Feminista Kritika Zsadnyi Edit 2012 November 17 Trtnelmi

Feminista Kritika Zsadányi Edit 2012. November 17.

Történelmi áttekintés l l Korai feminizmus: Mary Woolstonecraft: A Vindication of the Rights of Woman: (1792) „Women ought to have an education, they educate their children”. Nem dísztárgy és adásvétel tárgya házasság esetén. 1. hullám: 19. század vége, 20. század első évtizedei: női választójog, továbbtanulás. I. világháború century sought equality in property rights, or women's right to vote: women~s suffrage. Viriginia Woolf: Saját szoba 2. hullám II. világháború, a nők helyzete a kultúrában, 60 -es évek USA: polgárjogi mozgalmak, Európa: diáktüntetések Simone de Beauvoir: A második nem (1949): kulturális konstrukció, sztereotípiák Betty Friedan: The Feminine Mystique (1963). Francia és amerikai feminizmus 3. hullám (poszt)modern feminizmus: kulturális identitás, irodalomelméleti irányzatok között, dekonstrukció, posztkoloniális , pszichoanalitikus irányzat, kultúratudomány, a test kulturális elméletei, gender-queer studies, a szubjektivitás, „húsbavágó kérdések behívása az akadémiai-intellektuális gondolkodásba.

Feminista Irodalomkritika l l Amerikai: női szerzők, sztereotípiák, irodalmi kánon, társadalmi támogatottság, intézmények kiépülése Francia : textuális megközelítés, dekonstrukció, Lacan, de a nagy szerzők kánonja érintetlen

Elméleti kérdések, viták l l l l l Sex és gender: biológiai és társadalmi nem Kulturális konstrukció Politikai reprezentáció és posztmodern szubjektivitás, dichotómiák megkérdőjelezése A heteroszexualitás rendje. Homoszexualitás, transzszexualitás Esszencializmus? Női írók? Női poétika Queer studies (Kvír-elméletek): Closet metafora (szekrény, gardrób, rejtekhely) Nemek kérdése mindig beágyazott a történelmi-politikai helyzetbe: Makk Károly-Galgóczi Erzsébet: Törvényen kívül és belül, Egymásra nézve, Neil Jordan: Crying Game Különbség és kirekesztettség hangsúlyozása (Griselda Pollock) A női teljesítmény mint hozzájárulás az adott kor művészetitudományos eredményeihez (Rita Felski)

Renoir: A páholy 1874

Nemi szerepek és poétika l l l l Narrátor mint nemi szerepek hordozója, szerző, szereplő Nézőpont/értékrend: Néző (szubjektum) vagy nézett (tárgy/test) pozíció. Olvasó/néző és a figura tekintete Privát és publikus terek Beszélő vagy a beszéd tárgya, olvasói szereplehetőségek Szabad függő beszéd, belső monológ és a nemi szerepek Felsorolás, ismétlés, iteratív alakzatok, csend, elhallgatás, retorikája és a nemi szerepek Iteratív narráció szemben a fejlődéselvű narrációval (Kaffka, Kosáryné Réz Lola Narrátorral szembeszegülő olvasói magatartás

Nemi szerepek elemzés: Esterházy l l l Nyáron térdig érő, lebegő, bő vászonnadrágban jár (bézs színű), ami kiemeli erős combját és farát, akcentust ad nekik. Figyelemre méltó erő van még a lábikrájában és a mellében. Szóról szóra tudom őket (24. ). A vízesések közelében tehát ő dühös, én mélabús vagyok. A fű befogta a szoknyáját, nem bosszankodott, még mielőtt a bugyiját fölhúzta volna, lefutott a folyó partjára, a vízesés aljába, hogy vízzel kilögybölje. Te, kajabált fölfelé, lehetséges, hogy minden ember egy vízesés? És meglengette szoknyáját (26. ). (Esterházy Péter: Egy nő) Rögzített objektum szubjektum, közeli-távoli, lenéző perspektíva, olvasó: azonosul vagy ellene olvas

