Fehrjk Az l szervezetek anyagai Aminosavak kapcsoldsa Az

Fehérjék Az élő szervezetek anyagai

Aminosavak kapcsolódása Az aminosavak egymással való összekapcsolódása: peptidkötéssel dipeptid = két aminosav kapcsolódott, tripeptid= három aminosav kapcsolódott, … polipeptid = sok aminosav kapcsolódott

Ala Ala Gly Gly Val Val Val Gly Gly Gly Ala Ala Ala Val Ala Gly Gly Gly Ala Val Gly Ala Gly Val Ala Gly Ala Val Gly Ala Ala Ala Val

Ennyi aminosavból áll Ennyi féle peptidet lehet a a peptid 20 féle aminosavból készíteni 2 202 = 400 3 3 20 = 8000 10 2010 = 10 240 000 000 100 20 20200 = 1, 6 *10260 n = 1, 3 *10 130 20 n

Fehérjék • Polipeptid láncokból álló óriásmolekulák • Nagy számú (legalább 50, de akár több ezer) alfa-aminosavból keletkeznek • 20 féle alfa-aminosavból állnak • Rendkívül sokféle szerkezetük lehetséges • Szerkezetük molekulánként eltérő, egyedi • Tulajdonságaik molekulánként eltérőek, egyediek • meghatározott biológiai funkciójúk van

Fehérjék szerkezete • Elsődleges szerkezet: az aminosavak kapcsolódási sorrendje a láncban • Másodlagos szerkezet: a láncszakaszok lehetséges változatai • Harmadlagos szerkezet: egy lánc mentén a különféle szakaszok egymáshoz viszonyított helyzete • Negyedleges szerkezet: több lánc egymáshoz viszonyított helyzete

Elsődleges szerkezet • A polipeptid láncot alkotó aminosavak minősége és sorrendje • pl. : 100 aminosavból álló fehérje esetén 20100 számú egymástól eltérő kombináció létezhetne!

Másodlagos szerkezet • Másodlagos szerkezet: a lánc gerincének rövid távú szerkezete: szakaszokat különböztethetünk meg: – Periódikus szakasz (pl. hélix, ill béta-redő): – Aperiódikus szakasz – Kanyarok

Hélixek

Béta-redő • Parallel vagy antiparallel módon futó szálak, közöttük H-kötések. (mint a csúcsos háztetők) • Az oldalláncok váltakozva lefelé és fölfelé állnak

Harmadlagos szerkezet • A teljes polipeptidlánc térbeli szerkezete, a másodlagos szerkezeti elemek térbeli elrendeződése • Az oldalláncok között kialakuló kötések: – Diszulfidhidak – Ionkötések – Hidrogénkötések – Apoláris kötések .

Negyedleges szerkezet A több polipeptid láncból álló fehérjék láncainak egymáshoz viszonyított helyzete

Fehérjék alakja A makromolekula alakja szerint megkülönbözetünk: – Globuláris (gömbszerű) fehérjék • Gombolyagforma (pl. : mioglobin) – Fibrilláris (fonalszerű) fehérjék (pl. : vázfehérjék) • Nagy szilárdság, viszonylagos oldhatatlanság • Pl. : tollak, szőrszálak, inak, selyemszál stb.

A fehérjék biológiai szerepe az élőlényekben Enzimek tripszin (bélben) citokróm-c (elektrontranszport) RNSpolimeráz (RNS-szintézis) Transzportfehérjék hemoglobin (oxigénszállítás) szérumalbumin (zsírsavszállítás) Védőfehérjék ellenanyagok (immunválasz) trombin (véralvadás) Toxinok diftériatoxin (baktérium mérge) Hormonok inzulin (glükózanyagcsere szab. ) növekedési hormon (csontok növekedése) Mozgató fehérjék miozin, aktin (izom), dinein (csillók, ostorok) Vázfehérjék kollagén (kötőszövetek) keratin (bőr, szőr, stb. ) glikoproteinek (sejthártya és sejtfal) Tartalékfehérjék ovalbumin (tojás) kazein (tej) ferritin (vastárolás a lépben)

Fehérjék • Proteinek = Egyszerű fehérjék csak aminosavakból épülnek fel (pl. : albumin, miozin) • Proteidek = Összetett fehérjék aminosavakon kívül, más nem fehérje alkotórészt is tartalmaznak (pl. : kromoproteidek – hemoglobin, glükoproteidek – mucin)

Fehérjeforrások