Filozfia s Tudomnytrtnet Tanszk 1111 Budapest Sztoczek J
Filozófia és Tudománytörténet Tanszék 1111 Budapest, Sztoczek J. u. 2 -4. fsz. 2. Telefon: 463 -1181 Az arisztotelészi filozófia és tudomány
Arisztotelész n Sztageirai Arisztotelész (i. e. 384 -324) az Akadémia növendéke és így Platón tanítványa volt (i. e. 367 -től). n Arisztotelész apja, Nikomakhosz III. Amüntasz makedón király (ur. i. e. 393 -370) barátja és orvosa volt, és valószínűsíthető, hogy Arisztotelész gyermekkora jelentős részét a makedón királyi udvarban töltötte és itt ismerte meg a későbbi II. Philipposzt. . n Platón halála után (i. e. 347) elhagyta az Akadémiát, egy ideig Nagy Sándor tanítója volt, majd Athénba visszatérve a Lükeionban megalakította (i. e. 334) saját (peripatetikus) iskoláját, amely a platóni Akadémiához hasonlóan i. sz. 529 -ig működött. 2 Filozófia
Arisztotelész hatása n Arisztotelész jelentős, de korántsem a legjelentősebb filozófus az ókorban. Platón munkáival szemben az ő munkái a Nyugat számára évszádokig ismeretlenek voltak, jelentős részül el is veszett, és csak a 12. században fedezték fel újra. Elsősorban a korábban arabra fordított munkákat fordították le latinra. A 13. században, a középkori világ csúcspontján azonban az arisztotelészi filozófia és tudomány lett az elfogadott tudomány, Arisztotelész pedig „a Filozófus”. n Ekkora a középkori Európában Oxfordtól Salamancáig, Cambrigtől Bolognáig kialakult a jelentős autonómitással rendelkező egyetemek rendszere, ahol természetesen interpretálták, továbbgondolták, kiegészítették az arisztotelészi tudományt. Az egyik fő kérdés természetesen a pogány filozófus tanainak keresztény dogmákhoz idomítása volt. n A 16. és 17. században a modern tudomány az uralkodó arisztotelészi tudománnyal szemben fogalmazódott meg. Az arisztotelészi szemléletmód megértése a modern tudományos forradalom megértésének fontos eleme. 3 Filozófia
Az arisztotelészi szemléletmód n Arisztotelész Platón tanítványa, alapvetően elfogadja Platón ideatanát, de nézeteik között jelentős különbségek is vannak. A legfontosabb, hogy Arisztotelész elveti az ideák/elvek világának és a tapasztalati világnak az éles elválasztását. n Ez azt jelenti, hogy minden dolog, amelyet itt a Földön a sajátos tulajdonságai révén megtapasztalhatunk magában foglalja a saját ideáit és elveit, ami miatt az, ami. Vagyis egy ember azért ember, mert benne van az ember ideája, latin kifejezéssel formája. Így pl. nincs részesülés, hanem a szülőkből a idea/forma a szaporodás révén kerül a következő generációkba. 4 Filozófia
Az arisztotelészi szemléletmód: logika n Az arisztotelészi szemléletmódban így nemcsak a tapasztalati világ és az ideák világa, de a tapasztalati megismerés és a logosz szerinti gondolkodás is összhangba kerülnek egymással. A szofista elképzeléshez hasonlóan, pl. a biológus a tapasztalati megfigyelésekből indul ki, azonosítja, elemzi a konkrét élőlényeket, majd az elvszerű gondolkodás révén kategorizálja azokat és eljut a lényegüket jelentő különböző formák felismeréséig, megismeréséig, vagyis pl. hogy mi is maga az ember. n Az elvszerű gondolkodás szabályait a logika tudománya rögzíti. A logikát Arisztotelész nem önálló tudománynak, hanem olyan eszközjellegű előzetes tudásnak tartja, amellyel mindenkinek rendelkeznie kell, aki tudományos kutatásba fog. Ennek ellenére az arisztotelészi logika természetesen nem egy arisztotelészi találmány, hanem a korábbi eredmények szintézise, amelyet alapvetően a mai napig használunk. 5 Filozófia
