Farag Imre Magyar fldrajzinvhasznlat a magyar olvaskznsgnek kszl

Faragó Imre Magyar földrajzinév-használat a magyar olvasóközönségnek készülő térképeken Budapest, 2003. április 29.

Névanyag felvételének nyelvét befolyásoló tényezők A célközönség nyelve nemzeti / államnyelvi névrajz A térkép célja kézitérkép / asztali térkép A névterület kiterjedése az államterületnél és a népterületnél is tágabb

Exonima – Endonima Kartográfiai exonima: egy földrajzi alakulat neve valamely nyelven, amely kívül fekszik azon a területen, ahol ez a nyelv hivatalos. Kartográfiai endonima: egy földrajzi alakulat neve valamely nyelven, amelyet az adott területen hivatalos vagy beszélt nyelvként használnak. Štúrovo=(hivatalos név)=endonima Párkány=(használt nyelvi alak)=endonima Párkány=(nem hivatalos alak)=exonima Žilina =(hivatalos név)=endonima Zsolna=(nem hivatalos alak)=exonima Párkány és Zsolna egyenértékű magyar földrajzi nevek

Névhasználati változások áttekintése mintaterületek segítségével 2. Mintaterület: 1. Mintaterület: KISALFÖLD Névszűkítés Névcsere EPERJES–TOKAJIHEGYVIDÉK, GÖMÖR–SZEPESI-ÉRCHG. , GÖMÖR–TORNAI-KARSZT Névcsere Megszüntetés

1896 Eperjes–Tokaji-hg. , Gömör–Szepesiérchegység, Tornai-hg. Földrajzi iskolai atlasz (tervezte: Kogutowicz Manó, 1896)

1896 0 Földrajzi iskolai atlasz (tervezte: Kogutowicz Manó, 1896)

1907 Eperjes–Tokajihg. Gömör–Szepesiérchegység 0 Kozma–Kőrösi Rendszeres földrajzi atlasz (szerk. : Kozma Gyula és Kőrösi Albin) Singer és Wolfner kiadása Budapest, 1907

1907 Kis-Magyar-alföld Kozma–Kőrösi Rendszeres földrajzi atlasz (szerk. : Kozma Gyula és Kőrösi Albin) Singer és Wolfner kiadása Budapest, 1907

1922 Eperjes–Tokajihg. Gömör–Szepesiérchegység 0 Kogutowicz Földrajzi iskolai atlasz (Magyar Földrajzi Intézet Rt. 1922)

1922 Kisalföld Kogutowicz Földrajzi iskolai atlasz (Magyar Földrajzi Intézet Rt. 1922)

1930 -as évek Sátor-hg. Gömör–Szepesi érchegység 0 Az Állami Térképészeti Intézet kisatlasza. Első kiadása az 1930 -as évek közepén, ezt még három követte a Honvédtérképészeti Intézet kiadásában 1943 -ig.

1930 -as évek Kisalföld Az Állami Térképészeti Intézet kisatlasza. Első kiadása az 1930 -as évek közepén, ezt még három követte a Honvédtérképészeti Intézet kiadásában 1943 -ig.

1940 -es évek új névadásai Ptácsnik (Vtáčník) = Madaras Vihorlát (Vihorlat) = Viharlátó Szinyák (Szinyak) = Kéklő Szvidovec (Szvidovec) = Fagyalos Gutin-hegység (Munţii Gutâi) = Ezüstös Cibles (Ţibles) = Széples Eperjes–Tokaji-hegység = Sátor-hegység Toroiaga = Toronyága (1939 m ) Pop Iván = Iván-havas (1940 m) Hoverla = Horthy Miklós-csúcs

1947 Sátorhegy Érchegység Galyaság Dr. Irmédi-Molnár László és Tolnay Dezső: Ideiglenes földrajzi térképfüzet a közép és középfokú iskolák részére (1947)

1947 Kisalföld Dr. Irmédi-Molnár László és Tolnay Dezső: Ideiglenes földrajzi térképfüzet a közép és középfokú iskolák részére (1947)

1953 Zempléni-hegysor 0 0 Földrajzi térképfüzet (tervezte és rajzolta: Takács József és Bognár Gábor), Tankönyvkiadó, Budapest 1953

