Fenntarthat fejlds Rmai Klub jvkpek 70 es vek

Fenntartható fejlődés

Római Klub - jövőképek 70 -es évek. • Aurelio Peccei: „A változások gyökereinél az anyagi világ forradalmait találjuk – az ipari, tudományos, majd a technikai forradalmakat. • Korlázotott fejlődés (Meadows) a legismertebb (1972), de Hulladékkorszak után, Zéró növekedés, stb. • Ennek van 30 évvel későbbi változata is • Mindegyik kérdése: hogyan tovább

ENSZ világértekezlet - Stockholm 1972 fő eredményei: • ’Az emberi környezetről’ szóló nyilatkozat, 26 alapelv, 109 javaslat egy akcióterv keretében • Elismerték a szabadsághoz, egyenlőséghez és megfelelő életminőséghez való jogot egy olyan környezetben, amelynek minősége megengedi a az ilyen életet és a jól-létet, hozzátéve, hogy ugyanakkor az ember elsődleges kötelezettsége a környezet védelme és javítása a jelen és jövő nemzedékek érdekében. • A mai értelemben vett környezetvédelem, illetve fenntartható fejlődés minden alapja megtalálható a Konferencia eredményei között. • ENSZ Közgyűlés 1972 -ben megalapította szakosított intézményét, az ENSZ Környezetvédelmi Programját (UNEP).

ENSZ Környezet és Fejlődés Világbizottsága 1983 (Bruntland Bizottság) • 1987. évi jelentésében a fejlődés kérdései alkotják a lényeget. • „A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generációk szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk szükségleteinek kielégítését. ” ENSZ Környezet és Fejlődés Konferenciája, 1992. Rio de Janeiró • Huszonhét alapelvből álló nyilatkozat

Riói Nyilatkozat 1 l. Elv • A fenntartható fejlődés érdekeinek középpontjában az emberek állnak. Ők jogosultak – a természettel összhangban - egészséges és termékeny életre. 2. Elv • Az Egyesült Nemzetek Alapokmányának és a nemzetközi jog elveinek megfelelően az Államok szuverén joga, hogy saját környezeti és fejlesztési politikájukat követve hasznosítsák saját erőforrásaikat, és biztosítsák, hogy a saját fennhatóságuk vagy ellenőrzésük alatt álló tevékenységek ne okozzanak kárt más Államok környezetében vagy a nemzeti fennhatóság határain túli területeken. 3. Elv • A fejlődéshez való jogot úgy kell érvényesíteni, hogy a ma élő és a jövő nemzedékek fejlődési és környezeti szükségletei egyaránt kielégítést nyerjenek. 4. Elv • A fenntartható fejlődés elérése érdekében a környezetvédelemnek a fejlődési folyamat szerves részét kell alkotnia, és nem kezelhető attól elkülönülten.

Riói Nyilatkozat 2 5. Elv • Valamennyi Államnak és minden embernek együtt kell működnie a szegénység leküzdésének alapvető feladatával kapcsolatban, ami a fenntartható fejlődés elengedhetetlen követelménye ahhoz, hogy csökkenjenek az életszínvonalak közötti egyenlőtlenségek és a világ népeinek többsége jobban kielégíthesse szükségleteit. 6. Elv • Megkülönböztetett fontossággal kell foglalkozni a fejlődő országok, … sajátos helyzetével és szükségleteivel. 8. Elv • A fenntartható fejlődésnek és minden ember magasabb életszínvonalának az eléréséhez az Államoknak csökkenteniük kell, illetve ki kell küszöbölniük a termelés és a fogyasztás nem fenntartató módjait, és elő kell segíteniük a megfelelő népesedéspolitikát. … 10. Elv • A környezeti ügyeket - a megfelelő szinten - a legjobban az összes érdekelt állampolgár részvételével lehet megoldani.

Riói Nyilatkozat 3 11. Elv • Az Államok iktassanak törvénybe hatékony környezeti jogszabályokat. … 15. Elv • A környezet védelme érdekében az Államok, lehetőségeiknek megfelelően, széles körben törekedni fognak az elővigyázatosságra. Ahol súlyos vagy visszafordíthatatlan kár fenyeget, a teljes tudományos bizonyosság hiánya nem használható föl indoklásként a környezetromlást megakadályozó, a hatékonysággal járó intézkedések elhalasztására. … 25. Elv • A béke, a fejlődés és a környezetvédelem egymással összefügg és oszthatatlan.