Elemezés: Erdős Virág: Portré Még az Ördögnek is van, de még a Zöldmajomnak is. Még a Nagymamából is lóg valami vonal. Ennek meg csak hasa van, meg három pici melle. Onnan lehet gondolni, hogy nincsen fütyije. Lába sincs, csak keze. Azok is inkább szárnyak. Nevet, pedig nincsen szája. Ez egy nő. Piros a szeme. Olyan hosszú haja van, hogy majdnem ki se fér. Lila csík az abroszon, lehet kiabálni. Mondtam én, de nem figyelsz. Rángatod a tollat. Ha még egyszer rángatod, letöröm a kezedet. Na nézd, ennek még füle sincs, csak ez az idétlen bizbasz a fején. Szarvak ezek, vagy mik? (Erdős Virág: Portré) A szubjektumpozíciók nem világosak, nem dönthető el egyértelműen, ki beszél és miről beszél, sem az alany, sem a tárgy nincs rögzítve. Folyamatosan alakuló szubjektivitásról beszélhetünk inkább, mintha előttünk formálódna egy gyermekrajz. Ezt a rajzot hol a gyerek, hol az anya nézőpontjából látjuk. Olvasói aktivitás. Intertextális utalás Esterházy: Egy nő: női nézőpontból Dunajcsik Mátyás: Repülési kézikönyv. „Van egy férfi. Szeret”. Intertextális utalás: Esterházy: Egy nő: homosexuális nézőpontból

Elemzés: felsorolás retorikája l l Kaffka Margit Két nyár (1916) „Apja, az özvegy asztalos még húszesztendős korában kiátkozta, mikor egy gépésszel megszökött a faluból. Három évig küszködött avval, halva szülte a gyerekeit, aztán egy özvegy hivatalnoknál volt gazdasszony húsz koronáért meg szerelemért; amikor megismerte, okos asszonyítélettel magához valónak találta, és ügyesen magához kapcsolta ezt a Károlyt. . . A pénzből saját mosodát nyitottak; egy év alatt elúszott rajta mindenük; a maradékot felette az asszony betegeskedése, mert még a gépész idejéből hozott egy kis bajt, amiatt nem lett több gyerek” (Kaffka 1974, 10).

Elbeszélés és elbeszélt történet ellentéte l A Színek és évek (1911) „Hallottam egyszer, hogy ha az ember hegyes vidéken jár – néha csak egypár lépést megy odább, és egészen megváltozik szeme előtt a tájkép; völgyek és ormok elhelyezkedése egymáshoz. Minden pihenőhelyről nézve egészen más a panoráma. Így van ez az eseményekkel is talán; és meglehet, hogy amit ma az élettörténetemnek gondolok, az csak mostani gondolkodásom szerint formált kép az életemről. De akkor annál inkább az enyém – és érdekesebb, tarkább, becsesebb játékszert ennél el sem gondolhatok magamnak. Ilyen harangszós, meleg, magános délutánokon” (Kaffka 1911, 9). (Kiemelés az eredetiben. )

Női szerzők: Narratív szubjektivitás l l l A női szerzők többsége a 20. század 1. felében ellenáll a női önmegvalósítással végződő narratíva koncepciójának. Nem képzelnek el alternatív életet, nem álmodnak meg ideális női sorsot. A női írók műveinek többsége női sorsot állít a középpontba, de a cél felé törekvő olvasó vágyának ellenállva nem érkezik el a nyugvóponthoz. Nem önmegvalósító narratívát láthatunk, hanem a narratíva kereteinek kitágítását. Az ismétlődés helyzeteinek, a kihagyás alakzatainak kiaknázásában, a jövő felé forduló befejezésekben, a külső és belső határainak elmosódásában, a korlátozott tudású narrátor korszerű poétikájában, az elbeszélt történettel szembeszegülő történetmondás szubverzív retorikájában, az elbeszélő nélküli személytelen narráció gyakori előfordulásában, az elérni vágyott zárt koncepció helyett a megelőzöttséget tudatosító, a nyitottságot és a folyamat fenntartását hangsúlyozó női szubjektivitás látszik körvonalazódni.