1953 Kisalföld Földrajzi térképfüzet (tervezte és rajzolta: Takács József és Bognár Gábor), Tankönyvkiadó, Budapest 1953

1955 Zempléni-hg. Aggteleki-hg. Földrajzi atlasz a középiskolák számára [Kartográfiai Vállalat Budapest, 1955]

1955 Kisalföld Földrajzi atlasz a középiskolák számára [Kartográfiai Vállalat Budapest, 1955]

1959 Zempléni-hg. Gömör–Tornaikarszt/ Észak-borsodikarszt Világatlasz (szerk. biz. elnök: Radó Sándor) [Kartográfiai Vállalat Budapest, 1959]

1956 -1989 Kisalföld/ Szlovákalföld 1959 1964 Kisalföld/ Duna mentialföld Kisalföld/0 1967 MNA 1986 Földrajzi atlaszok a középiskolák és az általános iskolák számára [1959, 1964, 1986]

FNT I. 1982 Zemplénihg. 0/ Aggtelekikarszt 0 Magyarország földrajzinév-tára I. (Kartográfiai Vállalat Budapest, 1982)

FNT I. 1982 Kisalföld /0 Magyarország földrajzinév-tára I. (Kartográfiai Vállalat Budapest, 1982)

1989 MNA Zempléni-hg. / Slaneci-hg. Szlovák-érchg. 0/ Aggteleki-karszt Magyarország nemzeti atlasza (szerk. biz. elnök. : Pécsi Márton) [Kartográfiai Vállalat, 1989]

1989 MNA Kisalföld/0 Magyarország nemzeti atlasza (szerk. biz. elnök. : Pécsi Márton) [Kartográfiai Vállalat, 1989]

1994 Eperjes–Tokajihegyvidék (Zempléni-hg. + Szalánci-hg. ) Gömör–Szepesiérchg. Gömör–Tornaikarszt Földrajzi atlasz [Stiefel Falitérkép Kiadó Kft. Budapest, évsz. nélk. ]

1994 Kisalföld Földrajzi atlasz [Stiefel Falitérkép Kiadó Kft. Budapest, évsz. nélk. ]

1992 Officina Zempléni-hg. / Slanské pohorie Slovenské rudohorie Slovenský kras /0 Officina képes világatlasz a Föld és a természet [Officina Nova Budapest, évsz. nélk. ] (Az RV Reise- und Verkehrsverlag Gmb. H 1992 -es kiadású atlaszának magyar változata)

1992 Officina Kisalföld/ Podunajská nižina Officina képes világatlasz a Föld és a természet [Officina Nova Budapest, évsz. nélk. ] (Az RV Reise- und Verkehrsverlag Gmb. H 1992 -es kiadású atlaszának magyar változata)

1999 Eperjes–Tokajihegyvidék (Zempléni-hg. + Szalánci-hg. ) Gömör–Szepesiérchg. Gömör–Tornaikarszt A Föld Világatlasz (felelős szerk. : Faragó Imre, vezető szerk. : Sasi Attila) [AGÁT térképészeti Kft. –Nyír-Karta Bt. –Szarvas András, 1999]

1999 Kisalföld A Föld Világatlasz (felelős szerk. : Faragó Imre, vezető szerk. : Sasi Attila) [AGÁT térképészeti Kft. –Nyír-Karta Bt. –Szarvas András, 1999]

2001 Zempléni-hg. / Slaneci-hg. Szlovákérchegység 0/ Aggtelekikarszt Cartographia Világatlasz (szerk. biz. elnök: Dr. Papp-Váry Árpád) [Cartographia Kft. Budapest, 2001]

2001 Kisalföld Cartographia Világatlasz (szerk. biz. elnök: Dr. Papp-Váry Árpád) [Cartographia Kft. Budapest, 2001]

Csángóföld névanyaga két világatlaszban A Föld Világatlasz [AGÁT térképészeti Kft. – Cartographia Világatlasz Nyír-Karta Bt. –Szarvas András, 1999] [Cartographia Kft. Budapest, 2001]