Rió 1992 Emellett: • Éghajlatváltozásról szóló keretegyezmény • Biológiai Sokféleség Egyezmény • Feladatok a XXI. századra, Agenda 21: Ø a társadalmi-gazdasági dimenzióval foglalkozó részre (élőhelyek kérdése, demográfia, egészségügy, fogyasztás, termelési szokások, stb. ); Ø a megőrzés és erőforrás-menedzsment (ezen belül jelenik meg a légkör, az erdők, a víz, a hulladék, vegyi anyagok, stb. ); Ø a nem-kormányzati szervezetek (NGO) és más társadalmi csoportok szerepének erősítése (szakszervezetek, nők, fiatalok, stb. ); Ø a végrehajtás eszközei (amelyen belül a nemzeti jogalkotásra fordít különösen nagy figyelmet).

Promoting Sustainable Human Settlement Development (UN Agenda 21) 7. 5 The programme areas included in this chapter are: • A. Providing adequate shelter for all; • B. Improving human settlement management; • C. Promoting sustainable land use planning and management; • D. Promoting the integrated provision of environmental infrastructure: water, sanitation, drainage, hazardous and solid waste management; • E. Promoting sustainable energy and transport systems in human settlements; • F. Promoting human settlement planning and management in disaster-prone areas; • G. Promoting sustainable construction industry activities; • H. Promoting human resource development and capacity-building for human settlement development.

Aalborg Charter 1 Charter of European Cities & Towns Towards Sustainability (as approved by the participants at the European Conference on Sustainable Cities & Towns in Aalborg, Denmark on 27 May 1994) • Local Strategies Towards Sustainability • Sustainability as a Creative, Local, Balance-Seeking Process • Resolving Problems by Negotiating Outwards • Urban Economy Towards Sustainability • Social Equity for Urban Sustainability • Sustainable Land-Use Patterns • Sustainable Urban Mobility Patterns • Responsibility for the Global Climate • Prevention of Ecosystems Toxification • Local Self-Governance as a Pre-Condition • Citizens as Key Actors and the Involvement of the Community • Instruments and Tools for Urban Management Towards Sustainability

Aalborg Charter 1 Part III • Engaging in The Local Agenda 21 processes: Local Action Plans Towards Sustainability • We propose that the process of preparing a local action plan should include the following stages: • • recognition of the existing planning and financial frameworks as well as other plans and programmes; • • the systematic identification, by means of extensive public consultation, of problems and their causes; • • the prioritisation of tasks to address identified problems; • • the creation of a vision for a sustainable community through a participatory process • involving all sectors of the community; • • the consideration and assessment of alternative strategic options; • • the establishment of a long-term local action plan towards sustainability which includes measurable targets; • • the programming of the implementation of the plan including the preparation of a timetable and statement of allocation of responsibilities among the partners; • • the establishment of systems and procedures for monitoring and reporting on the implementation of the plan.

2002 Johannesburg Fenntartható Fejlődés Csúcskonferencia • Terjedelmes végrehajtási terv (Plan of Implementation) 2012, Rio+20 A jövő, amit kívánunk (http: //www. uncsd 2012. org/thefuturewewant. html) • 6. . az emberek vannak a fenntartható fejlődés középpontjában, és ebben a tekintetben olyan világ felé igyekszünk, amelyik igazságos, méltányos és mindenkit magában foglal, ennek érdekében tevékenykedünk együtt, hogy elérjük a fenntartható és mindent felölelő gazdasági növekedést, társadalmi fejlődést és környezetvédelmet, mindenki javára. … • 8. Megerősítjük a szabadság, béke, biztonság és emberi jogok tiszteletének fontosságát, beleértve a fejlődéshez való jogot és a megfelelő életminőséghez való jogot … • 10. Elismerjük, hogy a demokrácia, a jó kormányzás és a jogállam…

