: „az egyének és csoportjaik közötti interakció sajátos viszonyrendszere (ld. Durkheimnél a „morfológiai tények” fogalmát).

A paktum utóélete • Nem nagyon tartották be: sem az antropológusok, sem a szociológusok nem korlátozták kutatásaikat a paktumban rögzített területre • A jelentősége abban áll, hogy meghatározta a tudományos, és hosszabb távon a köznapi kultúrafogalom jövőjét • A korábbi antropológia tág, holisztikus kultúrafogalmát leszűkítette azokra a tényezőkre, amelyek révén a cselekvők értelmet tulajdonítanak a körülöttük levő világnak és eligazodnak benne • A kultúra meghatározza, hogy milyen cselekvéseknek, céloknak van értelme (mire érdemes törekedni), illetve hogy mit szabad/helyes és mit nem szabad/nem helyes csinálni.