Az arisztotelészi szemléletmód: a tudás típusai n Az előzőekkel összhangban Arisztotelész nem egy konkrét tudásformát tekint kizárólagosnak, pl. a tiszta, következetes, ideákra irányuló gondolkodást, hanem azt állítja, hogy egymástól eltérő tudásformák lehetségesek. n 1. A mesterember tudása (‘tekhné’), amely olyan gyakorlati jellegű tudás, amely a sokszori ismétlésre, begyakorlásra épül. n 2. A teoretikus tudás (‘episzthémé’), vagyis az általánosról való tudás, amely a belátásra épül. Ez a szűk értelemben vett tudományos tudás. n 3. A gyakorlati tudás (‘phronészisz’), amely nem csupán az általános tudása, hanem az egyes alesetekben való jártasság is, vagyis a „tudni, hogyan kell cselekedni az egyes esetekben”. Ily módon szemben áll az általános teoretikus tudással, de a mesterember tudásával is, hiszen nem pusztán egy begyakorlott viselkedésminta ‘vak’, ‘néma’ követése, hanem valódi elvszerű tudás, tudatos tevékenység. 6 Filozófia
A platóni ideatan kritikája n Arisztotelész szerint tehát minden dolog/reális létező, amelyet megfigyelhetünk, szükségszerűen két alkotórészből, latin megfogalmazással élve szubsztanciából tevődik össze. Ezeket az alkotórészeket csak teoretikus értelemben, logikailag választhatjuk el egymástól, miközben igyekszünk őket megérteni, reálisan nem. n Arisztotelész a befogadó létezőt ‘hülé’-nek, vagyis materiának, anyagnak nevezi. n Az alakító létezőt pedig ‘eidosz’-nak vagy ‘morphé’-nak, azaz formának nevezi. Ez a tulajdonképpeni idea. n Ezen túl megkülönbözteti egymástól az elsődleges és a másodlagos szubsztanciát. Az elsődleges szubsztancia egyedeket takar pl. egy konkrét kecskét, Mekk mestert, míg a másodlagos szubsztancia fajtákat, pl. a kecske fajt. A másodlagos szubsztancia így csak annyiban létezik, amennyiben létezik legalább egy, a fajtájába tartozó elsődleges szubsztancia. 7 Filozófia
A négy arisztotelészi ok 8 Filozófia
A négy arisztotelészi ok n Arisztotelész tanítása szerint négy, egymástól fogalmilag világosan megkülönböztethető ok van, amelyek a létezőket alakítják, mozgásban tartják. n l 1. Anyagi ok – az ellenálló anyag, amelyből pl. a templom felépül. l 2. Formai ok – a templom tulajdonképpeni formája (tervrajza), amely szerint a templom felépül. l 3. Ható ok – az a tevékenység, erő, vagyis a kőművesek munkája, amely a templomot konkrétan fölépíti, megformálja. l 4. Cél ok – az a cél, az isteneknek való áldozat bemutatása, amiért a templom fölépül. A modern tudományos szemléletmód ezek közül csak az anyagi okot és a ható, vagyis mechanikus kölcsönhatásokat tartotta meg, de az anyagi okot immár nem nevezi oknak. Arisztotelész szerint azonban mind a négy szükséges a dolgok teljes magyarázatához. 9 Filozófia
Anyag és forma viszonya n Az anyagnak önmagában, minden formától megfosztva, nincsen valósága, de rendelkezik azzal a képességgel (‘dünamisz’), hogy a formák befogadása révén valóságos legyen. n A formák, mivel az anyagot valósághoz segítik, nemcsak a dolgok örök formái, hanem a dolgok célját (‘telosz’) is jelentik, valamint az erőt vagy tevékenységet (‘energeia’), amely a megformálatlan (amorf) anyagot megvalósítja. n Az anyag Arisztotelész tanítása szerint nem pusztán teljesen passzív befogadó, mint Platónnál, hanem dinamikája révén ellenállást tanúsít a formáló erőkkel szemben. n Például egy új formához a szaporodás során az anya biztosítja az amorf, formátlan anyagot a petesejt formájában, az apa pedig azt a még nem reális, de potenciális formát, amelynek a tevékenysége révén az amorf petesejtből idővel – és a táplálkozás révén további anyagok beépülésével – pl. egy felnőtt, kifejlődött kecske lesz. 10 Filozófia