II. Megújítjuk politikai elkötelezettségünket • A. A riói elvek és az elmúlt akcióprogramok megerősítése III. Zöld gazdaság a fenntartható fejlődés és a szegénység felszámolása összefüggésében IV. Intézményi keretek a fenntartható fejlődéshez • 75. … integrálja a fenntartható fejlődés három dimenzióját kiegyensúlyozott módon és elősegítse ennek érvényesülését. . . • 76. … hatékony kormányzás … Ezért erősítjük a fenntartható fejlődés intézményi kereteit, amelyek különösen a következőket tartalmazzák: • (a) … a fenntartható fejlődés három dimenziójának kiegyensúlyozott integrációja; • (b) … az átfogó kérdésekre való figyelem …; • (c) összefüggések … és szisztematikus megközelítés …; • (d) … koherencia … hatékonyság, hatásosság és átláthatóság… koordináció és együttműködés; • (e) … az országok részvétele a döntési folyamatokban …; • (f). . . mindenkit bevonni; • (g). . tudomány-politika kapcsolat erősítése … információhoz való hozzáférés …; • (h) … társadalmi részvétel …; • (i) … ellenőrzés …

Un. gyenge fenntarthatóság

Erős fenntarthatóság

EU • Az EU fenntartható fejlődési stratégiája (Göteborg, 2001) szerint a gazdasági fejlődés, a szociális kohézió és a környezetvédelem „kéz a kézben kell haladjanak”. • „ 1. 3. alpont …Mindenesetre széles körű egyetértés alakult ki arról, hogy a fenntartható fejlődés minimum a következő két fontos kérdéskört fogja át: • hogy a fejlődésnek van gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi dimenziója; a fejlődés csak akkor lesz fenntartható, ha a különböző elemek közötti egyensúly biztosított, hozzájárulva az életminőség egészéhez; • hogy a jelenlegi generációnak kötelezettsége, hogy a jövő generáció számára megfelelő készleteket hagyjon a környezeti és gazdasági forrásokból, annak érdekében, hogy ok is legalább e források olyan szintjét élvezhessék, mint tesszük azt manapság. ”

EU 2010 -ben kiadott stratégia: A Bizottság érzékelhetően szűkebben értelmezi és erősen gazdasági szempontoknak veti alá a fenntarthatóságot, sőt szóhasználata sem mindig kedvező: • “Az Európa 2020 három, egymást kölcsönösen megerősítő prioritást tart szem előtt: • Intelligens növekedés: tudáson és innováción alapuló gazdaság kialakítása. • Fenntartható növekedés: erőforrás-hatékonyabb, környezetbarátabb és versenyképesebb gazdaság. • Inkluzív növekedés: magas foglalkoztatás, valamint szociális és területi kohézió jellemezte gazdaság kialakításának ösztönzése.

EU A Preambulum szerint • „(9) Az Unió és a tagállamok szakpolitikáinak – többek között reformprogramjaik révén – a "fenntartható növekedés" megvalósítását kell célozniuk. A fenntartható növekedés a következőket jelenti: a gazdasági növekedés és az erőforrásfelhasználás szétválasztása, energia- és erőforrás-hatékony, fenntartható és versenyképes gazdaság megteremtése, a költség és a haszon méltányos elosztása, valamint Európa vezető szerepének kiaknázása az új eljárások és technológiák kifejlesztéséért folyó versenyben, ideértve a környezetbarát technológiákat is. A tagállamoknak és az Uniónak végre kell hajtaniuk az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentéséhez és az erőforrások hatékony felhasználásához szükséges reformokat, amelyek elősegítik a környezetkárosodásnak és a biológiai sokféleség csökkenésének a megelőzését is. Ezeknek a reformoknak javítaniuk kell továbbá az üzleti környezetet, ösztönözniük kell a környezetbarát munkahelyek létrehozását és elő kell segíteniük, hogy a vállalkozások korszerűsítsék ipari bázisukat.

EU • (10) Az Unió szakpolitikáinak és a tagállamok reformprogramjainak végezetül célozniuk kell az "inkluzív növekedés" megvalósítását is. Az inkluzív növekedés egy olyan összetartó társadalom kialakítását jelenti, amelyben az emberek képessé válnak az előttük álló változások felmérésére és kezelésére, és így a társadalom és a gazdaság aktív szereplőivé válnak. A tagállami reformoknak tehát mindenki számára egész életen át biztosítaniuk kell a hozzáférést és a lehetőségeket – csökkentve ezáltal a szegénységet és a társadalmi kirekesztettséget –, különösen a nők, az idősebb munkavállalók, a fiatalok, a fogyatékossággal élő személyek és a legális migránsok munkaerő-piaci részvétele előtt álló akadályok megszüntetése révén. ”

