Fejlesztsi szempontbl kedvezmnyezett teleplsek napjainkban dr Jeney Lszl

Fejlesztési szempontból kedvezményezett települések napjainkban dr. Jeney László egyetemi adjunktus [email protected] elte. hu Település-gazdaságtan Pesti karok I. alapszakjai (BSc/BA) 2014/2015, I. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Tanszék

12/1985 -86. OGY határozat Terület- és településfejlesztés hosszútávú feladatai Cél: Sajátos adottságú elmaradott térségek felzárkóztatása állami támogatással. Városi, korszerűbb életfeltételek kiterjesztése a települések minél szélesebb körére. Elmaradott térségek lehatárolása statisztikai alapokon. 7 megye, 571 települése, 3 város (Encs, Lenti, Vasvár) Nagyon csekély az előző időszak településromboló politikája után. 2

Elmaradott térségek jellemzői Kedvezőtlen mezőgazdasági adottság. A termelőszövetkezeteik kedvezőtlen helyi feltételek mellett gazdálkodnak, erőforrásaik mennyisége és minősége is kedvezőtlenebb megyei átlagukhoz képest, egynegyedük veszteséges. A foglalkoztatási lehetőségek hiánya. Viszonylag magas a felnőtt korú eltartottak aránya. Az iparosodottság alacsony foka, a lakosság átlagon felüli aránya él a mezőgazdaságból, a nem mezőgazdasági dolgozók jelentős része ingázik. Magas ingázási és elvándorlási arány. Országos átlagot lényegesen meghaladó népességfogyás, melynek oka az elvándorlás, és főként a propagatív korúak elvándorlása. A népesség elöregedése. 3

Elmaradott térségek jellemzői Alacsony jövedelmi színvonal. Az itt élők személyi jövedelme átlag 4%-kal maradt el a községi átlagtól. Aprófalvas településrendszer: falvak több mint fele 500 fő alatti lakosságszámmal bír, egyötödük pedig 200 fő alattival. Közlekedési peremhelyzet. Vasúttal csak minden ötödik közelíthető meg. Buszközlekedés ugyan van, de alacsony a járatsűrűség és rendkívül rossz az útminőség. Szakemberek hiánya. Fejletlen infrastruktúra. A települési infrastruktúra elmaradott, az intézményrendszer hiányos, az alapellátás a községi átlaghoz képest is alacsony színvonalú. 4

A gazdaságilag elmaradottnak minősített települések elhelyezkedése Magyarországon, 1986 Forrás: Faluvégi 51995

2015/1986. /XI. 5/Mt. 4. Felzárkóztató program Kedvezményezett térségek lehatárolásának érvénybe lépése ötéves felülvizsgálat elrendelése Cél: gazdaságilag elmaradott térségek leszakadásának mérséklése Eszköze: gazdasági potenciál növelése Pénzeszközök bővülése; munkalehetőségek szélesedése lakossági infrastruktúra fejlődése népességmegtartó erő fokozódása. Forrás: központi és helyi források együttesen. 6

Kedvezményezett térségek lehatárolásának változásai 1991: 1988 -89 -es adatok alapján 961 település, ebből 11 város aprófalvas térségekbe fontos a központi kisváros fejlesztése 1993: 90 -es népszámlálási adatok 11 mutatóból álló rendszer gazdasági, demográfiai, iskolázottsági, infrastrukturális helyzet (munkaerőpiaci vonzáskörzetek =foglalkoztatási körzetekre, 176 körzet) 961 -ből 592 maradt kedvezményezett + 294 újonnan 882 település elmaradott Térségi programokat segítő fejlesztési támogatásokból az elszórt települések nem részesültek módszertan a településekre Átlagon felüli munkanélküliséggel jellemezhető településekkel 7 kiegészül

84/1993. sz OGY 84/1993. sz. OGY hat. 2 kedvezményezettségi típus: (1): társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott térségek (800 település és 33 körzet 600 települése, átfedés miatt): 1084 település (2): azon foglalkoztatási körzet, amelyekben a munkanélküliség a tárgyévet megelőző év decemberében az országos átlagot jelentősen meghaladta 784 település (1) és (2) kategóriában egyszerre: KIEMELTEN FEJLESZTENDŐ típus 551 település 8

