Farag Imre Magyar tjnevek hasznlata a magyar kartogrfiban

Faragó Imre Magyar tájnevek használata a magyar kartográfiában Budapest, 2003. november 25.

A táj • A földfelszín több szempontból egységes, a környező területektől (tájaktól) különböző része. • A szomszédos területektől elkülönítő tájalkotó tényezők: – természeti (domborzat, éghajlat, növényzet) – társadalmi (településhálózat, gazdálkodás) – történeti (letűnt államalakulat, régi közigazgatási egység) – néprajzi tényezők

A tájnév – „tájat jelölő név” Olyan földfelszíni és tengerfelszín alatti egységek nevei, amelyek egymástól valamilyen természeti-, történeti- gazdaságföldrajzi, illetve néprajzi szempontok alapján elhatárolhatók.

A tájnevek kartográfiai típusai • Természetföldrajzi tájnév • Történeti-földrajzi tájnév • Néprajzi tájnév • Tengerfenék domborzati nevek

Természetföldrajzi tájak • Hierarchikus rendszer ő • Földtani, felszínalaktani, éghajlati jellemzők alapján felállított egymásra épülés ő • A földfelszíni jellemzők összekapcsolása az adott táj belső és külső tulajdonságaival.

Kartográfiai ábrázolási problémák • A teljes hierarchia nem ábrázolható • „Műnevek” jelenléte az egyes hierarchikus szinteken • Kartográfiai „hagyományok”

A HIERARCHIA

A hierarchia bemutatója: a TÁJBEOSZTÁS

1 Kistájrészlet ő Keleti-Gerecse + Nyugati-Gerecse + Központi-Gerecse = Gerecse 2 Kistáj ő Gerecse + Zsámbéki-m. + Budai-hg. + Pilis = Dunazug-hegyvidék 3 Középtáj ő Dunazug-hegyvidék + Velencei-hg. + Vértesvidék + Móri-árok + Bakonyvidék = Dunántúli-középhg. 4 Nagytáj ő Dunántúli-középhg.

A „MŰNEVEK”

• Pesti-hordaléksík • Mohácsi-terasz • Észak-bácskai-löszhát • Közép-Mezőföld • Csongrád–Szegedi-ártér • Északkelet-Nyírség • Nyárszegi-magassík • Szlovák-paradicsom • Máramarosi-masszívum • Zempléni-határhegység • Alsó-Maros-áttörés Tömegtérképeken ritka a használatuk • Csepel–Ócsai-sík

AZ ÁBRÁZOLÁSI „HAGYOMÁNYOK”

1922 1937 1953 1989

• Hegység- és dombságnevek ő kiemelkedések, pusztuló (eróziós) felszínformák földrajzi nevei. ő álló betűtípussal ábrázoljuk • Köznevek: -hegyvidék, -hegység, -hátvidék, -hegyhát, -hátság, -dombvidék, -dombság, -magasföld, -fennsík, -plató

• Síkság-, medence- és átmenetitájnevek ő A feltöltődő (akkumulációs) felszínformák nevei ő a hegylábfelszíneket is ide soroljuk (átmenetitáj) ő dőlt betűvel ábrázoljuk • Köznevek: Köznevek -síkvidék, -síkság, -sík, -medence, -völgy, -sivatag, -mélyföld, -part + -alja (átmenetitáj) végződés

síkságmedence átmenetitáj hegységdombság síkságmedence

Történeti-földrajzi tájak • Letűnt közigazgatási egységek nevének tovább élő formái + • Szoros kapcsolat a néprajzi tájnevekkel + • Nincs hierarchikus egymásra épülés + • Történeti-földrajzi név # történeti név

LETŰNT KÖZIGAZGATÁSI EGYSÉGEK NEVE TOVÁBB ÉL

Borsod + Abaúj-Torna + Zemplén = Borsod-Abaúj-Zemplén megye (1950) De: Sátoraljaújhely környéki ember nem lett „borsodi”! ő Ő „zempléni” (identitástudat) ő a korábbi megye neve tovább él a lokalizálásban De: nem általánosítható! pl. Komárom-Esztergom