EU Az Európai Parlament és a Tanács 1386/2013/EU határozata ( 2013. november 20. ) a „Jólét bolygónk felélése nélkül” című, a 2020 -ig tartó időszakra szóló általános uniós környezetvédelmi cselekvési programról hatásvizsgálati dokumentációjának 2. melléklete a ’zöld gazdaság’ gondolatait tartalmazza: • „A zöld gazdaság koncepciója elismeri, hogy az ökoszisztémák, a gazdaság és az emberi jól-lét (és a természeti, ember alkotta, társadalmi és emberi tőke megfelelő típusai) szorosan összekapcsolódnak. ” • A három összetevő: • az ökoszisztéma, más néven természeti tőke, amellyel kapcsolatban annak alkalmazkodó-képessége (rezilienciája) a cél; • a gazdaság (a létrehozott, alkotott tőke), amellyel kapcsolatban a cél az erőforrások hatékony használatának elérése; • és a most emberi jól-létnek nevezett társadalmi szféra, amely esetében a társadalmi méltányosság (nyilván a generációkkal kapcsolatos méltányosságra gondolva) és a tisztességes teherelosztás célját kívánjuk elérni.

EU 2493/2000/EK rendelet: „ 2. cikk E rendelet alkalmazásában: • "fenntartható fejlődés": az adott népesség életszínvonalának és jólétének javítása az ökoszisztéma kapacitásának határain belül, megőrizve a természeti erőforrásokat és a biológiai sokféleséget a ma és a jövő generációi számára. ”

EU RED irányelv (2003/30/EK irányelv) A 17. cikk az első, amelyik a bioüzemanyagokra és a folyékony bioenergiahordozókra vonatkozó fenntarthatósági kritériumokat tartalmazza. Indokolt ezt bővebben idézni: • • • • „(1) Tekintet nélkül arra, hogy a nyersanyagokat a Közösség területén belül vagy kívül termesztették-e, a bioüzemanyagokat és a folyékony bio-energiahordozókat az a), b) és c) pontban említett célokra csak abban az esetben lehet figyelembe venni, ha azok teljesítik a (2)–(6) bekezdésben meghatározott fenntarthatósági kritériumokat: A (2) bekezdés arányokat rögzít, majd a (3) bekezdés már alapvetően új gondolatokra hívja fel a figyelmet: “(3) Az (1) bekezdés a), b) és c) pontjában említett célokra figyelembe vett bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók nem állíthatók elő a biológiai sokféleség szempontjából nagy értéket képviselő földterületekről, azaz olyan földterületekről származó nyersanyagból, amelyek 2008. januárjában vagy azt követően az alábbi besorolásúak voltak, tekintet nélkül arra, hogy a földterület továbbra is ilyen besorolású-e: a) elsődleges erdő és egyéb erdős terület, azaz őshonos fajokból álló erdő és egyéb erdős terület, ahol nem láthatók emberi tevékenység egyértelmű jelei, és az ökológiai folyamatokat nem zavarták meg jelentős mértékben; b) kijelölt területek: i. törvény vagy az érintett illetékes hatóság által természetvédelmi célokra kijelölt területek; vagy ii. ritka, fenyegetett vagy veszélyeztetett ökoszisztémák vagy fajok védelmére kijelölt, nemzetközi megállapodások által elismert területek vagy olyan területek, amelyek kormányközi szervezetek vagy a Nemzetközi Természetvédelmi Unió által készített jegyzékekben szerepelnek, a 18. cikk (4) bekezdésének második albekezdésében meghatározott eljárással összhangban való elismerésükre is figyelemmel; hacsak nem bizonyítható, hogy a nyersanyagtermelés nem ellentétes az említett környezetvédelmi célokkal; c) nagy biodiverzitású gyepterület: . . . a) vizes élőhelyek, azaz tartósan vagy az év jelentős részében vízzel borított vagy vízzel átitatott földterület; b) összefüggő erdőterület, . . . c) egy hektárnál nagyobb kiterjedésű földterület öt méternél magasabb fákkal és 10– 30 % közötti lombkorona-fedettséggel. . .

