FELVILGOSODS Merj gondolkodni A felvilgosods az ember kilbalsa

FELVILÁGOSODÁS

„Merj gondolkodni!” „A felvilágosodás az ember kilábalása a maga okozta kiskorúságából” „Sapere aude! Merj a magad értelmére támaszkodni!” Kant „Nádszál az ember, semmi több, a természet leggyengébbike; de gondolkodó nádszál. ” Pascal „Gondolkodom, tehát vagyok” Descartes

Általános információk • angol polgári forradalomtól francia polgári forradalomig terjedő időszak • XVIII. század a felvilágosodás kora • eszmeáramlat, szellemi mozgalom, mely az egész kort áthatotta: mindennapi életet, művészeteket, tudományt is • korszakváltás – modernség kezdete • átalakult a gazdaság, a társadalom, az életmód, a gondolkodás • Angliában jelent meg először, majd francia közvetítéssel terjedt el Európában

1. csoport: A FELVILÁGOSODÁS ESZMÉJE Olvassátok el az alábbi szöveget! Értelmezzétek, jegyzeteljétek ki és készítsetek gondolattérképet, melynek segítségével bemutatjátok az osztály többi részének a felvilágosodás eszmerendszerét!

A felvilágosodás eszmerendszere • értelem, logikus gondolkodás, tapasztalati megismerés középpontba állítása • hagyományos intézmények, szokások, erkölcsök és egyházi hatalom kritikai megkérdőjelezése • minden változik, fejlődik • tolerancia, türelem, szabadság, egyenlőség, testvériség

A felvilágosodás történelemszemlélete • Történelem: az értelem győzelme felé való szakadatlan előrehaladás • középkor: sötét és barbár, reneszánsz a „fény első százada” → reneszánsz kultúra folytatóinak tartották önmagukat • emberiség eddigi történelmét tudatlanság és babona határozta meg • cél: múlt meghaladása, fejlődés, nevelés • világ az értelem és a tudás által tökéletesedik

Emberkép • Az ember eredendően jó, tudás szellemében él → nevelés, iskola fontos: szellemi, erkölcsi és testi nevelés eszménye (Bildung eszmény)

2. csoport: RACIONALIZMUS ÉS EMPIRIZMUS Olvassátok el az alábbi szöveget, értelmezzétek, húzzátok alá és jegyzeteljétek ki a két irányzat legfontosabb ismérveit! Továbbá készítsetek mindkét irányzathoz gondolattérképet, melynek segítségével bemutatjátok az osztály többi részének az irányzatokat!

Racionalizmus és empirizmus • ismeretelméleti módszerek • XVII. században jelen voltak, de csak a XVIII. században váltak igazán jelentőssé • legfontosabb filozófiai kérdés: hogyan tesz szert az elme a fizikai világ dolgaira vonatkozó igaz ismeretekre? Mi az ismeretek végső forrása? • racionalizmus: ismereteink értelemből fakadnak, ember természetének lényege a gondolkodás (Descartes) • empirizmus: ismereteink forrása a tapasztalat, az észlelés tévedhetetlen (Francis Bacon, John Locke)

• 3. csoport: A FELVILÁGOSODÁS VILÁGKÉPE, EREDMÉNYEI TUDOMÁNYOS • Olvassátok el az alábbi szöveget, értelmezzétek, húzzátok alá és jegyzeteljétek ki! Továbbá készítsetek gondolattérképet, melynek segítségével bemutatjátok, hogy a felvilágosodás korában mi jellemezte a tudományos világképet, illetve melyek voltak a főbb tudományágak!

Tudomány • előzmény: földrajzi felfedezések (pl. heliocentrikus világkép) • természettudományok fejlődése, többi tudományág is ezek módszerein alapult • mechanikus világszemlélet

4. csoport: A FELVILÁGOSODÁS TÁRSADALMI HÁTTERE, EREDMÉNYEI POLITIKAI, Olvassátok el az alábbi szöveget, értelmezzétek, húzzátok alá és jegyzeteljétek ki! Továbbá készítsetek gondolattérképet, melynek segítségével bemutatjátok, hogy a felvilágosodás korában milyen politikai, társadalmi változások zajlottak, milyen új fogalmak jelentek meg!