X. sz. : Erdőelve – „erdőn túl” XIII. sz. : Erdélyi vajdaság XVI. sz: Erdélyi fejedelemség 1872: különállás megszűnése De: megmaradt az „erdélyi ember” (éntudat + „tetudat”) ő A lokalizálás tovább él az Erdély névben ő történeti-földrajzi táj

SZOROS KAPCSOLAT A NÉPRAJZI TÁJNEVEKKEL t Egy névrajzi fogalmi kategória: történeti-földrajzi-néprajzi tájnév

pl. letűnt közigazgatási egységek: Kiskunság Nagykunság Székelyföld Hajdúság mindegyik néprajzi tájnév, de közigazgatási egységgé formálódásuk etnikai, társadalmi alapú ő előbb volt a „nép”, azért lett a közigazgatási elkülönülés

néprajzi történetiföldrajzi

a TÖRTÉNETI-FÖLDRAJZI TÁJNÉV nem TÖRTÉNETI NÉV

Egykori közigazgatási egységek neve, ha kikopik a használatból vagy nevének tartalma folytán el kellett tűnnie a mindennapokból ő történeti név ő Ilyet csak történelmi térképeken, tehát visszadatált időállapotot bemutató térképeken használhatunk. pl. Avarország, Pannónia

TIPOGRÁFIAI MEGOLDÁS hegység-dombság Északi-középhg. síkság-medence-átmenetitáj történeti-földrajzi-néprajzi táj Kisalföld Felvidék

Ugyanazon terület két térképen történeti-földrajzi néprajzi nevekkel és azok nélkül Magyarország felszíne és vízei [Stiefel Eurocart 2002] Magyarország atlasz [Cartographia Kft. 1999]

A TÁJNEVEK KARTOGRÁFIAI BESOROLÁSÁNAK PROBLÉMÁJA

– Nagykunság – ő néprajzi tájnév „eredeti kun népessége megmagyarosodott” ő történeti-földrajzi tájnév „egykori Nagy-Kun kerület” ő természetföldrajzi tájnév „az Alföld síksági középtája” Milyen kategória lesz a térképen?

Eldöntendő kérdés: A felvételre kerülő név… …természetföldrajzi tájnév? …történeti-földrajzi-néprajzi tájnév? Besorolási szempontok: • Térkép célja/típusa • Melyik hatás/tényező erősebb

síkságmedence

– Külső-Somogy – Milyen kategória lesz a térképen? Döntés: természetföldrajzi tájnév Eldöntendő kérdés: A Külső-Somogy név… …dombságnév? …átmenetitáj-név ?

? átmenetitáj hegység-dombság

MAGYAR TÁJNEVEK A MAGYAR NÉVTERÜLETEN

TÁJSZEMLÉLETEK A KÁRPÁT-TÉRSÉGBEN (NÉVADÁSI VISZONYÍTÁS) • magyar • szlovák • román • ukrán • szlovén

Táji viszonyítások a tájnévadás alapján a Kárpát-térségben

A Kárpát-térséggel foglalkozó magyar TERMÉSZETFÖLDRAJZI SZEMLÉLETEK és TÁJBEOSZTÁSOK – áttekintés –

Az „alaphelyzet” • Folyóközök és „erdők” (hegységek), a tájnévadás alapjai [Bodrogköz, Vérteserdő] • Karakteres tájakon népi névadás, nagy méretbeni szórással [Mátra, Alföld] • „Lyukak” a névrendszerben • Nagyon erős vármegyei- és igazgatási szemlélet [„Túl a Dunán”, „Tiszán innen”]

HUNFALVY JÁNOS A magyar birodalom természeti viszonyainak leírása (1863– 65) • Kárpát-medence hármas tagolása, Pozsonyi-, Pesti-, Erdélyi-med. • A hegységek és a Kárpátok részeinek csoportosítása, • A tájak bemutatása néhány esetben a mai leírásoknál is részletesebb és alaposabb

TELEKI PÁL 1917 Az új gondolat: „Milyen fontos volna a magyarban is a vármegyék monográfiái helyett a Mezőségnek, a Nyírségnek és Barcaságnak, a Csallóköznek és a Hanságnak a leírása! „* *Teleki Pál: A földrajzi gondolat története

Teleki Pál: A tájak leírásának és összehasonlításának kulcsa a táj tipikus karakterének megkeresése, kidomborítása. Ez a karakter akár klimatikus, akár orográfiai, akár történelmi, ha a tájképre hatással van, földrajzi tényezővé válik.