EU • • • Minden olyan harmadik országra és tagállamra vonatkozóan, amelyekből jelentős mennyiségű, a Közösségben felhasznált bioüzemanyagokhoz szükséges nyersanyag származik, megállapítják, hogy az adott ország megerősítette és végrehajtotta-e a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) valamennyi alábbi egyezményét: - egyezmény a kényszer- vagy kötelező munkáról (29. sz. ), - egyezmény az egyesülési szabadság és a szervezkedési jog védelméről (87. sz. ), - egyezmény a szervezkedési jog és a kollektív tárgyalási jog elveinek alkalmazásáról (98. sz. ), - egyezmény a férfi és női munkaerőnek egyenlő értékű munka esetén járó egyenlő díjazásáról (100. sz. ), - egyezmény a kényszermunka felszámolásáról (105. sz. ), . . . - a biológiai biztonságról szóló cartagenai jegyzőkönyv; - a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény. ”

Értelmezés Bartus-Szalai szerzőpár (BARTUS Gábor – SZALAI Ákos: Környezetgazdaságtani problémák elemzése, Közpolitikai eszközök és joggazdaságtani magyarázatok, Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Pázmány Law Working Papers 2012/42, 221 -222. old. , http: //www. plwp. jak. ppke. hu/) • “Látható tehát, hogy a „fenntartható fejlődés” vagy a „fenntartható társadalom” fogalmainak nincs egy mindenki által ugyanolyan módon értelmezett es elfogadott jelentése. A különböző értelmezéseket a következőképpen tipologizálhatjuk: • Környezetvédelem 2. 0” – A fenntartható fejlődés egy magasabb szintre emelt környezetvédelem, ahol (a) elsődleges a természeti erőforrások jövő generációi számára való megóvása, de (b) a természeti tőke megőrzése már nem csak a hagyományos környezetvédelmi technológiákkal folyik, hanem elsődlegesen a gazdaságpolitikai, társadalmi célok megváltoztatásával (pl. a gazdasági növekedés elutasításával). • „Potpourri” – Különösen az európai uniós vagy tagállami kormányzati fenntarthatósági stratégiákra jellemző, hogy azok már létező vagy éppen tervezett szakpolitikai stratégiák aggregátuma, összefésülése. Itt tehát a fenntartható fejlődés címke tényleges politikai tartalma pusztán annyi, hogy a különböző szakpolitikák (éghajlatvédelem, mezőgazdaság, vízgazdálkodás, oktatás, közlekedés, stb. ) összehangolásra kerülnek, valamint a fenntarthatósági beszédmódra lefordítottakká válnak. • „Humanista/utópikus svájci bicska” – Különösen az értelmiségi gondolkodásmódra, valamint egyes civil szervezetek megközelítési sajátossága a fenntartható fejlődésre mint a világ összes problémájának megoldási receptjére hivatkozni. Ebben az esetben a fenntarthatósági politikának tartalmaznia kellene minden rendű és rangú válság, probléma megoldásának egyeztetett tervét. A fenntarthatósági politika kívánatos eredménye pedig a konfliktusok nélküli világ, amelyben minden ember (ide értve a még meg sem születetteket is) harmóniában él egymással. • „Az Észak-Dél pénzügyi transzfer sürgetésének lingua franca-ja” –. . . A fenntartható fejlődés itt olyan szókapcsolattá válik, amelynek egy-egy tagja az eltérő fejlettségű országcsoportok vesszőparipájává válik. . Így alakul ki a képlet: környezetvédelem magasabb szinten (pl. „zöldgazdaság”) + a szegény országok pénzügyi támogatása = fenntartható fejlődés. Ez a fajta megközelítés uralta az egyébként szinte eredménytelenül véget ért „Rio+20” ENSZ-konferenciát (Rio de Janeiro, 2012. június 20 -22. ) is. • Az antikapitalizmus titkos kódja” „ – A szocializmus 1980 -90 -es évekbeli bukása után a kapitalizmus kritikusai számára a fenntarthatósági narratíva biztosított vivőanyagot mondanivalójuk újrafogalmazására. . ”

Értelmezés Fenntartható fejlődés = (nemzedékek közötti méltányosság + nemzedéken belüli méltányosság) x integráció (Virginia Barrall, 2012)

Alaptörvény Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25. ) preambulum • „MI, A MAGYAR NEMZET TAGJAI, az új évezred kezdetén, felelősséggel minden magyarért, kinyilvánítjuk az alábbiakat: • . . . • Vállaljuk, hogy örökségünket, egyedülálló nyelvünket, a magyar kultúrát, a magyarországi nemzetiségek nyelvét és kultúráját, a Kárpát-medence természet adta és ember alkotta értékeit ápoljuk és megóvjuk. Felelősséget viselünk utódainkért, ezért anyagi, szellemi és természeti erőforrásaink gondos használatával védelmezzük az utánunk jövő nemzedékek életfeltételeit. ” N) cikk „(1) Magyarország a kiegyensúlyozott, átlátható és fenntartható költségvetési gazdálkodás elvét érvényesíti. ” Q) cikk: „(1) Magyarország a béke és a biztonság megteremtése és megőrzése, valamint az emberiség fenntartható fejlődése érdekében együttműködésre törekszik a világ valamennyi népével és országával. ” A P) cikk: „A természeti erőforrások, különösen a termőföld, az erdők és a vízkészlet, a biológiai sokféleség, különösen a honos növény- és állatfajok, valamint a kulturális értékek a nemzet közös örökségét képezik, amelynek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége. ”