Társadalmi háttér és következmények • polgárság előretörése → polgárság diadalmas korszaka • igazságosabb társadalmi berendezkedés képzete • hatalmi ágak megosztása (Montesquieu) • emberi jogok: kollektív politikai és személyes szabadságjogok (törvény előtti egyenlőség, szólás-, gondolat-, sajtószabadság, magántulajdon védelme stb. ) • társadalmi szerződés – alkotmányok (amerikai Függetlenségi Nyilatkozat, Az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata)

Egyházellenesség, istenfelfogások • Egyház = tekintélyelvű gondolkodás okozója => kritika • Vallási türelem • Istenfelfogások: § Deizmus: Isten megteremtette a világot, aztán magára hagyta (Voltaire) § Teizmus: Isten a személyes élet és a világ menetét befolyásoló legfőbb hatalom § Panteizmus: Isten feloldódott a természetben, minden jelenségben fellelhető § Materializmus: tagadja Isten létét, a világ anyagi természetű

A francia Enciklopédia „Egy enciklopédia célja valójában az, hogy összegyűjtse az egész földön elszórt ismereteket; hogy általános rendszerüket bemutassa kortársainknak és átadja az utánunk következőknek, nehogy az elmúlt századok munkássága hiábavaló fáradozássá váljék a rákövetkező századokban; hogy unokáink tanultabbak lévén egyben erényesebbekké és boldogabbakká legyenek, mi pedig úgy halhassunk meg, mint akik nagy szolgálatokat tettek az emberi nemnek. ” Diderot

Enciklopédia, vagy a tudományok, művészetek és mesterségek rendszeres szótára • korabeli tudás lexikonszerű összegyűjtése az élet minden területén • szerkesztői: Denis Diderot, Jean d’Alembert • Ismertebb szerzői: Helvetius, Voltaire, Rousseau, Montesquieu • 1751 és 1780 között 35 kötet, 150 szerző, 1000 munkás, 60 000 szócikk, 4000 előfizető • Sok országban tiltott (egy ideig Franciaországban is)

A pap (latinul sacerdos, görögül presbyter), az isteni tisztelet és vallási szertartások végzésére felhatalmazott személy. Ősidőkben a család- vagy törzsfő volt egyszersmind a pap is, később ezt a hivatalt a királysággal kötötték egybe. Athénben és a Római Birodalomban, sőt másutt is a legfőbb pap királyi címet viselt, míg ellenben a Kelet zsarnoki államaiban a papi méltóságot csakhamar különválasztották az uralkodóétól, s ott részint a választás vagy hivatás, részint az örökösödéssel járó magasabb műveltség és bölcsesség egy kiváltságos, elzárkózott papi kaszt kialakulására vezetett. Egy az egyiptomiaknál, görögöknél és rómaiaknál a papok, mint kormánytanácsosok, nagy befolyással voltak az államügyekre is. Eredeti hivatásuk az volt, hogy titkos jelekből (orákulumok, madarak röpte, béljóslás) az istenek akaratát kifürkésszék, s a nemzeti vallásos szertartásokat (áldozatokat, imákat, körmeneteket) vezessék…. .

Angol felvilágosodás • polgári forradalom utáni demokratizálódó állami berendezkedés – felvilágosodás eszméi Angliában gyakorlatban is megvalósultak → eszmék terjesztése kevésbé fontos, szépirodalom megőrizte esztétikai jellegét • irodalom polgári jelleget öltött: modern polgári regény megszületése • Daniel Defoe: Robinson Crusoe • Jonathan Swift: Gulliver utazásai • William Blake verseskötetei

Francia felvilágosodás • jelképes kezdete XIV. Lajos halála (1715) • államforma: abszolút monarchia → Franciaországban a legkritikusabb és legharciasabb a felvilágosodás • irodalom eszméket közvetítő jellege • Voltaire: Candide

Német felvilágosodás • polgári jelleg, független értelmiségi szerep • eszmeiségének középpontjában: észelvűség • német irodalom és gondolkodástörténet egyik legjelentősebb korszaka (Herder, Hegel, Kant) • Sturm und Drang: „vihar és vágy”, „felindulás és törekvés”, fiatal polgári értelmiségiek mozgalma, racionalizmust kritizálták, lázadó irányzat (Goethe, Schiller, Herder) • Johann Wolfgang von Goethe: Faust

Felhasznált források • https: //cms. sulinet. hu/get/d/e 1001202 -6 b 00 -1700 -340461727661746 f/1/10/b/Normal/10_012_2_k_1_2_0_0. jpg • https: //upload. wikimedia. org/wikipedia/commons/thumb/5/58/ENC _SYSTEME_FIGURE. jpeg/300 px-ENC_SYSTEME_FIGURE. jpeg • https: //www. kfki. hu/~cheminfo/hun/olvaso/histchem/simonyi/e 5. jpg • https: //www. kfki. hu/~cheminfo/hun/olvaso/histchem/simonyi/e 6. jpg • https: //hu. wikipedia. org/wiki/Pap_(foglalkoz%C 3%A 1 s)