Felszn alatti vizek Talajvz A legfels vzzr rteg

Felszín alatti vizek

Talajvíz • A legfelső vízzáró réteg fölötti talajvíz átlagos mélysége 3 -6 m, Folyók árterén 1 -2 m, dombhátakon viszont 810 m mélyen rejtőzik. (Dombsági és hegységi területeken nincs egységes talajvíztükör. ) A talajvíztükör a csapadékmennyiség függvényében ingadozik (április max. , október min. ) (alföldi területeken még belvízelöntéseket is okozhat)

• Emberi befolyás: folyószab. , lecsapolás, bányászat, öntözés • A talajvizeink ma már nagy mértékben szennyezettek. KüIönösen súlyos és általános a nitrát-szennyeződés, ezért ivóvízként már csak nagyon kis hányaduk fogyasztható.

Rétegvíz • Két vízzáró réteg között megrekedt víz • Rétegvizeink jelentős mértékben csapadék- és talajvíz eredetűek. A mélyen fekvő rétegvizeink túlnyomó többségét a medence területeken nagy vastagságban felhalmozódott pannon-pliocén és pleisztocén üledékek tárolják. A rétegvizek szennyeződése sokkal veszélyesebb, mivel a felszín alatti víz lassan mozog és cserélődik, a szennyeződés szinte észrevétlenül terjedhet. A túlzott kitermelés következménye a rétegvizek szintjének csökkenése.

• Általában nyomás alatt áll, megfúrva felszínre törhet – artézi víz (Artois grófság területén) Párizsi medence, Ausztrál tábla (sós) – tál alakú medence Magyarország lencsés szerkezet

Résvíz - Karsztvíz • Legnagyobb mennyiségben a kemény, tömör, de hasadással és repedéssel átjárt mészkő tartalmazza. Ivó- és ipari vízként egyaránt fontos. • A karsztvizet leginkább a felszíni szennyezés és a Dunántúli-középhegységben a bányászat veszélyeztette. Pl. a budapesti termálkarsztot az eocén bányák víztelenítése jelentősen érintette, csökkent a források hőfoka és a termálkarsztkutak vízszintje. A bányák bezárásával a probléma megoldódott.

Források - karsztforrás

Hévizek • A környezete évi khőm. -nél melegebb forrásvíz • Hévizeink hőfoka többnyire 15 -20 °C, de a mélyebb fúrások 40 -90°C-os hévizet adnak. Az artézi kutak száma meghaladja az 50. 000 -et.

Geotermikus gradiens • Hazánkban a felszín felé áramló hő másfélszer akkora mint a világátlag, ezért hévízkészletünk világviszonylatban is jelentékeny. • Európában az átlagérték 33 m/°C, Magyarországon 20 m/°C. • Ez azt jelenti, hogy hazánkban relatíve kisebb mélységből hozható a felszínre termálvíz.

Pannon-medencében a földkéreg vékonyabb a világátlagnál. Mindössze 24– 26 km vastag, mintegy 10 km-rel vékonyabb a szomszéd területekhez képest. Így a forró magma a felszínhez közelebb van, és jó hőszigetelő üledékek (agyag, homok) töltik ki a medencét.

Ásvány- és gyógyvíz • A rétegvizekhez tartoznak az ásvány- és gyógyvizek, amelyek természetes forrásokból vagy mesterséges úton kerülnek a felszínre. • E vizek értékes ásványi anyagokat tartalmaznak (szénsavas, vasas, timsós, jódos, kénes vizek), ásványi sótartalmuk általában meghaladja az 1000 mg/l-t. Így gyógyászati célra rendkívül alkalmasak.

• A magyarországi fürdőkultúra több mint 2000 éves múltra tekint vissza. Az egykori fürdőépületek romjai, a freskók és a mozaikok is bizonyítják, hogy már a rómaiak is felfedezték, sőt használták is ezeket a gyógyforrásokat. Magyarország világszerte ismert gyógyvizeiről, amelyek turisztikai szerepe jelentős. Eger: török fürdő

• Európa egyetlen barlangfürdője a miskolctapolcai.

• A Balaton közeli Hévíz Európa legismertebb meleg (33 °C) gyógyvizű tava.

• Budapest –„fürdőfőváros” Egyes fürdőit már a török időkben használták. A fővárosban két tucat fürdő és 13 gyógyfürdő van. • Az országban mintegy 150 meleg vizes gyógyfürdő, köztük 36 speciális – többek között radioaktív, kénes-savas, sós-brómoskarbonátos, jódos vizet tartalmazó – fürdő található. • Fontosabb gyógyvíz lelőhelyek: Hajdúszoboszló, Hévíz, Sárvár, Zalakaros, Egerszalók, Budai fürdők

• Magyarország ásványvíztermelése 2000 -ben 385 millió liter • Fontosabb ásványvíz lelőhelyek: Kékkút, Balf,