NFFS 2012 Az Országgyűlés 18/2013. (III. 28. ) OGY határozata a Nemzeti Fenntartható Fejlődés Keretstratégiáról - www. nfft. hu „A fenntarthatóságnak négy alapelvét lehet azonosítani: • a korlátok elve: az emberi gazdaság az ökoszférában gyökeredzik. A fenntarthatóság, mint olyan attól függ, vajon tudjuk-e biztosítani, hogy az emberi gazdaság elég alacsony szinten maradjon, hogy lehetővé tegye az egészséges életfenntartó rendszerek működését; • az eszközök és célok elvét: a természeti erőforrások és a gazdaság eszközértékkel bír a társadalom végső céljának betöltésében. A gazdasági növekedés nem értelmezhető öncélként, hanem olyan eszközként, amely segíthet abban, hogy elérjük végső céljainkat, mint az emberiség jól-léte és szabadsága; • az igények elve: minden rendszernek, minden embernek vannak minimális igényei, annak érdekében, hogy fennmaradjon. Ezen nem korlátozható igények teljesítendőek és nem bővíthetők; • a komplexitás elve: a rendszerek komplex magatartást igényelnek, mégpedig a többrétegű stabil egyensúlyi és a nem-lineáris magatartásokon keresztül, és hajlamosak összeomlani, ha elérték a lehetséges határokat. ”

NFFS 2012 • A fenntartható fejlődés az ember boldog és értelmes életvitelének előmozdítását és a közjó kiteljesítését célozza úgy, hogy az emberi tevékenységek a Föld környezeti eltartóképessége szabta határokon belül maradnak, és a gyarapítható, fejleszthető emberi, társadalmi és gazdasági erőforrások terén gondoskodunk ezek megfelelő mennyiségi és minőségi állapotának fenntartásáról, bővítéséről, illetve javításáról.

NFFS 2012 Alulról haladva négy döntési, és egyben felelősségi szintet érdemes elkülöníteni: i. Egyéni döntések. ii. Családi döntések. iii. Nem kormányzati (köztes) intézmények döntései. iv. Kormányzati döntések. . A kormányzatnak további kiemelten fontos funkciója azoknak a közösen használt erőforrásoknak a fenntartása, amelyek jellemzően sok embert, gyakran az egész nemzetet érintik. Ide tartoznak a nyelv, a kulturális örökség; • bizonyos természeti javak; de számos alapvetően magánhasznot hozó erőforrás • bizonyos aspektusai is (pl. egészségügy, közoktatás mint a társadalmi összetartozás • (kohézió) és gazdasági növekedés motorja).

NFFS 2012 Négy alapvető erőforrás: az emberi (humán), a társadalmi, a természeti és a gazdasági erőforrások Emberi erőforrások Magyarország népessége veszélyes ütemben fogy. . egészségi állapota is rosszabb, . . . a regionális egyenlőtlenségek, . . . szegénység, a társadalmi kirekesztettség. Társadalmi erőforrások. . . meglehetősen ellentmondásos, . . Természeti erőforrások. . . Magyarország területe természetes ökoszisztéma-szolgáltatásainak mintegy 90%-át már elvesztettük, . . . Gazdasági erőforrások. . . Magas ugyanakkor a magyar gazdaság nemzetközi kitettsége, a külföldi tőkétől és nyersanyagoktól való függése, amihez jelentős, a külföld felé való eladósodottság társul. . . A közösségi infrastruktúra helyenként rendkívül lepusztult állapotban van, s nemzetközi összehasonlításban alacsony a vállalkozások K+F és innovációs tevékenysége, továbbá a foglalkoztatottság szintje. A közkiadások legnagyobb tételét jelentő jóléti rendszer (az életpálya-finanszírozás intézménye) is fenntarthatatlan, jelentős rejtett (implicit) adósságot hárít a jövő nemzedékekre.