Kettős tájszemlélet Magyarországon • 1926, 1937 Prinz Gyula tájtagolása („a Kárpát-térség 15 tája”) • 1941 Kádár László Kárpátok és Kárpát-medence tájtagolása • 1947 Bulla Béla–Mendöl Tibor „Kárpátok-centrikus” földrajz tankönyve • 1950 A trianoni országterülethez igazított tájszemlélet „hivatalossá” tétele az oktatásban • 1959 Az első világatlasz a trianoni tájszemléleti alapon • 1960 A „Tájvita”, az országhatárokhoz kötött szemlélet győzelme • 1968, 1975 Székely András Kárpátok-centrikus felosztása • 1967, 1980 Marosi Sándor és Pécsi Márton trianoni határokhoz kötött tájfelosztása • 1971 Magyarország földrajzinév tára I. (FNT I. ) • 1992 Az első nem FNT I. –es tájrajzú Magyarország térkép megjelenése • 1997 Hajdú-Moharos József és Hevesi Attila: A Kárpát–Pannon térség természeti tájbeosztása (KPTTB) • 1999 Az első KPTTB-alapú világatlasz

Magyar településnév-használat a magyar kartográfiában 1868 1898 1912 1913 1921 1941 1950 1954 1962 1992 Törvény a magyar–horvát kiegyezésről (1868. XXX. tc. ). Az államnyelvi-elv következetes alkalmazása a térképeken. (Szlavóniai és moldvai magyar nevek eltűnése. ) A törzskönyvezés megindulása (1898. évi IV. tc. ) A törzskönyvezés befejeződése (Árva, Liptó, Fogaras, Hunyad nem emelkedik jogerőre). Az utolsó „összegző” helységnévtár. Trianon. Mintegy 9000 település kikerülése a magyar közigazgatásból. Az államnyelvi-elv oldódása a térképeken. Kétnyelvű (magyar-ruszin) helységnévtár megjelenése. Az államnyelvi-elv trianoni országterületre vonatkoztatott alkalmazásának előretörése. A Községi Törzskönyv Bizottság megszűnése. A Földrajzinév Bizottság megalakulása. Az első helységnév-azonosító szótár megjelenése.

Névhasználati elvek és befolyásoló tényezők

Kartográfiai névrendszerezés (1) Településnevek [önálló, helységrész, ktlh. ] (2) Közterületek nevei (3) Igazgatási nevek [állam, közig. egys. , véd. ter. ] (4) Víznevek [szárazföldi, tenger-óceán] (5) Jellegzetes földrajzi pontok nevei [csúcs, hágó, fok] (6) Határnevek (Határrész-nevek) (7) Tájnevek [term. föld. , tört. föld, népr. , tengerfenék] (8) Közlekedési elemekre vonatkozó nevek (9) Magyarázónevek (10) Egyéb kiegészítő névrajzi elemek

Településnevek 1. Államnyelvi alakjuk hivatalos név. 2. A helységnévtárakban, szakirodalomban, irodalmi művekben, publikus formában megjelenő magyar településneveket a magyar földrajzinév-kincs része. 3. A magyar településnév-anyag szétválasztható egy ma használatban lévő és egy elfeledett, a használatból kikerült ún. középkori csoportra 4. Élő magyar nevek a csángóföldi magyar településnevek. 5. A Magyar köztársaság területén kívüli magyar névanyag használatára irányadó az 1913 -as hnt. 6. Új települések létrejötténél a határon túli magyar szervezetek ajánlása az irányadó, ha az illeszkedik a magyar településnév -adás rendszerébe. 7. A nem latin betűkkel író nyelvek településneveit, ha nincs egyéb magyar névalakja a „keleti nevek magyar helyesírása” által megadott átírási formában célszerű felvenni.

Közterületnevek 1. Hivatalosan megállapított nevek. 2. Azokon a településeken, ahol hivatalosan kettős közterületnévhasználat van, mindkét nyelv neveinek térképi alkalmazása indokolt. 3. Pusztán fordítás útján létrehozott / létrejött, de nem hivatalos közterületnevek térképi alkalmazása nem indokolt, de megengedhető 4. Történelmi közterületnevek térképi felvétele csak külön (tipográfiailag elkülönített) névkategória bevezetésével oldható meg.

Igazgatási nevek 1. Államnyelvi alakjuk és azok fordítása vagy részfordítása hivatalos név. 2. Az államnevek magyar névalakjai csak a Magyar Tudományos Akadémia ajánlása alapján vehetők fel. 3. A közigazgatási egységek neveiben a köznévi tag fordítható. 4. Ha a közigazgatási egységek neveinek tulajdonnévi része közszói (égtájak, viszonyszavak) tagot tartalmaz a név egésze fordítható. 5. Abban az esetben, ha az adott ország közigazgatási vagy védettséget élvező egységének államnyelvi névalakja magyar névalakkal rendelkező település, víz vagy táj nevéből képződött, a magyar nevet a névadó objektum magyar nevének alkalmazásával kell létrehozni. 6. A védett területek neveinek esetében a köznévi tagok (nemzeti park, tájvédelmi körzet, természetvédelmi terület) fordítása elengedhetetlen.