CHOLNOKY JENŐ „Parcellázó tájbeosztás” 1920 -1942 • 9 nagytáj a tört. Mo. területére, Alföld, Dunántúl, Erdélyi-med. , Kelet-magyarországi-szigethg. , Ény. -Felvidék, Ék. -Felvidék, K. -Kárpátok, Dél-erdélyi-felv. , Dinári-Alpok • A tájszemléletben is uralkodik az államközpontúság, • Névadása földrajzilag kifejező, körülíró („műnevek”)

PRINZ GYULA Magyarország tájrajza 1936 Alföld, Felföld, Erdély, Pannonföld • A Kárpát-medencén belül 4 országrészt, 15 tájat és közel 100 vidéket határoz meg, • Tájrajzi egységei egyéni természetföldrajzi, településföldrajzi, gazdasági és kultúrtörténeti jelleggel bírnak.

KÁDÁR LÁSZLÓ A magyar nép tájszemlélete és Magyarország tájnevei 1941 • Térképmelléklet a magyar néprajzi tájakról, • Fő figyelme a nép által felismert és elnevezett tájak felé fordul.

BULLA BÉLA–MENDÖL TIBOR A Kárpát-medence földrajza 1947 • 6 nagytáj Alföld, Kisalföld, Dunántúl, Ék-Felvidék, Ény-Felvidék, Erdély • a Kárpát-medence természet- földrajzi egység, származásának, éghajlatának, vízrajzának megértéséhez az egész ismerete szükséges. • Saját népünk tájépítő munkáját számon tartani kötelességünk, bárhol bukkanjunk is rá a Földön.

PÉCSI MÁRTON–SÁRFALVI BÉLA Magyarország földrajza 1960 • Átdolgozott beosztás, államközpontúság a trianoni határokkal ALFÖLD, KISALFÖLD, • 4 nagytáj DUNÁNTÚL, ÉSZAKI-KHG. • A Bulla–Mendöl-féle tájak adaptálása a trianoni határokhoz. • Tradicionális tájnevek felcserélése újakkal pl. Eperjes–Tokaji-hv. Gömör–Tornai-karszt

BULLA BÉLA Magyarország természetöldrajza 1960 • Több helyütt erőteljes beavatkozás a hagyományos tájszemléletbe • Nagytáji szinten megváltoztatott tájhatárok, a Dunántúl szétbontásával • 6 nagytáj • Az Alföld kiterjesztése a Mezőföldre KISALFÖLD, ALPOKALJA, DUNÁNTÚLI-KHG. , DUNÁNTÚLI-DOMBSÁG, ALFÖLD, ÉSZAKI-KHG.

MAROSI S. –SOMOGYI S. Magyarország kistájainak katasztere* 1990 • Bulla 1962 -es beosztásának megerősítése, kistáj szintű fejlesztése • Szigorú államközpontúság a trianoni határokra • 6 nagytáj, 33 középtáj, ~200 kistáj *első térképes megjelenése: MNA 1989, hasonló tartalom: FNT I. (1971)

HAJDÚ-MOHAROS J. – HEVESI A. A Kárpát–Pannon térség természeti tájbeosztása 1997 • Az államközpontúság teljes megszűnése • Nem Kárpát-medence, hanem Kárpáttérség (medence+előtér) egység • 21 nagytáj • „Kompatibilitás” a szomszéd népek Bakonyerdő, rendszereivel Mátraerdő • Mo. területén a Bulla-féle 6 nagytáj megtartása részben Prinz-féle nevekkel

A TÁJNEVEK VÁLTOZÁSA A MAGYAR NÉVTERÜLETEN

Alaphelyzet: • Természetes (népi) névadás Változás: • Természetes (szükséges) fejlődés • Tudományos beavatkozás • Ideológiai hatások („nagy tévedések”)