Anyag és forma hierarchiája n Az anyag és forma azonban nemcsak minden dolog szükségszerű két alkotórésze, de egyben hierarchikus viszonyban is állnak egymással. n A dolgok lényegét mindig a meghatározó/alakító forma adja és nem a befogadó anyag. Egy kecske a benne rejlő kecske forma miatt kecske és nem a benne rejlő konkrét anyag miatt, ami önmagában csak bizonyos mennyiség a négy amorf elemből, azaz valamennyi víz, föld, tűz és levegő – eme utóbbi azonban minden más élőlényre is igaz. Tehát az anyag és a forma között szükségképpen aszimmetrikus, hierarchikus viszony áll fenn. n De egy dolog, amely egy adott létezésszinten anyag és forma együttese, magasabb hierarchikus szinten csak a magasabb szint befogadó anyagát adja. Pl. az elő szövet, amely egy élő forma aktív tevékenységeképpen az élettelen anyag elemeiből jön létre, magasabb szinten pusztán egy szerv, pl. a szív amorf anyagát adja. 11 Filozófia
Anyag és forma hierarchiája n A létezés legalacsonyabb szintjén magának az anyagnak a négy eleme, vagyis a tűz, a levegő, a víz és a föld is az elsődleges anyag és az elsődleges anyagi formák együttese. Ez azonban megint csak egy elvi, teoretikus szétválasztás, reálisan maga a tűz, a levegő, a víz és a föld létezik. n A teoretikusan, logikai értelemben megkonstruálható elsődleges anyag nem más, mint maga a(z üres) tér. Amely önmagában tehát nem létező (úgyis mondhatjuk, hogy maga a nemlétező, a semmi, ami értelemszerűen nem is létezik). n A teoretikusan, logikai értelemben megkonstruálható elsődleges anyagi formák pedig maga a tűz, a víz, a föld és a levegő. n A legalapvetőbb hierarchikus szintek: élettelen anyag, növények, állatok, ember. Ez a hierarchia visszatükröződik az emberi lélek szerkezetében. 12 Filozófia
A lélek n A lélek az élőlényeket mozgató forma. Az emberi lélek legmagasabb rendű forma a földi világ hierarchiájában. n Az arisztotelészi lélekrészek: l 1. Értelmes lélekrész – az ember sajátja. – a, a tulajdonképpeni értelmes lélekrész, az irányító ész személytelen, és képes az örök formák megragadására. – b, az alávetett értelmes lélekrész, engedelmeskedő ész, az érzékeink központja („közös érzék”), és a változó földi létezők megragadására képes. l 2. Értelem nélküli lélekrész – az élőlények sajátja. – c, érzéki vagy állati lélekrész, képes a helyváltoztató mozgásra. – d, vegetatív vagy növényi lélekrész, képes a növekedésre és a táplálkozásra. 13 Filozófia
Teleológia (célszerűség) n Forma és anyag viszonyából következik, hogy ahol ezek találkoznak, ott határozott iránnyal rendelkező mozgás jön létre. n Az anyag önmagában természetesen mozdulatlan, legfeljebb valamiféle ellenállással bír a mozgató forma irányában. Ebből következik, hogy beszélhetünk a világ anyagi vagy fizikai értelemben vett centrumáról, amely hierarchikus értelemben meghatározza az anyag természetes helyzetét, amely nem más, mint a nyugalom. --- Ezt a tapasztalat is alátámasztja, hiszen