NFFS 2012 A négy alapvető nemzeti erőforrás területén a célok rendszere a következő. Emberi erőforrások • Demográfia • Egészség • Tudás • Társadalmi kohézió - Leszakadó csoportok integrációja Társadalmi erőforrások • A bizalom infrastruktúrájának erősítése • A munka társadalmi körülményei • A családi értékek erősítése • A múlt örökségének ápolása, kulturális szolgáltatások fejlesztése

NFFS 2012 Természeti erőforrások • Biodiverzitás, megújuló természeti erőforrások • Az embert érő környezeti terhelések csökkentése • Nem megújuló természeti erőforrások Gazdasági (fizikai) erőforrások • Fontos az önrendelkezés megfelelő szintjének fenntartása • A vállalkozói tőke és az innováció erősítése, a foglalkoztatás bővítése • Költségvetési politika • Életpálya-finanszírozás: Utódaink érdekei érvényesítésének lehetséges különös intézményi megoldásait három típusba sorolhatjuk: • a jövő nemzedékek megszemélyesítése; • alkotmányos és egyéb intézményi korlátok felállítása; • automatikus szabályozó mechanizmusok beépítése.

KSH 2013 http: //www. ksh. hu/docs/hun/xftp/idoszaki/fenntartfejl 12. pdf A fenntartható fejlődés indikátorai Magyarországon, 2012 • 15. szennyvíztisztítási index • 17. belterületbe vont föld és hasznosítási arányok • 22. belvíz • 28 természetvédelmi védettség • 32 hulladék • 34 hasznosítás • 37 környezeti ráfordítások • 39 népesség • 43 városi népesség • 44 aktív népesség • 57 fogyasztási kiadások megoszlása • 73 halálokok • 84 régiók gazdasági eltérése • 92 K+F

NFFS háttér Pálvölgyi et al, Budapest, 2011. május (www. nfft. hu – műhelytanulmányok) • 1. HELYI ÉS TÉRSÉGI FENNTARTHATÓSÁG • 2. GLOBÁLIS FENNTARTHATÓSÁG • 3. VONZÓ VIDÉKI VILÁG • 4. ÉLHETŐ VÁROSOK • 5. ÉRTÉKŐRZŐ, DIVERZIFIKÁLT GAZDÁLKODÁS • 6. GONDOSSÁG ÉS ÖNZETLENSÉG • 7. ETIKUS MŰKÖDÉS • 8. TUDATOS ÉLELMISZER TERMELÉS ÉS FOGYASZTÁS • 9. TERMÉSZETMEGŐRZŐ TÉRSÉGFEJLESZTÉS • 10. ÖKOLOGIKUS FEJLESZTÉSEK • 11. SZENNYEZÉS MEGELŐZÉS, MINIMALIZÁLÁS • 12. TOVAGYŰRŰZŐ HATÁSOK MINIMALIZÁLÁSA • 13. DEMATERIALIZÁCIÓ • 14. ÚJRAHASZNOSÍTÁS – ERŐFORRÁS HATÉKONYSÁG • 15. TAKARÉKOSSÁG A KIMERÜLŐ KÉSZLETEKKEL

• • • • 16. ÉRTÉKVÉDŐ GAZDÁLKODÁS A MEGÚJULÓ ERŐFORRÁSOKKAL 17. ÁGAZATI INTEGRÁCIÓ 18. INTEGRÁLT TERMÉKPOLITIKA 19. DECENTRALIZÁLT FEJLESZTÉSEK 20. „TERMELJ HELYBEN, FOGYASSZ HELYBEN” 21. „DOLGOZZ HELYBEN” 22. MINŐSÉGI TERMÉKEK, INNOVÁCIÓ 23. TÉRSÉGEN BELÜLI TERMELÉSI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK 24. HELYI ÖKOSZOCIÁLIS ÉRDEKELTSÉG ÉS TÁRSADALMI FELELŐSSÉG VÁLLALÁS 25. TÁRSADALMI MÉLTÁNYOSSÁG 26. TUDÁSALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS 27. TÁRSADALMI KOHÉZIÓ 28. SZOLIDARITÁS, TERÜLETI KOHÉZIÓ 29. NEMZEDÉKEK IGAZSÁGOSSÁG ÉS TÁRSADALMI EGYENLŐSÉG 30. TÁRSADALMI PARTICIPÁCIÓ