Fontosabb tájnévváltozások a Kárpát-térségben a XX. században

1992 -től: kettős tájszemlélet a magyar kartográfiában • Pécsi–Marosi– 1 Somogyi–Sárfalvi (FNT I. –MNA) tájszemlélet • A határokon túli, kárpát-térségi névanyagban sok idegen hatás • A történeti-földrajzinéprajzi tájnevek ábrázolása hézagos. • Hajdú-Moharos– Hevesi (KPTTB) tájszemlélet • Egységes kárpáttérségi magyar névanyag • történeti-földrajzinéprajzi tájnevek következetes ábrázolása. 2

Névrajzi különbségek ugyanazon területen, két atlaszban Földrajzi világatlasz [Nyír-Karta–Topográf 2003] Magyarország atlasz [Cartographia Kft. 1999]

MAGYAR és MAGYAROS TÁJNEVEK A MAGYAR NÉVTERÜLETEN KÍVŰL

A köznevek 1. A földrajzi nevek köznévi tagjai a latin írásjeleket használó nyelvek köznévi tagjai esetében legtöbb esetben következetesen lefordíthatók. Hasonló a helyzet a cirill írást használó szláv nyelvek esetében is. 2. A nem latin betűs távoli nyelvek (türk nyelvek, kínai, koreai, japán stb. ) közszói tagjainak fordítása nem javasolt, ugyanakkor a közszavak következetes adott nyelvi (magyar átírásban való) felvétele indokolt. A földrajzi közneveknek magyar átírással írt alakját, a földrajzi összetételben minden esetben kis kezdőbetűvel, a tulajdonnévhez kötőjellel kapcsolva kell írni. 3. Az előbbihez hasonló megoldást, tehát a kis kezdőbetűvel való írást javaslom az idegenből magyarrá vált közszói névtagok helyesírására is. (kordillera, kordillerák).

A tulajdonnevek

1. A melléknévi és köznévi eredetű tulajdonévi részek, abban az esetben, ha azok ma is az adott nyelvben konkrét jelentéssel bírnak, lefordíthatók. Kivételt képeznek a személynévből és tulajdonnévből (pl. hajó, expedíció nevéből) származó névtagok. 2. Hasonlóan kivételt képezzenek a távol-keleti nyelvek földrajzi összetételei. Ezek esetében – a köznévi tagokhoz hasonlóan – a magyaros átírás elegendő. A közvetlen magyar fordítást csak akkor javasolt, ha az más latin betűs nyelvek esetében jelentkezik. 3. A személynévi eredetű földrajzi nevek közül a szentek és az uralkodók neveiből képzett formák következetesen lefordíthatók. 4. Ha az idegen név teljes mértékben belegyökeresedett a mindennapi köztudatba és a mindennapok kommunikációjában folyamatosan élő név akkor nem fordítható.

Orlické hory (cseh) Orlice-hegység Cserszkij hrebet (orosz) Cserszkij-hegység Bayerwald (német) Bajor-erdő Rocky Mountains (angol) Sziklás-hegység Fox Islands (angol) Róka-szigetek Porcupine River (angol) Kúszósül-folyó Bay of Goods Mercy (angol) Isteni kegyelem-öböl Sierra Dois Irmãos (portugál) Két testvér-hegység Tien-san (kínai) Csilien-san (kínai) Kuznyecki-alatau (hakasz) Ulahan-bom (jakut) Kara-kum (türkmén)

Névközlési különbségek ugyanazon területen, két atlaszban Földrajzi világatlasz [Nyír-Karta–Topográf 2003] Földrajzi világatlasz [Cartographia Kft. 1999]

Összegzés • A tájszemlélet alapja államterülettől független (KPTTB) • A tájnevek felvételére a hármas tagolás indokolt (hedo, símeá, töföné) • A névterületen kívül is törekedjünk a magyaros névanyagra • Az elismert tájbeosztások felhasználásával a térképen létre kell hoznunk egy „kartográfustájbeosztást”