Példák: Kraj Severočeský (Csehország) = Észak-Csehország Jihomoravský kraj (Csehország) = Dél-Morvaország Niederösterreich (Ausztria) = Alsó-Ausztria Oberösterreich (Ausztria) = Felső-Ausztria Bratislavský kraj (Szlovákia) = Pozsonyi körzet Zakarpatszka oblaszty (Ukrajna) = Kárpátontúli terület Judeţul Sălaj (Románia) = Szilágy megye Nordrhein-Westfalen (Németország) = Észak-Rajna-Vesztfália Cataluña (Spanyolország) = Katalónia New South Wales (Ausztrália) = Új-Dél-Wales Équateur (Kongói Demokratikus Köztársaság) = Egyenlítői-körzet Central (Zambia) = Központi tartomány Chránená krajinná oblasť Mala Fatra (Szlovákia) = Kis-Fátra Tájvédelmi körzet Krkonošský Národní Park (Csehország) = Óriás-hegység Nemzeti Park

Víz-, jellemző földrajzi pontok- és tájnevek 1. A földrajzi nevek köznévi tagjai a latin írásjeleket használó nyelvek köznévi tagjai esetében legtöbb esetben következetesen lefordíthatók. Hasonló a helyzet a cirill írást használó szláv nyelvek esetében is. 2. A nem latin betűs távoli nyelvek (türk nyelvek, kínai, koreai, japán stb. ) közszói tagjai a magyar nyelvben általában jól kiejthető és sok földrajzi objektum nevében – magyar fülnek – a tulajdonnévvel összeforrottan jelentkeznek. Ezek fordítása nem javasolt, ugyanakkor a közszavak következetes adott nyelvi (magyar átírásban való) felvétele indokolt. A földrajzi közneveknek magyar átírással írt alakját, a földrajzi összetételben minden esetben kis kezdőbetűvel, a tulajdonnévhez kötőjellel kapcsolva kell írni. 3. Az előbbihez hasonló megoldást, tehát a kis kezdőbetűvel való írást javaslom az idegenből magyarrá vált közszói névtagok helyesírására is. (kordillera, kordillerák).

4. A földrajzi nevek melléknévi és köznévi eredetű tulajdonévi részeit, abban az esetben, ha azok ma is az adott nyelvben konkrét jelentéssel bírnak, lefordíthatjuk. Kivételt képeznek a személynévből és tulajdonnévből (pl. hajó, expedíció nevéből) származó névtagok. 5. Hasonlóan kivételt képezzenek a távol-keleti nyelvek földrajzi összetételei. Ezek esetében – a köznévi tagokhoz hasonlóan – a magyaros átírás elegendő. A közvetlen magyar fordítást csak akkor javasolt, ha az más latin betűs nyelvek esetében jelentkezik. 6. A személynévi eredetű földrajzi nevek közül a szentek és az uralkodók neveiből képzett formák következetesen lefordíthatók. 7. Nem alkalmazható a magyar névalak abban az esetben, ha az idegen név – bár a fenti esetek valamelyike érvényes lenne rá – teljes mértékben belegyökeresedett a mindennapi köztudatba és a mindennapok kommunikációjában folyamatosan, társadalmi és szakmai megosztottság nélkül élő név.

Példák: Orlické hory (cseh) Orlice-hegység Cserszkij hrebet (orosz) Cserszkij-hegység Bayerwald (német) Bajor-erdő Rocky Mountains (angol) Sziklás-hegység Fox Islands (angol) Róka-szigetek Porcupine River (angol) Kúszósül-folyó Bay of Goods Mercy (angol) Isteni kegyelem-öböl Sierra Dois Irmãos (portugál) Két testvér-hegység Tien-san (kínai) Csilien-san (kínai) Kuznyecki-alatau (hakasz) Ulahan-bom (jakut) Kara-kum (türkmén)

Hivatalos és nem hivatalos nevek Államnyelvi alakjukban hivatalos nevek: Településnevek Közterületek nevei Közlekedési elemekre vonatkozó nevek Fordítható formájukban is hivatalos nevek: Igazgatási nevek