EU 7 EAP Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA a 2020 -ig tartó időszakra szóló általános uniós környezetvédelmi cselekvési programról „Jólét bolygónk felélése nélkül” 2. cikk • (1) Az Európai Unió az alábbi célok teljesítése érdekében hajtja végre a programot: • a) az uniós természeti tőke védelme, megőrzése és fejlesztése; • b) erőforrás-hatékony, környezetbarát és versenyképes uniós gazdaság kialakítása; • c) az uniós polgárok megóvása a környezettel kapcsolatos terhelésektől, valamint az egészségüket és jólétüket fenyegető kockázatoktól; • d) az uniós környezetpolitika hasznának maximalizálása; • e) a környezetpolitika tudományos eredményekkel való szilárdabb alátámasztása; • f) a környezet- és éghajlat-politikai beruházások megvalósulásához szükséges feltételek megteremtése és megfelelő árképzés garantálása; • g) a környezeti megfontolások fokozottabb érvényre juttatása és a politikai koherencia növelése; • h) az uniós városok fenntarthatóságának növelése; • i) a regionális és globális környezeti kihívások eredményesebb uniós kezelése.

EU 7 EAP 52. Az uniós polgároknak a környezettel kapcsolatos terhelésektől, valamint az egészségüket és jólétüket fenyegető kockázatoktól való megóvása érdekében a programnak biztosítania kell, hogy 2020 -ra: • a) az Európai Unióban a levegő minősége jelentősen javuljon; • b) az Európai Unióban a zajszennyezés jelentősen csökkenjen; • c) az Európai Unióban mindenhol szigorú előírások garantálják a polgárok ivó- és fürdővizének biztonságát; • d) eredményes intézkedések történjenek a vegyi anyagok együttes hatása és az endokrin diszruptorokkal kapcsolatos biztonsági aggályok tárgyában, és sor kerüljön a veszélyes anyagok – köztük a termékekben lévő anyagok – használatával kapcsolatos környezeti és egészségi kockázatok felmérésére és minimalizálására; • e) eredményes intézkedések történjenek a nanoanyagokkal kapcsolatos biztonsági aggályok tekintetében, egy a különböző szabályozásokon végigvonuló egyöntetű megközelítés részeként; • f) döntő előrelépés történjék az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásban.

EU 7 EAP 63. A környezetre vonatkozó uniós szabályozás hasznának maximalizálása érdekében a program biztosítani fogja, hogy 2020 -ra: • a) egyértelmű információk álljanak az uniós polgárok rendelkezésére az uniós környezetjog alkalmazásának módjáról; • b) javuljon a környezetre vonatkozó speciális joganyag végrehajtása; • c) valamennyi közigazgatási szinten fokozottabban betartsák az uniós környezetjogot, és biztosítva legyen a belső piac versenyfeltételeinek egyenlősége; • d) az állampolgárok bizalma megnőjön az uniós környezetjog iránt; • e) érvényesíthető legyen az állampolgárokat és szervezeteiket megillető hatékony jogi védelem elve.

EU 7 EAP 8. sz. kiemelt célkitűzés: az Európai Unió városainak fenntarthatóbbá tétele • 87. Az Európai Unióban nagy a népsűrűség, és 2020 -ra várhatóan az uniós lakosság 80%-a városi és városkörnyéki területeken fog élni. . A városok környezeti hatása ráadásul messze túllép fizikai határaikon, . . . • 88. A városok nagy része ugyanazoktól a környezeti problémáktól szenved: rossz levegőminőség, nagyfokú zajszennyezés, üvegházhatású gázkibocsátás, vízhiány, árvizek és viharok, szennyezett helyszínek, rozsdaövezetek és hulladék. Ugyanakkor az Európai Unió városai diktálják a városi fenntarthatóság normáit, és gyakran járnak élen a környezeti kihívások innovatív megoldásában. . .

EU 7 EAP 91. Az Európai Unió városainak fenntarthatóbbá tétele érdekében a program biztosítani fogja, hogy 2020 -ra: • a) az Európai Unió városainak többsége a fenntartható várostervezés és –rendezés érdekében célirányos politikát hajtson végre; • Ennek feltétele különösen, hogy: • a) a városok környezeti teljesítményének értékelése céljából, a gazdasági és társadalmi hatások figyelembevételével kritériumrendszer kerüljön meghatározásra és elfogadásra; • b) a városok tájékoztatást kapjanak a városi fenntarthatóság javítását szolgáló intézkedések finanszírozásáról, és ilyen finanszírozáshoz juthassanak.