FIGYELEM Elkszlni vigyzz ksz Rajt Ajnlott irodalom Cziegler

FIGYELEM Elkészülni, vigyázz, kész …! Rajt!

Ajánlott irodalom Cziegler István (1994): Figyelem. Scientia Humana, Budapest Cziegler István (2001): Figyelem és percepció. Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen Cziegler István (2005): A figyelem pszichológiája. Akadémia Kiadó, Budapest

Jellemzői nem önálló megismerési folyamat; eredményeképpen nem jön létre tudattartalom; minden emberi tevékenység szükséges előfeltétele; növeli a tevékenységek hatékonyságát; multimodális.

Anatómiai alapja az agytörzsben lévő – retikuláris állomány agyféltekék és az ún. nemspecifikus thalamusz magvak; halánték- és fali lebeny és egyes kéreg alatti részek; (pl. látásnál: poszterior rendszer – a tárgy téri elhelyezkedését, alakját vagy színét választja ki) homloklebeny és egyes kéreg alatti részek; (pl. látásnál: anterior rendszer – azt irányítja, hogy a vonások közül mikor melyiket használjuk a tárgyak kiválasztásában).

Fiziológiai alapja „Mi ez” reflex (Pavlov, 1958) „felfigyelés; a tájékozódási/orientációs reakció (Szokolov, 1960, 1963): − „annak a jele, hogy az idegrendszer detektálta az ingerlés megváltozását, tehát az ingert megkülönböztette a másiktól”; − hátterében egy idegi modell áll a környezetről (a pillanatnyi helyzetben beérkező ingerek emlékezeti nyoma) „összenem-illés”; a „figyelésben” a döntő szerepet az ingerhatás felerősödésének belső folyamata, az indukciós gátlás (negatív indukció) játssza.

Éberség (vigilitás) a figyelmi beállítódás az alapja, az orientáció az aktivitás szintjének időleges emelkedésével jár, a kérgi aktivitás szintjét a külső és a belső környezetből származó hatások befolyásolják.

Funkciói aktivációs – tudati ráirányulás biztosítása: - energetikai bázis biztosítása az információ felvételéhez és –feldolgozásához → ingerfelerősítés; - működésével megfelelő éberségi állapotba kerülünk; szelektív: - ingerhatások közötti szelektálás (lényeges – lényegtelen), - a kiválasztott mozzanatra való összpontosítás (fókuszálás) – kiemelés; motivációs: - adekvát környezeti hatások fogadására tesz alkalmassá.

Figyelem elméletek (1) Szűrőelméletek ▸ Hogyan tudjuk a számunkra fontos információt kiszűrni? fizikai jellemzők diszkriminációja szenzoros tár szelektív szűrő bemeneti csatornák érzékszervek bemenő ingerek ▸ Broadbent (1958) – szelektív szűrő (minden vagy semmi); jelentések diszkriminációja feldolgozó rendszer reakció emlékezet szelektív szűrő jelszintcsillapító mentális lexikon semleges figyelt inger küszöb reakció szenzoros tár bemeneti csatornák érzékszervek bemenő ingerek ▸ Treisman (1964) – jelszint csillapítás (a nem figyelt csatornán jövő jelek csillapításával).

Figyelem elméletek (2) ▸ Hol jelenik meg a figyelem szelektivitása? ▸ korai szűrés – a feldolgozás szűk keresztmetszete („üvegnyak”) a folyamat elején, a felismerés korai szintjén van; inger SZŰ- echonikus ikonikus feldolgozórendszer tár RŐ ▸ inger késői szűrés - a feldolgozás szűk keresztmetszete a feldolgozás késői szintjén van. tár jelentésbeli feldolgozás SZELEKCIÓ

Figyelem elméletek (3) Kapacitásmodellek ▸ nem kiszűrjük a nem figyelt információt, hanem a figyelmi kapacitásunk korlátozott. Kognitív elméletek (a feldolgozó rendszerek aktivitását hangsúlyozzák) ▸ Kahneman (1973) – ugyanazon a kapacitáson osztozik valamenynyi figyelmet igénylő feladat; ▸ Neisser (1974) – miként vonzza magához a feldolgozórendszer azt, amire szüksége van; ▸ Allport (1977) – a különböző funkciókra különböző mechanizmusok (modulok) alakulnak ki, melyek egymástól függetlenül működnek nem egyetlen univerzális kapacitás létezik, hanem sok specifikus.

A figyelem hullámtermészete fluktuálása a figyelem nem folytonos, hanem hullámzó, ingadozó és szakaszos; a hullám teljes időtartama 8 -10 mp; két jól elkülöníthető szakasza van (pozitív és negatív).

Megnyílvánulásai Önkéntelen, nem szándékos - automatikus: reflexszerű, indítékai a ható ingerek sajátosságaiban keresendők (szokásos intenzitástól eltérő vagy újszerű inger). Szándékos (tudatos, akaratlagos) - kontrollált: tudatosan irányított és szabályozott, mentális erőfeszítést igényel, minden fontosabb tevékenységhez szüksé ges, hatásfokát több tényező is növeli. A két figyelemi megnyilvánulás egymásra épül – felválthatják egymást. A kontrollált folyamatok lekötik a figyelmi kapacitást, így csökken a figyelem megoszthatósága.

Tulajdonságai (1): Összpontosultsága, koncentráltsága (egy bizonyos tárgyra irányultság foka) mennyire tudjuk összefogni a lelki energiánkat, hogy egy adott dologra figyeljünk, koncentrált/szétszórt.

Tulajdonságai (2): Erőssége (intenzitása) (a koncentrálóképesség mértéke) azaz idegenergia-mennyiség, amelyet az adott tevékenységre összpontosítani tudunk.

Tulajdonságai (3): Tartóssága (tenacitása) (összpontosítás időtartama, vagyis egy adott tárgyra irányultság időtartama) attól függ, meddig tud az optimális góc izgalomban maradni, tehát a sejtek „munkabírásától”; a sejtek egy idő után védőgátlás alá kerrülnek; egyénenként, életkoronként és tevékenységi formánként is igen eltérő lehet, „az elterelő ingerek” (az önkéntelen figyelmet kiváltó ingerek) jelentősen zavarják, folytonos, tartós/fluktuáló.

Tulajdonságai (4): Terjedelme (kapacitása) (= azoknak a környezeti hatásoknak a számával, amelyeket figyelmünk egyidejűleg képes megragadni (egy bizonyos időegység alatt tisztán tükrözött tárgyak számával) tág/szűk, függ a tárgyak ismeretétől és egymás közti kapcsolatától, életkoronként változó, nagy egyéni különbségeket mutat.

Tulajdonságai (5): Megoszthatósága (két vagy több tevékenységen egyidejű végzése esetén történő figyelemváltás) egy adott cselekvés áll a figyelem fókuszában, a többi automatikusan végzett, vagy tudatilag kevéssé ellenőrzött, tudatos átállás a kivitelezés szempontjából legfontosabb szempontra, merev/mozgékony.

Tulajdonságai (6): Átvitel (figyelmünk átirányítása egyik ingerről a másikra) § szándékos vagy spontán (hirtelen szokatlan inger); § hiánya a figyelem tapadása.

Figyelemzavarok szórakozottság, szétszórtság, erős és egyirányú koncentráció (figyelem megtapadása), dekoncentráltság, csapongás, terelhetőség.