azt látjuk, hogy eredendően „alul” helyezkedik el a föld, rajta a víziek, a fölött a levegő, és a tűz még a levegőben is a „fönt” elhelyezkedő természetes nyugalmi helyzetébe törekszik. n Végső soron a létezők mozgását egy olyan forma adja, amely anyagtalan tiszta forma és ő maga nem mozog, vagyis a Mozdulatlan Mozgató, amely a világegyetem abszolút szellemi centrumának tekinthető. Ez az a végső cél, amely a különböző formákat, természetesen a maguk hierarchikus szintjének megfelelően mozgásba lendíti. --- Így Arisztotelész tanítása szerint van egy mindent mozgató „isten”, amely tiszta gondolkodás, és amely nem tesz mást, mint a legtökéletesebbet, vagyis önmagát gondolja. 14 Filozófia
Mozgások n n Arisztotelész szerint kétféle mozgásról beszélhetünk: l Természetes, amely a dolgok természetéből fakad, vagyis célszerű. l Erőszakolt, amely más dolgok hatására megy végbe, vagyis véletlenszerű. A természetes mozgásoknak is két alaptípusa van: l Az egyenes, amely a világegyetem központja felé vagy éppen attól elfelé törekszik. Ez jellemző az élettelen anyagra. --- Az elengedett kő, mivel földből van, „leesik”, vagyis egyenes vonalú mozgással elfoglalja a maga természetes helyét közel a világegyetem centrumához a többi föld elemű dolog mellett. l A kör, amelyet a világegyetem centruma határoz meg és amely az égi szféra tökéletes, tisztán szellemi természetű objektumaira, vagyis a bolygókra és csillagokra jellemző. --- A tapasztalat természetesen ezt is alátámasztja, hiszen csak fel kell néznünk az égre, és ezt látjuk. 15 Filozófia
Mozgások n Az élőlényekre pedig az összetett mozgások jellemzőek, amely geometriai értelemben az egyenes és a körmozgás keveréke. Ennek természetesen az az oka, hogy az élőlények egyrészt a földi anyag „fogságában” léteznek, másrészt viszont az égi szféra tiszta szellemi természetére jellemző lélekkel bírnak, amely „az ég felé” törekszik, vagyis a természetes mozgását végső soron a tiszta szellem mint cél, vagyis a Mozdulatlan Mozgató határozza meg. n Mindebből kirajzolódik az arisztotelészi kozmológia, amely élesen kettéválasztja az égi és a földi szférákat. Az emberi természetes érzékelés a földi szféra anyagához alkalmazkodott, így alkalmas kiindulópont a földi dolgok megismerésére. Az égi szféra tiszta szellemi természetét azonban csak a tiszta elvszerű gondolkodás révén tárhatjuk fel. Például azt, hogy minden célszerű összetett mozgás végső oka maga a Mozdulatlan Mozgató. 16 Filozófia
Az arisztotelészi világrend ábrázolása n A világegyetem közepén láthatjuk a földet, ahogy azt körülveszi a víz, a légkör és végül a tűz. n Majd következnek a bolygók: a Hold, a Merkúr, a Vénusz, stb. n Végül pedig a csillagok szférája. n Fontos, hogy a Nap és a bolygók a szó szoros értelmében nem a Föld, hanem a világegyetem középpontja körül keringenek. Ebből a szempontból esetleges, hogy a Föld éppen ott található. 17 Filozófia
Konklúzió n Az arisztotelészi tanítás természetesen korántsem tökéletes vagy ellentmondásmentes, mindazonáltal a korábbi gondolkodók eredményeire támaszkodva Arisztotelésznek sikerült egy olyan egységes gondolkodási és fogalmi rendszert kialakítania, amely a középkor és a kora újkor egyetemein az élő és élettelen természet megismerésének az alapjául szolgálhatott. 18 Filozófia
Köszönöm a figyelmet! Találkozunk a következő órán! 19 Filozófia
- Slides: 19