A gazdaságilag elmaradottnak minősített települések elhelyezkedése Magyarországon, 1993 Forrás: Faluvégi 91995

84/1993. sz OGY Múlt rendszer irracionális gazdasági és településpolitikai intézkedéseiből felerősödő egyenlőtlenségeket a piacgazdaságba történő átmenet tovább erősítette. Legsúlyosabb problémák: az egyoldalú gazdaságszerkezettel rendelkező vidékeken. „A legsúlyosabb azon térségek helyzete, ahol a történelmi elmaradottság és a válságövezeteket jellemző súlyos munkanélküliség találkozik. ” 10

84/1993. sz OGY 84/1993. OGY irányelvei: Térségek összehangolt fejlesztése Területi adottságok és szempontok fokozott figyelembevételével Kelet- és Nyugat-Magyarország között felerősödött fejlettségbeli különbség mérséklése Érintett települések 3 évenkénti felülvizsgálata. 11

1997 -es felülvizsgálat 30/1997. OGY hat Kistérségi szinten Komplex mutató (társadalmi, gazdasági, infrastrukturális állapot) 106/1997. Korm. rend. kategóriák: társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott térségek; tartósan munkanélküliséggel sújtott térségek; az ipari szerkezetátalakítás térségei; a mezőgazdasági vidékfejlesztés térségei. 88 kistérség, átfedés a kategóriák között. 12

2001 -es felülvizsgálat 1999 -ben indult, RKK Alföldi Osztály, Csatári Bálint vezetésével Komplex mutató Lehatárolás kistérség specifikussá tétele EU támogatások miatt 2001 -es OGY hat. : 19 változóból komplex mutató, 3 kedvezményezettségi kategória 64/2004. Korm. rend. e felosztás alapján 13

Társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott térségek, azok a statisztikai vonzáskörzetek, melyek meghatározott társadalmigazdasági mutatóik tekintetében az országos átlag alatt vannak. Ipari szerkezetátalakítás térségei azok a térségek, amelyekben az iparban foglalkoztatottak aránya 1990 -ben meghaladta az országos átlag másfélszeresét, továbbá az iparban foglalkoztatottak arányának csökkenése 1990– 1999. között, valamint a munkanélküliség 1999. december 20 -án az országos átlagot meghaladja. Vidékfejlesztési térségek, ahol a terület népességének kevesebb, mint 50%-a él 120 fő/km 2 -nél magasabb népsűrűségű településen, az 1990. évi népszámláláskor az országos vidéki átlagot meghaladó volt a mezőgazdasági foglalkoztatottság aránya, az országos átlag alatt van az egy főre jutó személyi jövedelemadó-alap, továbbá a munkanélküliség az országos átlagot meghaladja. 14

Valamint területfejlesztési szempontból kedvezményezettnek minősítették még azokat a településeket, amelyek társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradottak, illetve jelentős munkanélküliséggel sújtottak. 15

2004 -es Korm. rend. Kedvezményezett kistérségek (96) 2 csoportja: Hátrányos helyzetű (48) Leghátrányosabb helyzetű (48): komplex mutatójuk nem érte el Budapest komplex mutatójának 60%-át. +235 település leghátrányosabb helyzetű 16

17

18

19

311/2007. korm rend. Jelenleg is ez van érvényben 32 társadalmi, gazdasági és infrastrukturális jelzőszámból komplex mutató 174 -ből 94 kedvzeményezett kistérség Hátrányos helyzetű 47 Leghátrányosabb helyzetű 47 lakosság 15%-a Komplex programmal is támogatandó LHH 33 lakosság 10%-a (LHH programról lsd: Vidékfejlesztés óra kapcsán!) 20

21

Összegző gondolatok 1985 -ig hivatalosan nem foglalkoztak az elmaradott területekkel. 50 -70 -es évek intézkedései jelentősen fokozták a hátrányos helyzetű térségek leszakadását. 1985: első statisztikai alapokon nyugvó lehatárolás gazdaságilag elmaradott települések, térségek kijelölése az országban. Település alapútól a kistérség alapú felé mozdultak el a komplex mutatókkal történő lehatárolások. 1986 -ban lehatárolt hátrányos helyzetű települések nagy része ma is a 33 LHH-s kistérségbe tartozik. 22

23